Fakonferencia-1. Evt. Vhr-ek újdonságai, Kaán Károly Program

Az 54. FAGOSZ Fakonferenciát ismét Balatonszemesen tartottuk meg. Délelőtt a FAGOSZ közgyűlése volt, ahol a tagság megtárgyalta és elfogadta az előző évre és a tárgyévre vonatkozó pénzügyi és tevékenységi beszámolókat és terveket, illetve tekintettel a 2019. tavaszi tisztújításra, megválasztotta a jelölő bizottságot.

Elmúlt néhány Fakonferencián nagy újdonság volt, hogy az előadásokról a Hazai Vadász csapata videófelvételt készített, majd azok youtube-ra feltöltött anyagát tudtuk megosztani az ehhez hasonló beszámolókban. Most viszont pechünk volt, mert Békési János olyan dugóba került a 0 gyűrűn, hogy órák alatt sem tudott szabadulni, így maradt a hangrögzítés és a hanganyag FAGOSZ titkársági leírása. Ebből következően most részletekben tesszük közzé a Fakonferencia előadásait, ahogy azok egymás után következtek.

A délutáni plenáris ülésen dr. Jung László, a FAGOSZ elnöke tájékoztatta a Fakonferencia résztvevőit a Közgyűlésről, ismertette a konferencia programját, majd átadta a szót Ugron Ákos Gábor helyettes államtitkár úrnak.

Ugron Ákos Gábor helyettes államtitkár előadásának címe: A módosult Erdőtörvény már megjelent és még várható Vhr-jeinek újdonságai, valamint a Kaán Károly Program.

A végrehajtási rendeletekről, az agroerdészetről és a Kaán Károly Országfásítási Programról fogok beszélni. Az Erdőtörvény számunkra az egyik alapvető jogszabály, erdészek számára a kiindulási pont. Szerencsére egy erdőtörvényünk van és nem több törvényből áll. A legutóbbi módosítás a gazdálkodók összefogásának köszönhető. Az országos Erdészeti Egyesület moderálásával, a Magánerdő Tulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége, Pro Silva Hungariae Egyesület, a Nemzeti Agrárkamara, illetőleg a FAGOSZ is részt vett a kialakításában. Hosszabb folyamat volt ez, ami kellett ahhoz, hogy a törvény kiérlelődjön, és elfogadja utána a parlament. Természetesen a Földművelésügyi Minisztérium és a hozzánk tartozó állami erdőgazdaságok is részt vettek a kialakításában, valamint a NÉBIH Erdészeti Igazgatóság is elmondhatta véleményét. Azt gondoljuk: a többségnek megfelel az eredmény, s abban reménykedünk, hogy a végrehajtási rendeletek is afelé mutatnak majd, hogy alkalmazásuk során könnyebbé válik a gazdálkodók munkája. A bürokrácia csökkentés volt az egyik fő cél, megtartva a közérdeket szolgáló alapelveket. A tulajdonosok, gazdálkodók érdekeit szolgáló könnyítéseket kellett összhangba hozni az előbbiekkel, ami azt gondoljuk: a lehetőségek keretében sikerült is.

Újdonság, hogy amíg minden egy kézben volt a 90-es évek előtt, akkor úgy optimalizáltak jogszabályt, hogy a gazdasági optimumot is meghatározták, manapság pedig a tulajdonosra, a gazdálkodóra rá kell bízni, hogy mit talál optimumnak gazdaságilag. Tehát szabadabb lehetőségeket kíván nyújtani az új jogszabályi környezet a gazdálkodóknak. Az alapvetések, s hogy az erdő szolgáltatásait biztosítani kell mindenhol, azt meg kell tartani. Ez az egyik legfontosabb dolga az Erdőtörvénynek.

