FATÁJ-online szaklap: események, gazdasági jelenségek a faiparban, bútoriparban, asztalosságban, erdőgazdálkodásban és a kapcsolódó területeken. Beszámolók, riportok, sajtószemle, ...
FELIRATKOZÁS FATÁJ-Online hírlevélre.
Kérem jelezze szakterületét, cégét, annak kapcsolóit.
Hivatkozás:
Ha felhasználja bármely cikket a FATÁJ-ból, hivatkozzon rá annak kapcsolójával is.

STIHL - akkumulátoros gépek

BelSound Kft
FATUDAKOZÓ
Faipari gépek - Stonewood Kft.
HUNNIA FAGÉP - Jó magyarnak lenni!
STIHL
FATÁJ nyitólap
FATÁJ archívum:

FATÁJ-online
médiaajánlat
pdf

FATÁJ RSS
FATÁJ RSS súgó
FAGOSZ, Fagazdasági Országos Szakmai Szövetség
A FAGOSZ a FATÁJ kiadója.
CEI-Bois, Európai Faipari Szövetség
A FAGOSZ a CEI-Bois tagja.

Husqvarna Magyarország Kft - Erdészeti és kertészeti gépek kereskedelme. HUSQVARNA, JONSERED, PARTNER, GARDENA.

FAGOSZ filmtár a Hazai Erdésznél

Nemzeti kincsünk az erdő - 40 kisfilm

Erdészeti és Faipari Dolgozók Szakszervezete

Magán Erdotulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége

Országos Erdészeti Egyesület

Hobbi Faesztergálás

Fataj online szaklap


Dr. Gerencsér Kinga: Fafeldolgozás mobil szalagfűrésszel
(A 2002-ben megjelent kiadvány online változata.)

Keres egy céget, intézményt, iskolát? Kezdje itt:
fatudakozo.hu
woodinfo.hu
woodinfo.eu
Akác
termékek
Magyar-
országról:
hungarobinia.hu
FAIPARI, ERDÉSZETI
apróhirdetések
DÍJMENTESEN

FAIPARI, ERDÉSZETI
szakkönyvek

2018-01-22

Kokeshik üzenete Japánból

Tóth-Vásárhelyi Réka iparművész kiállítása a B32 Trezor Galériában (Budapest, Bartók Béla út 32.) január 18-február 2. Kokeshi babák különféle fafajokból gyönyörűen megfestve. (Tudja ön mi a mizuki fa?)

Megosztás:
Megosztás a Facebook-on

 

 

Budapesten, a Bartók Béla úr 32. alatti B32 galériában január 18-án volt Tóth-Vásárhelyi Réka iparművész a "Kokeshik üzenete Japánból" című kiállításának megnyitója.

 

A kiállítást Ördög Nóra műsorvezető nyitotta meg, aki még nem járt Japánban, de Rékát és kokeshi babáit megismerve már biztosan felvette ezt az úti célt bakancslistájára. Rékát tavaly ismerte meg egy forgatás kapcsán, s akkor kérdezett rá a babákra, s tudott meg sokat azokról, s hogy Réka hogyan kezdte ezeket készíteni. E babák első pillanattól nagy hatással voltak rá. Dicsérte a babák kidolgozottságát, finomságát, tekintetét, változatosságát. A fából teljesen egyedien alakul ki a babák személyisége, élete, jelentést kapnak Réka keze által. Réka a kokeshi készítés modern ágát képviseli.

Réka számára az alkotási folyamat a legnagyobb öröm, illetve hogy másoknak örömet okoz a babák látványa. Itt a különlegesség, hogy Aoki Ryoka a 87 éves női kokeshi készítő mester - ami különlegesség Japánban, mert ez férfi foglalkozás - úgy gondolta, hogy azokat a babákat, melyeket ő már nem tud befejezni - megromlott az egészsége - azokat átadta Rékának befejezésre. Ez neki nagy megbecsülés, megtiszteltetés, hiszen a kokeshi készítők között ő olyan, mint Picasso a festők között. Nagyon kíváncsi lesz a véleményére a befejezett babákról.

Az egyik versenyen volt olyan szertartás, ahol a sintó szentélyt fölállították. A mestereket be szokták avatni Japánban, hogy az erdő szellemétől segítséget kérjenek, megkérik, hogy a fát kivághassák, áldást kapjanak arra, hogy jó kokeshi babákat készítsenek. Mikor megkapta a sintó paptól az áldást, akkor érezte azt, ami a szívében van, s a tudás a kezében, arra méltó. Neki többet kell teljesítenie külföldiként, nőként, hogy ott elismerjék.

