FATÁJ-online szaklap: események, gazdasági jelenségek a faiparban, bútoriparban, asztalosságban, erdőgazdálkodásban és a kapcsolódó területeken. Beszámolók, riportok, sajtószemle, ...
FELIRATKOZÁS FATÁJ-Online hírlevélre.
FATÁJ a kezdőlap
A kedvencek közé
Ha felhasználja bármely cikket a FATÁJ-ból, hivatkozzon rá annak kapcsolójával is.

STIHL akkumulátoros termékek

EXPOWOOD 2017 - március 30 - április 1.
Faipari gépek - Stonewood Kft.
6x6 Trans Erdogazdálkodási Kft - Közúti teherszállítás, erdogazdálkodási szolgáltatások, erdei apríték készítés.
Lignomat Kft HUNNIA FAGÉP - Jó magyarnak lenni!
FATÁJ nyitólap
FATÁJ archívum:

FATÁJ-online
médiaajánlat
pdf

FATÁJ RSS
FATÁJ RSS súgó
FAGOSZ, Fagazdasági Országos Szakmai Szövetség
A FAGOSZ a FATÁJ kiadója.

Husqvarna Magyarország Kft - Erdészeti és kertészeti gépek kereskedelme. HUSQVARNA, JONSERED, PARTNER, GARDENA.

FAGOSZ filmtár a Hazai Erdésznél

Erdészeti és Faipari Dolgozók Szakszervezete

Magán Erdotulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége

Országos Erdészeti Egyesület

Hobbi Faesztergálás

Fataj online szaklap


Dr. Gerencsér Kinga: Fafeldolgozás mobil szalagfűrésszel
(A 2002-ben megjelent kiadvány online változata.)

Keres egy céget, intézményt, iskolát? Kezdje itt:
fatudakozo.hu
woodinfo.hu
woodinfo.eu
Akác
termékek
Magyar-
országról:
hungarobinia.hu
FAIPARI, ERDÉSZETI
apróhirdetések
DÍJMENTESEN

FAIPARI, ERDÉSZETI
szakkönyvek

2017-01-12

FAGOSZ erdészeti tanulmányút Izraelben 1994-ben

2016. novemberében az Israfood szakvásár alkalmából az FM minisztere a Yatir erdészeti kutatóintézetben is tárgyalt lehetséges izraeli-magyar erdészeti együttműködésről. A FAGOSZ szervezésében erdészeti tanulmányút volt Izraelben 1994-ben, melyről szóló beszámolót sikerült előkeresni.

Megosztás:
Megosztás a Facebook-on

 

Még 2016. november végén volt egy hír arról, hogy magyar stand volt az Israfood nemzetközi élelmiszer- és vendéglátóipari kiállításon. Ennek alkalmából Fazekas Sándor a mezőgazdasági és élelmiszeripari együttműködés fejlesztéséről tárgyalt Izraelben. Sőt erdészeti témák is felvetődtek:

Fazekas Sándor részletes konzultációkat és szakmai egyeztetéseket folytatott a Yatir erdészeti kutatóintézetben, ahol tájékozódott az Izrael déli részén folyó sivatagi erdősítésről. E térségben, ahol az évi csapadék mindössze 200-250 milliméter,  összefüggő erdőségeket hoznak létre.

"Mivel Magyarországot is érintik a klímaváltozás hatásai, komoly hasznát tudjuk venni az izraeli tapasztalatoknak, s az erre épülő szakmai, erdészeti együttműködésnek" - közölte a miniszter.  "Perspektivikus együttműködés alakulhat ki a szakmai műhelyek között, amely mindkét fél számára előnyökkel jár" - tette hozzá.

Mivel a mediterrán térségben, így Izraelben is komoly problémát jelentenek az erdőtüzek, a magyar agrárminiszter felajánlotta a tüzek megelőzésében rendelkezésünkre álló magyar tapasztalatok átadását.

 

E hír hallatán jutott eszembe: hiszen járt már magyar erdészeti delegáció Izraelben a FAGOSZ szervezésében, igaz több mint 20 éve: 1994-ben. Szövetségünk születése után ugyanis egy darabig külföldi tanulmányutak szervezésével is foglalkozott. Ezekhez kapcsolatrendszerével és kiváló szakvezetésével nagyban hozzájárult dr. Szőnyi László, ahogy az izraeli úton is ő volt a szakmai tolmács, szakvezető. Az úton részt vett dr. Király Pál is, aki hazaérve hamarosan nagyszerű két részes cikket írt az Erdőgazdaság is Faipar című szaklapba, melynek ő volt a főszerkesztője. Nos, megkértem őt, s megtalálta ezt a régi cikket, mely az alábbiakban olvasható. (A képeket a régi újságból lehetett szkennelni, így nem tökéletesek, de felismerhető rajtuk a lényeg.)