A törvénymódosítás főbb céljai között ki kell emelni, hogy eltérő érdekek voltak a magán és állami tulajdon, az eltérő rendeltetések szerint. A szabályozás is e szerint cizellált. Mivel az állam nagy erdőségek tulajdonosa, így az Erdőtörvény alkalmas arra, hogy az állami erdőkkel szemben egyéb elvárásokat törvényi szinten megfogalmazhassunk, amit meg is tettünk.

Az Erdőtörvény két ütemben lépett hatályba: tavaly szeptemberben (melyek inkább igazgatási jellegű szabályozások voltak), illetve most januárban. Nem tudtuk felvállalni az összes végrehajtási rendelet egyszerre elkészítését. Az első ütemben 7 rendelet készült el: kormány és miniszteri rendeletek. Az új Ákr (Szerk: Általános közigazgatási rendtartásról szóló tv: 2016. évi CL. tv, mely a Ket-et váltotta fel.) miatt a kormányrendeletekben kellett az eljárási típusú szabályokat és miniszteri rendeletben a szakmai környezethez tartozó szabályokat meghatározni. E 7 rendelet szerencsére tavaly megjelent.

Az első a hatósági eljárásokkal, bejelentésekkel, nyilvántartásokkal kapcsolatos. Az erdőtervezésről van ebben szó. Alapvetően az erdőgazdálkodók javaslatára épültek a módosítások. Eddig is figyelembe vették az erdőgazdálkodó javaslatát, de az új eljárás során mi ennek módja, ez adja az alapját az erdőtervezés új környezetének.

A második az EUTR-rel kapcsolatos módosítások. EU-s kötelezettség. Ha azt szeretnénk, hogy tisztuljon a fapiac, akkor ez saját érdekünk is. Aki legálisan és jó munkát szeretne végezni, azt ebben támogatni kell. Nem egyszerű, amikor szerteágazó feketekereskedelemmel rendelkező területnél - ami elsősorban a tűzifa kerekedelmet illeti - bele akarunk nyúlni a szabályozása, hogy kifehérítsük. Azt kell mondani, hogy az elmúlt év tekintetében ez azért sikerült. Az illegális tűzifa forgalom nagy részét sikerült kiszűrni ezáltal. A NÉBIH Erdészeti Igazgatóság EUTR részlegét lehet keresni a további részletek érdekében, s ha nem kapnának választ belátható időn belül, abban tudnánk segíteni.

A harmadik a bírság rendelet. A bírság tételek nem emelkedtek a korábbiakhoz képest. Az új szabályokhoz kapcsolódóan beléptek ugyanakkor az új bírság tételek. Az EUTR-hez kötődő egyes tételek túlzottak voltak, ezeket csökkentettük. Alapvetés volt a törvénymódosításkor: ha lehet ne bírságokkal, hanem egyéb ösztönzőkkel oldjuk meg amit csak lehet. Pl. amikor az erdőfelújítást nem végezte el a gazdálkodó, akkor megvágtuk még bírsággal is. Ha ez a kettő valahogy összeköthető: úgy bírságoljuk, hogy el kell végezze abból a bírságból, de most már biztosan, akkor az az erdő és mindenki javát fogja szolgálni és nem lehetetleníti el főleg a kis tulajdonos gazdálkodókat. Nyilván nem a notórius visszaesőknél vagy a tudatos jogsértőknél kell ezt alkalmazni, de lehetőségként bevezettük.

A kijelöléses kormányrendelet esetén új eljárásokban és hatósági munkákban kellett módosítani. Pontosítani kellett a feladatokat az új törvényi helyek miatt. A szakhatósági eljárások ügye: a természetvédelmi hatóság eljárásait lehetett pontosítani, hogy miben szakhatóság, miben szakkérdésként keresi meg a hatóság az ügyfelet. Így okszerű és pontosabb véleményt lehet kérni tőlük. A szakkérdés tekintetében nem kötelező figyelembe venni őket. Lehetett ilyen jogszabályhelyeket is bevezetni, ahol nem mindig és mindenáron kell figyelembe venni a szakvéleményét a társhatóságnak.