A faanyagról: Minden fában lakik egy kis lélek, akit meg kell találjon. Bármerre jár a világban, mindenhol fát keres, minden lehetséges darabot megnéz, hogy alkalmas-e. Japánból hozott elég sok fát, főleg a nagyobbakat. Az Aoki mestertől kapott darabok láthatóan sokkal nagyobbak. A japán fák könnyebben használhatóak kokeshi készítésre. Nagy az olajtartalma, ezért lassabban szárad és nem reped. A magyar fákkal nehezebb dolga van. Illatos fákkal is dolgozott, van is erre példa a kiállításon. Minden fának van valami különlegessége, egyedisége. Egyikből ékszer készül, másikból óriás Buddha, mindegyik fának más a lelke. Lappföldről például kis darabokat hozott. Japánból viszont volt már úgy, hogy száz kiló fával tért haza.

 

A csapat: Czeglédi Zoltán, Tóth-Vásárhelyi Réka és Borsányi Béla.

 

A babák készítésének időigénye erősen eltérő. Mikor kitalálta, hogy mi készüljön a fából, akkor Ceglédi Zoltán faesztergályos a megálmodott, megrajzolt nyers babát elkészíti. Ezt hazaviszi, rárajzolja, beleégeti, kifaragja, kifesti. Eztán Borsányi Béla rakja össze és lakkozza a babákat. Tehát kis team, amiben dolgoznak. Van baba, amely 2 óra alatt elkészül, de van olyan, amihez 3-5 napra volt szükség.

 

Sokan voltak a megnyitón, a B32 Trezor-ban éppen hogy elfért az érdeklődő közönség.

 

A kokeshik Japán északi részéről származó, fából esztergált, faragott babák. A hagyományosan japán férfi mesterek által készített gyerekjátékokat az 1600-as évek óta spirituális tárgyként is használták.

 

 

Tóth-Vásárhelyi Réka rendszeresen képviseli Magyarországot Japánban az országos kokeshiversenyeken. 2016-ban Shiroishiben, egyetlen külföldi résztvevőként megkapta a japán gazdasági, kereskedelmi és iparügyi miniszter díját. Ő az első nő babakészítő, aki képes volt nyerni olyan mezőnyben, ahol elsősorban hazai művészek alkotásait láthatja a japán közönség az ország minden részéből Hokkaidótól Okinawáig. Ezer babából válogatta ki a zsűri a legjobbakat, Réka "Öltöztetős kokeshi szekrénnyel" című alkotása mindenkit lenyűgözött.

 

A 2016-ban nyertes "Öltöztetős kokeshi szekrénnyel"

 

A művésznő gyerekkorában szeretett bele a keleti kultúrába. Szüleinek évekig japán szomszédjai voltak, a két család szinte egy közösségként élt egymás mellett. Később ösztöndíjjal kijutott a felkelő nap országába, ahol a Kobe Egyetemen többféle órára járt, így ismerkedett meg Tsukawaki Jun szobrászművész mellett a fa megmunkálásával is. Az igazi áttörést Réka képes mesekönyve hozta meg, amely egy kokeshi baba történetén keresztül mutatja be a japán kultúrát a magyar gyerekeknek. A képzőművész a kiadvány sikerén felbuzdulva kezdett el kokeshiket készíteni. A B32-ben rendezett kiállításán többek között az Aoki Ryokától, Japán egyik legnagyszerűbb mesternőjétől kapott nyers fababákból általa készített kokeshiket is láthatják az érdeklődők.

 

 

Tóth-Vásárhelyi Réka a kokeshiről és önmagáról: "A kokeshi mindamellett, hogy esztétikus dísztárgy, a japán kultúrában ennél sokkal több és mélyebb mondanivalót közvetít jelentésében és funkciójában is: gyermekjátékként, szuvenírként, gyógyító erővel rendelkező talizmánként is jelentőséggel bírt. Észak-Japán területén a középkor óta minden család teljes jogú tagja legalább egy kokeshi, aki éhínségtől, tűzvésztől, betegségektől védelmezi a családot. A japán nép hagyományainak és hitvilágának tehát szerves része.

Amikor elkezdtem kokeshit készíteni, számomra ezek a babák tárgyak voltak. A szépségük, a készítésükben rejlő kreativitás lehetősége és az alkotás élvezete motivált.  Később, eleinte akaratlanul, majd akarva is, ahogy egyre többet jártam Japánban, egyre több kokeshi készítő mesterrel volt szerencsém megismerkedni akik bevezettek nem csak a kokeshi készítésének rejtelmeibe, de a kokeshit övező - történetekkel, hiedelmekkel és szokásokkal teli - lenyűgöző világba, én magam is része lettem ennek a világnak. Mára a japán mesterek maguk közé fogadtak, tanítottak, áldásukat adták rám és kézzel foghatóan, díjakkal is elismerték a munkámat. Amennyire nehéz és rögös volt ez az út idegen országból jövő nőként számomra, annyira sorsszerűen vezetett oda, ahol most vagyok. Erre a kiállításra, amelynek alapvető részét képezi néhány olyan kokeshi, amiknek alapanyagát, a nyers fababákat egy számomra nagyon kedves idős hölgytől,  Aoki Ryokától, Japán egyik legnagyszerűbb mesternőjétől kaptam félkészen, saját kezűleg kifaragva, azzal a megtisztelő és végtelen bizalmat feltételező feladattal, hogy a kezeim között váljanak elkészült kokeshivé. Ijesztő és egyben felemelő megbízás volt ez. Csak reméltem, hogy meg tudok felelni egy ilyen komplex kihívásnak és méltón tudom befejezni a csodákat, amiket ő indított el a valóra válás útján.