 


 

ERFA 1994/5. szám: Izraeli mozaik I.

 

A Fagazdasági Országos Szakmai Szövetség (FAGOSz) február végén csoportos szakmai tanulmányutat szervezett és bonyolított le Izrael Állam területén. Egyike volt ez annak a külföldi tapasztalatcsere-sorozatnak, melyeket a szövetség különböző országokba irányultan bonyolított le az utóbbi három évben és bonyolít a továbbiakban ebben az évben is.

A csoport résztvevői (az ország természet-, illetve gazdaságföldrajzi adottságainak megfelelően) elsősorban az erdőtelepítés és a fásítás, a talajerő-gazdálkodás és talajvédelem, az ezzel összefüggő vízgazdálkodás, a természetvédelem és a tájrendezés ottani megoldásait tanulmányozták. Tegyük mindjárt hozzá elöljáróban: komoly haszonnal.

 

Természeti adottság, népesség

 

Izrael kis ország a Földközi-tenger keleti partvidékén. Területe 20 770 km2, vagyis hazánkénak (93 030 km2) mindössze kb. egynegyede. z a viszonylag kis felület azonban domborzati, klimatikus és florisztikai szempontból rendkívül változatos. Ezért az utazóban a valóságos kiterjedésénél jóval nagyobb terület illúzióját kelti. A tengermelléki kellemes, termékeny síkság után az ország északi felében dombos-hegyes, rendkívül köves felszínű mediterrán övezetbe jutunk, amelyet észak-déli irányban futó, széles, még szintén termékenynek mondható völgyek gazdagítanak. Az ország déli, ék alakban a Vörös-tengerig (az Aqabai-öbölig) terjedő része sivatagos, a jordániai határ mentén már ijesztően kopár, szélsőségesen sivatagi övezettel. A mediterrán és a sivatagi területek között egy keskeny átmeneti, ún. iráni-turáni zóna húzódik.

A lakosság száma az 5 millió fő felé közelít, nagyobb részben már zsidó és bevándorolt egyéb etnikum, részben arab. A demográfiai növekedés gyors, amit megmagyaráz egyrészt a magas természetes szaporulat (mindkét fő etnikai csoport esetében), másrészt a bevándorlások folytatása (ami a nem arab etnikum irányába tolja el a népességi arányt).

A népesség gyors szaporodásának és a magas népsűrűségnek (kb. 220 fő/km2, szemben a magyarországi 111 fő/km2-rel) komoly hatása van a természeti erőforrásokkal való gazdálkodásra, mindenekelőtt a vízgazdálkodásra és ezen keresztül az erdőgazdálkodásra. Erre a témára még részletesebben visszatérünk.

 

Idős Tamarix-liget Caesareában, történelmi emlékhely környékén.

 

Az erdőterület 140 ezer hektár

 

Pinus halepensis Aleppói-fenyő) telepítés, a kép közepén egy Cupressus sp.

Erdőkről, erdőn kívüli fás területekről Izrael esetében jobbára csak az északi mérsékelt klímaövezet vonatkozásában lehet beszélni, a sivatagi és az átmeneti zónában csupán néhány oázisról, kisebb telepítésekről. Ezért az átlagos 6-7%-os erdősültségi mutató önmagában inkább jelzés értékű. Többet mondunk azzal, ha tudjuk, hogy (a helyi szakemberek közlése szerint) jelenleg mintegy 140 ezer hektár erdőt tartanak nyilván. Az erdők földrajzi elhelyezkedése következtében az északi mediterrán országrész erdősültsége eléri a 10%-ot.

Az erdők habitusát, állományszerkezeti jellemzőit nem lehet a hazai, közép-európai elegyes lomberdők alapján elképzelni, értelmezni. Az állományalkotó fő fafajok nagyobb részben a nyitvatermők köréből kerülnek ki (Pinus, Cupressus stb). Ezért még 100%-os záródás mellett is napsütéses, világos az állományok belseje, arról nem is beszélve, hogy teljes záródású erdőt keveset lehet látni, inkább laza szerkezetű ligeteket.