A megjelent 3 miniszteri rendelet: az általános Vhr., a szolgáltatási díjakról szóló és az EUTR-hez kapcsolódó.

Az általános Vhr. igen bő joganyag és van hozzá még néhány másik rendelet, amit figyelembe kell venni, ha az Erdőtörvényt értelmezni és végrehajtani akarjuk. Kiemelem a klímaváltozás kérdéskörét, amivel kapcsolatban igyekeztünk szabályokat módosítani, így a változó termőhely miatt a termőhelyhez kötött eljárások, tevékenységek esetén nagyobb szabadságot vezettünk be. Az eddigi 103 célállomány helyett most 16 célállomány csoportot határoz meg a rendelet. Ez a szabályozási környezet könnyebben kezelhető, szabadabban, a gazdálkodóra jobban rábízza a lehetőségeket.

S íme, amelyiknek hosszabb a címe, mint ami gyakorlatilag módosult általa, ez az igazgatási, szolgáltatási díjakról szóló rendelet. A NÉBIH-nél elég sok minden díjmentessé vált, hiszen ez volt az alapvető kérés. A végrehajtás során kérjük majd a visszajelzést, hogy ez mennyiben segítette a munkátokat. Ha kiderül, hogy innen elvettünk, de ott adni kell, azt jelezzétek, mert nem lehetetlen, hogy ilyen előfordul.

Az EUTR miniszteri rendeleti része. Azt gondolom: sokat számít, ha rendelethez mellékletben a tűzifáról konkrét szabályozást bevezetünk, hogy a felhasználókat tájékoztassuk minél jobban. nyilván e területen is együtt kell működni a gazdálkodóknak és a hatóságnak abban, hogy ez jól használható rendelet legyen. Buzdítok mindenkit arra: ez sincs kőbe vésve. Gyakorolni kell a szabályt, megnézni hogyan működik. Kérjük a visszajelzéseket, a szükséges és elégséges módosításokat meg fogjuk tenni.

A hátralévő szabályozási feladatok. Ez a második csomag, amely kettévált. E kettőt vittük közigazgatási egyeztetésre. Az egyik a termőhelyi rendelet, a másik pedig az EBSZ, az Erdészeti Biztonsági Szabályzat. Mindkettővel kapcsolatban a stratégiai partnerekkel egyeztetésben nyugvópontra kerültek a kérdések. A folytatásra pedig várni kell. Ezekkel kapcsolatban nem számítunk arra, hogy a társtárcák különleges véleményt adnak. Hiszen pl. eddig is figyelembe vettük a Honvédelmi Minisztérium kérését a katonák láncfűrésszel munkájával kapcsolatban. Ezek szakmailag kész tervezetek.

A továbbiak: A szakszemélyzetis Vhr. a szakszemélyzet nyilvántartásával és továbbképzésével foglalkozik majd. Ezen is már sokat dolgoztunk, sőt egyeztetések is voltak már. A társult erdőgazdálkodás szabályozása, esetleg az Erdőbirtokossági törvény, az erdőkezelő, az erdőkezelés kérdésköre mind fontos szakmai kérdés és a magán erdőgazdálkodóknak fontos ügy. Ahogyan az Erdőtörvényt az Erdészeti Egyesület, ezt a jogszabálycsomagot pedig a Nemzeti Agrárkamara vállalta föl, hogy kézbe veszi és összefogja a többi stratégiai partner - köztük e témában legfontosabbként a MEGOSZ - bevonásával.

A természetvédelmi kérdésekkel kapcsolatban nagy csaták után és lehet, hogy még előtte is vagyunk.

Az átalakítás, erdőfelújítás, örökerdő kezelési tervek tartalmára is szükség lesz miniszteri rendeletre, mely már előkészület alatt van.