Évekkel ezelőtt a munkásságomat egy összefoglaló szlogenben fogalmaztam meg. KAKO: a japán népművészettől a kortárs babaművészetig. Ezt igyekszem megvalósítani ezen a kiállításon is: a japán népművészet gyökereiből táplálkozva olyan babákat is elhoztam, amiknek az elkészítését más népek hagyományai ihlettek. Magyar motívumokba, vietnámi népviseletekbe öltöztetett figurák. Ezek a kokeshi-nek a japán népművészeten túlmutató, kreatív "sosaku" változatai, amik sokszor már a szobrászat művészetét is segítségül hívják."

Forrás: ujbuda.hu, artnews.hu,
és a megnyitón elhangzottak
Fotó és szerkesztés: Mőcsényi Miklós

Kiegészítés:

 

Tóth-Vásárhelyi Réka a FB-on

Tóth-Vásárhelyi Réka honlapja

Érdemes mindkét helyet felkeresni és böngészni, mert sok gyönyörű babát láthatunk és érdekes ismereteket szerezhetünk.

 

Kiegészítő program 2018. január 26-án, pénteken:

11-12 óráig tárlatvezetés és beszélgetés a kokeshi fababákról - helyszín: B32 Galéria és Kultúrtér (1111 Budapest, Bartók Béla út 32.)

14-19 óráig kokeshi festés bemutató - helyszín: Palmetta Galéria (1111 Budapest, Bartók Béla út 30.)

A programokat vezeti: Tóth-Vásárhelyi Réka

A programok ingyenesek, előzetes regisztrációhoz nem kötöttek!

 

A kokeshi babák története (angolul).

 

Ha már fával foglalkozó szaklap vagyunk igyekeztem utána nézni a fafajoknak, közülük is különösen az egyiknek.

A leírások szerint a sötétebb színekhez cseresznyefát, a világosakhoz pedig mizuki fát használtak. Más helyen azt olvastam, hogy a cseresznye mellett felhasznált fafajok: dogwood és mizuki. Mi is ez a mizuki?

Nos, az angol dogwood szó az északi mérsékelt égövi Cornus nemzetség fajait fedi, tehát somról van szó. Ha a mizuki fára keresek, hogy az mi is lehet, akkor azt említik, hogy az irodalmi nyelvben ez előfordul "vízfa"-ként is, de a keresgélés végeredménye, hogy a mizuki is som. Csakhogy a Cornus nemzetségnek számos (30-60) faj a tagja esetenként eléggé eltérő alakot, virágot és egyéb tulajdonságokat mutatva. Keresgélésem eredménye, hogy talán a Comus macrophylla Wall. fajról lehet szó, de ezzel kapcsolatban Japánt nem nagyon emlegették, inkább Kínát. Valószínűbbnek tartom azonban, hogy a mizuki a Cornus kousa subsp. kousa faj (alfaj), melyet már mint Japánban előfordulót találtam. Érdekes, a húsos sométól nagyon eltérő virága és termése van:

 

 

A Wikipédiában a német bejegyzés ír róla alaposabban. A famagasság elérheti a 10 m-t, a törzsátmérő pedig a 35 cm-t. Nos, abból már nagyobb kokeshi baba is kitelik.

Magyar oldalakon (rákeresve sok találat lesz) pedig arra jutottam, hogy ez magyarul a csillagsom (virágja alakjáról kaphatta nevét) és elsősorban dísznövény, árusítják erre a célra itthon is egyes dísznövény kertészetek. A félárnyékot, a jó vízelvezetésű tápanyagban gazdag talajt kedveli. Mészkerülő: sekély meszes talajba nem való. Száraz forró nyarakon célszerű öntözni. A fajnak több nemesített fajtája is van díszkertészeti célra.

A hazai húsos sommal (Cornus mas) az a tapasztalatom, hogy a vastagabb beles fája száradástól többnyire elreped a béltől sugár irányban, ahogy kell. A mizuki fának lehet valami egyedi tulajdonsága ott Japánban, ha nem reped. Igaz egyik hely csak néhány hónapos, de más helyek legalább 3-5 éves vagy hosszabb száradási időről írtak. Meg persze a 30 cm körüli törzs bél mentén átvágva is elegendően nagy vastagságot adhat a nagyobb kokeshi babákhoz.

Kiegészítés: Mőcsényi Miklós

 

Dunaker Kft - Alapítva 1986

LEITZ Hungária Szerszám Kft

Erdészeti gépek, eszközök, muszerek, kiegészítok kereskedelme.

FATUDAKOZÓ - az online faipari cégtár




 A FATÁJ lapot kiadja a FAGOSZ
Minden jog fenntartva. All rights reserved.