A nettó évi növedék 260-300 ezer m3 között van, a bruttó fakitermelés pedig mintegy 80 ezer m3. Már e két szám egybevetéséből is látható, hogy az erdők fatermesztési szerepe (egyelőre) alárendelt jelentőségű, nem ezért gondozzák és gyarapítják a fás növényzetet, nem ezért telepítenek és fásítanak.

 

Eukaliplusz galéria-erdő a Jordán folyó mentén (baptista keresztelő hely)

 

Az erdők növényzete

 

Bármilyen kis kiterjedésű ez az ország, egy rövid tanulmányút keretében rendelkezésre álló néhány nap távolról sem lehet elegendő arra, hogy a növényzetéről (puszta rátekintés alapján) megbízható, számokkal is érzékeltethető áttekintést szerezhessünk. Annál is inkább nem, mert a telepítésekhez és fásításokhoz szinte minden olyan (őshonos és egzóta, vadon növő és nemesített) fásszárú növényt felhasználnak, amelytől a többnyire mostoha, meleg, száraz és köves termőhelyen való eredményes megkapaszkodást remélik. Ezért csupán a tájkép érzékeltetése végett említünk meg néhány növényt.

 

Kaktuszültetvény a Kinneret-tó közelében. A növények termését az élelmiszeripar dolgozza fel.

 

Kedvelt és elterjedt, a telepítéseknél előszeretettel használt fafaj a Pinus halepensis (az Aleppo- vagy másként Jeruzsálemi-fenyő), a Pinus brutia, a Pinus pinea, a Pinus canariensis. Honos nyitvatermők a térségben a (Bibliában is említett) cédrusok: a Cedrus deodara, a C. atlantica és a C. libani. Mediterrán táj nem lehet meg a ciprusok né1kül, amelyek közül megemlíthetjük a következőket: Cupressus sempervirens, C. macrocarpa és C. glabra.

A tölgyek közül őshonos a tájon: a Quercus ithaburensis (a Tabor-hegyi tölgy), a Qu. boissieri és a Qu. calliprinos. Jelentős lombos fafaj még a Ceratonia siliqua, a szentjánoskenyérfa és amit talán a legelőször kellett volna megemlítenünk, annyira jellemző eleme az izraeli tájnak: az olajfa (Olea europaea).

Mind az erdőtelepítésben, mind a fásításokban igen fontos szerephez jutottak a múlt században Ausztráliából behozott eukaliptuszfélék: az Eucalyptus camaldulensis, E. gomphocephala, E. occidentalis, E. cinerea és még vagy 15-20 species.

Az agro-szilvo kultúra gyakori példája: datolyapálma-telepítés Yardenit térségében

Miként ciprusok, úgy pálmák nélkül sem lehet meg a mediterrán táj. Ezek közül bizonyos agro-szilvokultúrát testesítenek meg a datolyapálma-ültetvények, de gyakran találkozhatunk főnixpálmákkal utca- és műem1ékfásításokban, parkokban pedig több olyan pálmafajjal, amelyek meghatározása közép-európai erdészeti szakismereteinket meghaladta.

Mindezen erdészetileg fontos fák mellett több egyéb mediterrán és szubtrópusi fafajt is láthattunk, főként fásításokban. Pl. utcafásításokban fikuszt (Ficus), ültetvényekben pisztáciát (Pistacia atlantica és P. lentiscus), amelynek termése szárítva a zöldség-gyümölcs piacokon megvehető, judásfát (Cercis siliquastrum), az ugyancsak egzóta és a sós talajkémhatást jól tűrő Casuarina cunninghamiana-t, babért (Laurus nobilis) és tamariskaligeteket (Tamarix articulata).

Az állományok cserjeszintje ritka, szegényes, alig van. Acacia-féléket (sárga virágba borulva) inkább erdőn kívül, utak mentén láthattunk. Megkapó volt viszont ottjártunkkor (tél végének - kora tavasznak számító időszakban) a gyönyörű piros, valamint fehér színben tömegével virító szellőrózsa (Anemone arenaria) és a Karmel-hegység állományaiban a vad ciklámen, ugyancsak lila és fehér változatban. Számunkra egzotikus látványt nyújtottak pl. az olajfaligetekben elvadultan tenyésző, mintegy cserjeszintet alkotó Opuntia kaktuszcsoportok. (A kaktuszok, agavék és egyéb pozsgás növények sokaságát meg sem kíséreljük áttekinteni.)

 

Az ún. "svájci erdő" (elegyes-vegyes faállomány) a Tiberiastól délre.

 

Központi téma: a víz

 

Izrael erdészeti viszonyainak eme nagyon rövid, dióhéjban történt áttekintése után ismerkedjünk meg az ottani erdészek munkájával is.

Abból kell kiindulnunk, hogy az ország életének a szó szoros értelmében központi kérdése a víz, a vízellátás biztosítása. Lehet, hogy a bibliai időkben azért fürödtek Kánaánban tejben-mézben az emberek (persze csak képletesen), mert víz errefelé már akkor sem volt sok. De az akkori lélekszám mellett az ellátás a kis helyi forrásokra, valamint a téli-tavaszi csapadékvizet begyűjtő jókora ciszternákra alapozva még megoldható volt. Azóta azonban a népesség száma a sokszorosára nőtt, majd ez a megnövekedett létszám az utóbbi húsz évben a duplájára ugrott. A civilizáció fejlődése, az öntözéses növénytermesztés kifejlesztése, az idegenforgalom stb. még tovább növelte a vízigényt. Radikális központi intézkedések váltak szükségessé.

Az ország legnagyobb tavát, a Genezáreti-tavat (amelyet az ottaniak Kinneret-nek neveznek) hatalmas édesvíz-tárolóvá változtatták, ahonnan csővezetéken vezetik a vizet dél felé, az ország minden részébe (Jeruzsálembe is) egészen a Negev sivatagig. A vízutánpótlásról a Jordán-folyó gondoskodik, amely északon három ágon fakadva szállítja a csaknem 3000 méteres, hófödte Hermon-hegység tiszta vizét a tóba. (A három ág közül az egyiknek a vize sós. Ezért ezt egy külön betoncsatornába terelték, amely megkerüli a tavat és annak déli kifolyásánál bocsátják ismét bele a Jordánba a sós vizet.) A folyó forrásvidékének birtoklását (a dél-libanoni határvidéket, a Golan-fennsíkot stb.) katonailag biztosították. Némi kisarkítással azt mondhatjuk: akié a Jordán vízgyűjtő területe és a Kinneret, azé Izrael.

 

Az erdészet feladatai

 

Az erdészek elsőszámú, legfontosabb feladata a talajeróziómeggátlása a hegy- és domboldalak talajának megfogása az általuk kidolgozott (és még ma is folyamatos fejlesztés alatt álló) fitotechnikai módszerekkel: erdőtelepítéssel, kopárfásítással. Meg kell védeni az olyan becses, kincset érő természetes vizek tisztaságát a talajlemosástól. De meg kell védeni a telepítéseket, a keserves munkával létrehozott mezőgazdasági kultúrákat, valamint az ásatásokat és más történelmi helyeket is az eróziótól és földcsuszamlásoktól. A klímának ugyanis az a tulajdonsága, hogy az egyébként nem bő csapadék (a mediterrán országrészben átlagosan kb. évi 350 mm) egyenlőtlen eloszlásban, zömében a tél végén, a tavasz elején zúdul le, torrens záporok, olykor felhőszakadások keretében. (Názáretbe érkezésünkkor pl. akkora felhőszakadás fogadott bennünket, hogy a műutat szinte egy széles patakká változtatta. A hegyes-völgyes városban minden irányból zúdult alá a lemosott talajtól szennyes áradat.)

Az erdészek további feladata, hogy ebben a kövekkel elborított országban a mezőgazdaságilag nem művelt területeken annyi zöldfelületet teremtsenek, amennyit csak tudnak és ezáltal szebbé, egészségesebbé tegyék a környezetet az itt élő, oly sok történelmi megpróbáltatáson átment, sokat szenvedett nép számára.

 

Egy talajvédelmi kopárfásítás

 

Arról, hogy kollegáink miként oldják meg nehéz feladatukat, többek között világos képet kaphattunk Galileában, Tiberiástól délre mintegy 12 kilométerre. Kb. 400 méter ,magas dombvonulat húzódik itt a Genezáreti-tó fölött. A domb lába és a tópart közötti kb. 100 méter széles sávon meleg vizes gyógyfürdő és értékes régészeti terület van, a parthoz közel pedig üdülők, kis nyaralók sorakoznak (hasonlóan a mi Balaton-partunkhoz). A domboldal meredeksége helyenként a 45 fokot is eléri, talaja pedig a középső harmadában már több alkalommal lesuvadt. Az erdészet megkapta a feladatot, hogy állítsa meg a terület lepusztulását és mentse meg a parti kultúrsávot az erózió általi tönkretételtől.

 

Sokfelé láthatók ilyen kis emlékművek az izraeli erdőkben. Azoknak a nevét örökítik meg, akiknek az adományából az erdőrészt létesítették.

 

Vezetőnk, Gil úr, a Jewish National Fund (JNP) erdőrendezője bemutatta, hogy a domboldalban, a rétegvonalakkal nagyjából párhuzamosan olyan aszfaltburkolatú utakat építettek ki, amelyek az időnként 50 mm/óra mennyiségben lezúduló esővizet felfogják és a bizonyos távolságonként kiképzett, hordalék ülepítő medencével ellátott átereszekhez vezetik. Az átereszek kifolyásának környékét már dróthálófedéssel biztosított terméskő burkolattal építik ki. Így a lendületét, kinetikai energiáját elvesztett víz már ártalmatlanul kerül le az alacsonyabban fekvő terepszakaszra.

A veszélyeztetett domboldalt egyrészt egy ciprus-félével (Tetraclinis articulata), másrészt egy eukaliptusz félével (E. gomphocephala) beerdősítették. Az eukaliptusznak az a feladata az elegyben, hogy mint nagy vízpárologtató, kiszivattyúzza a talajból a vízzáró réteg mentén szivárgó nedvességet és így elejét vegye a suvadás lehetőségének. A korona, szint alatt egy Cassia-fajból kialakították a cserjeszintet, továbbá a talaj felszínén szétfutó Miophorummal, rozmaringbokrocskákkal stb. a gyepszintet is. Mindezekkel elérték, hogy az utóbbi években csapadékvíz már egyáltalán nem jutott le a hegy lábánál húzódó kultúrterületre.

A 300 hektáros sikeres kopárerdősítést most már kísérleti területté, projektté fejlesztik ki; csapadékmérő és -regisztráló állomást, valamint tűzfigyelő tornyot állítottak fel és mintegy 20 ember dolgozik a terület fenntartásán, több-kevesebb rendszerességgel.

 

Megengedett az erdei legeltetés

 

Vannak azonban egyéb tanulságai is ennek a magyar erdészek részére bemutatott területnek. Az egyik a számunkra ugyancsak meglepő jelenség, hogy megengedett a szarvasmarhák legeltetése. Sőt egy magánbérlő legelőgazdaságot kíván berendezni a hegyoldalon a közeljövőben. S a legeltetés mindenütt megengedett az izraeli erdőkben! Vezetőnk ezt (konkrétan ezen a helyen) a tűzveszéllyel magyarázta, mondván: ha a legeltetés hiányában a lágyszárú növények tömege megerősödve a nyári forróságban kis száraz bozótot képezne, amely valamely okból esetleg lángra kapna, az az egész erdő megsemmisülésével járhatna.

 

Az alapítványok jelentősége

 

A másik megszívlelendő tanulság volt ezen a helyen: ezt az új erdőt ott "svájci erdőnek" hvják. Miért? Mert egy Svájcban élő jómódú zsidó ember pénzadományából létesítették. Ezt a tényt egy kis emlékmű, egy kő emléktábla meg is örökítette, tudtára adva az arra járónak, hogy a Basel környéki Reinach-ban élő Bloch-Nordmann és családja volt az alapítványtevő.

Hasonló kis emlékművekre mindenfelé bukkanhatunk az izraeli erdőkben. Arról van szó ugyanis, hogy az ország földje az államé, abból vásárolni gyakorlatilag nem lehet (csak rendkívül kivételes példák akadnak elvétve). Hosszú távú, 49 évre szóló bérletet lehet kötni a földhasználatra. (A 7-es számhoz és annak többszöröséhez - még a közéletben is - az ótestamentumi időkbe visszanyúló, onnan eredő szárnmágia fűződik ma is.)

Az a furcsa helyzet áll fenn az erdők vonatkozásában, hogy Izraelben nincs sem állami erdő, sem magánerdő. Hát akkor mi van? Alapítványi erdő! A már említett és a nemzetközi cionista szervezet által a századforduló után létrehozott Jewish National Fund (JNF) foglalkozik a természeti erőforrások (pl. termőföld, erdő stb.) gondozásával és gyarapításával. Az alap abból a pénzből gazdálkodik, amelyet az állampolgárok és a külföldön élő zsidóság bocsát rendelkezésére adományok és alapítványok formájában. Az említett svájci család csak az egyike annak a számos külföldi zsidónak, akik pl. kifejezetten az erdősítést-fásítást kívánják támogatni a pénzükkel annak érdekében, hogy Izraelben élő testvéreik és majd azok leszármazottai mielőbb minél jobb, egészségesebb, szebb, emberibb környezetben élhessenek. Idegenvezető tolmácsunk, a kedves és kitűnő Martha Flatto nevetve jegyezte meg ezzel kapcsolatban: Izrael olyan ország, amelynek van 5 millió állampolgára és 20 millió adófizetője. (Vajh' mikor érjük meg, hogy a határainkon túl élő, a világban szétszóródott több millió magyar testvérünk hasonló önzetlenséggel nyúl a zsebébe?)

 

ERFA 1994/6. szám: Izraeli mozaik II.

 

Kétrészes útibeszámolónk első részében (ERFA .1994/5. szám) rövid áttekintést adtunk Izrael Állam természetföldrajzi és erdészeti viszonyairól, a szakma fő feladatairól annak a tanulmányútnak a tapasztalatai alapján, amelyet a Fagazdasági Országos Szakmai Szövetség szervezett a közel-keleti országba irányulóan. Rámutattunk, hogy a zömében kedvezőtlen talajadottságokkal rendelkező, csapadékszegény, sőt jelentős részben sivatagos országban az erdészek (feladatuknak megfelelően) minden lehetőséget, megragadnak, hogy az ország zöldfelületét (ha nem is annyira erdősültségét, de legalább a "fásultságát") növeljék. Ennek keretében minden olyan fafajt felhasználnak, amelytől azt remélik, hogy a mostoha termőhelyi viszonyok között képesek lesznek megmaradni. Felsoroltuk a főbb fafajokat is. A listából látható, hogy a fafajok között számos nem őshonos faj is található. A cél azonban szentesíti az eszközt.

 

Erdősítési kísérlet, a lombos csemeték műanyag csövek védelmében cseperednek fel.

 

 

A Knesszet elótt álló hatalmas menora motívumai küzzött a faületés is szerepel.

Persze, izraeli kollégáink is tisztában vannak az egzóták kiterjedt alkalmazásának kockázataival, valamint a száraz klímában a fenyő monokultúrákat fenyegető tűzveszéllyel és biotikus károsítókkal.

Két kitűnő szakember, dr. Omri Bonnen és Eliezer Kish (az újvidéki származású Kis László) erdőmérnök a Karmel-hegység keleti lábánál fekvő HaZorea térségében elterülő erdőkben tájékoztatott bennünket azokról az erdőművelési törekvésekről, amelyek az őshonos lombos fafajok visszahozatalát, nagyobb arányú alkalmazását, újbóli elterjesztését célozzák.

A bemutatott kísérleti területen (amelyet fenyves vesz körül) Pinus halepensis, Pinus brutia és Cupressus sempervirens csemeték mellett különböző őshonos lombos fafajokat is ültettek az egyes parcellákban, különböző elegyarányban. A sor-, illetve tőtávolság 2, 2,5 és 3 méter (valamint ezek kombinációja). A csemetéket 90, 120 és 150 cm magas és mintegy 12 cm átmérőjű polietilén csövekkel vették körül. Minden "csöves" csemete mellé egy nem védett kontrollcsemetét is ültettek. Azt tapasztalták, hogy a csöves csemeték többszörösen jobban fejlődnek, mint a nem védett csemeték. Ezért a lombos fajokat ezzel a módszerrel kívánják bevinni az elegybe a telepítések során, mert egyébként lassú fejlődésűek, a fenyők mellett lemaradnak a növekedésben és a legelő állatok is károsítják őket. S már nem csupán erdőművelési értéküket vizsgálják, hanem azt is, hogy gazdaságilag mennyire ígéretesek.

 

Bőven van még erdőtelepítési tennivaló a kopár Judeai-hegyekben.

 

Ezen a konkrét helyen a lombos fák közül a szentjánoskenyérfa (Ceratonia siliqua) vált be a legjobban. A hazai tölgyek közül elterjesztésre szánt fajok: a Quercus ithaburensis (a Tabor-hegyi tölgy), a Qu. calliprinos és a Qu. boisseri. További szorgalmazott fafajok: a Pistacia atlantica és P. palestina, valamint a Cercis siliquastrum. A telepítések során ezek aránya ma már 15-50% között mozog.

Íme, tehát az izraeli erdészek is eljutottak ugyanahhoz a felismeréshez, amelyhez a fenyő monokultúrák nagy mesterei, a nemetek: a fenyő állományok és általában az erdők stabilitását az őshonos lombos fafajok biztosítják!
Erdővédelmi témákról (a tűzveszély emellett) nem sok szó esett. Annyit megtudtunk, hogy az annyira kedvelt Pinus halepensis (Aleppofenyő) állományokban a Matsococcus josephi okoz időnként komoly károsítást, a gombák közül pedig főként egy Diplodia-faj veszélyezteti a nyitvatermőket (leginkább a Cupressus-féléket).

Ami nálunk kényes szobanövény, az közönséges fa a názáreti utcán: egy jól megtermett Ficus sp.

A legszebb és erdészember számára szakszerűségüknél fogva valóban élményt jelentő erdőtelepítéseket Jeruzsálem térségében, a Judeai-hegyekben láttuk, a Holt-tengertől a fővárosba, valamint onnan nyugat, TelAviv felé kivezető utak mentén. Pedig a völgyekben gyakran előtűnő nomád beduin táborok, a tevék, a mókás, világosbarna fejű birkákból álló nyájak látványából ítélve nem lehetett könnyű feladat erdőt teremteni ezeken az egyébként is kopár, zord mészkőhegyeken.

Kísérőink elmondták, hogy Izraelben komoly kultusza van az erdőknek, a fáknak, a természetvédelemnek a lakosság körében. Az emberek tökéletesen átérzik a természet nélkülözhetetlen szerepét az emberi élet, az életfeltételek minőségének szempontjából. Ezért gondosan védik és gondozzák a legkisebb zöldfelületet is. Sok a nemzeti park az országban, az egyiken módunkban állt áthaladni a híres (és ma is hadműveleti terület benyomását keltő) Golan-fennsíkon. Amint az egykori római procuratorok hajdani székhelyén: Caesarea maritima romjainál is tapasztalhattuk, a történelmi emlékhelyek környezetét gondosan, szépen parkosítják. Tamarix, olajfa és hasonló alkalmas fafajokból álló ligetekkel veszik körül és így teszik kellemessé, hangulatossá nemcsak a maguk, hanem az oda látogató rengeteg turista, zarándok számára is. (Az egyik legszebb parkot Haifában, az itt véget érő, mintegy 30 km hosszúságú Karmel-hegységnek a város, a tengeröböl fölé magasodó ormán láttuk. Még egy kis sziklavízeséssel ellátott tavacska is volt a száraz hegytetőn.)

 

A természet is dolgozik a tengerparti homokdűnék megkötésén.

 

Amint már az első részben említettük, mind az izraeli, mind a külföldi zsidóság rengeteg közcélú adománnyal támogatja a tájfejlesztést, az ország zöldebbé tételét, a talajvédelmet. Ezen túlmenően sokan vettek részt a múltban is és vesznek részt ma is a nemzeti erdőtelepítési program végrehajtásában. Ez a nemzeti öntudatot is erősítette Izrael Állam létrehozásának évtizedeiben.
A tavasz elején, februárban megtartják a Fák Ünnepét, amely a megújulás vallási ünnepe. Ez is öregbíti az emberek, a fiatalok lelkében a természet, az erdő, a fa kultuszát.

Útibeszámolónk végére érve azt reméljük, hogy T. Olvasóink megérezték belőle: az erdészpálya nehéz, de szép hivatás Izraelben is.

 

(Vége)

Írta: Dr. Király Pál

Fotó: Dr. Szikra Dezső

Forrás: Erdőgazdaság és Faipar 1994/5. 1-14. oldalak és 1994/6. 10-11. oldalak

 

KUHN Rakodógép Kft

Dunaker Kft - Alapítva 1986

LEITZ Hungária Szerszám Kft

Erdészeti gépek, eszközök, muszerek, kiegészítok kereskedelme.

ERFARET Tudásközpont

FATUDAKOZÓ - az online faipari cégtár




 A FATÁJ lapot kiadja a FAGOSZ
Minden jog fenntartva. All rights reserved.