Az Országos Erdészeti Adattár és az ingatlan nyilvántartás közti összhang megteremtése is régóta esedékes és fontos kérdés. Ehhez kell egy igen jó szakmai program, ami részben már rendelkezésre áll, de még dolgozni kell rajta. Sajnos nem teljesen a mi kompetenciánk ez, így csak félmunkát végezhetünk, hiszen a földhivatalok és az azokat felügyelő minisztériumi főosztály is kell ehhez. Nagyon remélem, hogy az informatika évezredében az adattár összehangolási problémák megoldhatóak lesznek.

A természetvédelmi szabályozásra visszatérve. A fő cél az, hogy okszerűek legyenek a természetvédelmi előírások halmaza. Mondják meg, hogy mit védünk és mondják meg hogy hogy védjük, s ahhoz rendeljük hozzá a szabályozást. Tehát az ok-okozati összefüggés fellelhető legyen. Ne legyenek ad-hoc ügyek, mert azok a szakmai együttműködést nem erősítik. Ha ez megvalósul és sikerül végigvinni a szabályozást az eltervezett módon, akkor jó esély van az olyan előírásokra, amelyek mögött valós adatok szerepelnek. A kiemelt közösségi jelentőségű jelölő élőhelyek, amelyek a Natura 2000 erdei élőhelyek esetében meg kell tudni mondani, hogy konkrétan melyik erdőrészletről van szó és abban milyen jelölő, kiemelt jelentőségű jelölő élőhely van. Pl. pannon gyertyános tölgyes: melyik erdőrészlet az? Amíg nem nevezzük nevén a gyereket, addig nagyon nehéz szabályozni. Sajnos nem erdőrészlet szinten lett meghatározva a Natura, hanem egyéb felmérések alapján.

Fontos még a vegetációs idő kérdésköre. A törvény rögzíti az időszakot. Már nem így hívjuk, mert a vegetációs idő biológiai időszak, ami az erdőgazdálkodás természetvédelmi célú időbeli korlátozása. Ugyanakkor rövidebb időszakokat is meghatározhatunk, melyeket nem a biológiai folyamatokhoz mérünk. Az április 1. és július 15., ami szerepel a törvényben. Ez nyilván iránymutatás, ha ettől el akarunk térni, azt megfelelően indokolva lehet a végrehajtási rendeletekben, hiszen a törvény szerint: "ha a végrehajtási rendelet eltérően nem rendelkezik". Tehát július második felében, augusztusban nyugodtabban végezhetünk erdőgazdálkodási munkát, nem kell rá külön engedély, hacsak a Vhr-ben nem lesz valami megkötés. Ezen dolgozunk: ne legyen ez visszafordítva és kifordítva és ez az iránymutatás kerete is adjon.

Ez elég jó előrelépés. Annak idején természetvédelmi szempontból is kívánatos volt sok esetben az augusztusi fakitermelés pl. akácosban, melyet le akartunk cserélni, de nem volt meg a lehetőség rá. Most sokkal könnyebben megvan és látjuk milyen "jó" szállítási körülmények voltak erdei útjainkon. Augusztusra ez azért feljavul és nem tengelyig sárban kell kihozni a faanyagot, ha egyáltalán el nem akad a gép. Tegnap a kilátó átadáskor - Nagykanizsán a 48 m magas volt olajfúró torony, melyet a Zalaerdő Zrt. újított föl - azzal kezdték a szervezők, hogy elnézést kérnek, mert a zenészek hangszereit szállító dzsip terepjáró elakadt a sárban.

Nagyjából így állunk a végrehajtási rendeletekkel. Reméljük, hogy mihamarabb össze lehet állítani olyan szakmai anyagot, amiben az FM és stratégiai partnerei egyetértenek, majd belső és közigazgatási egyeztetéssel lehet tovább vinni. Idénre tervezzük: nyárra, őszre, hogy legkésőbb év végére készen legyen.

Agroerdészet. Hogy van-e lehetőség agroerdészeti rendszerek létesítésére, az mindig kérdés volt. A külterületi fásítás, mint lehetőség rendelkezésre áll manapság is, nyilván kisebb területen. Ha erdő jellegű, akkor a szabadrendelkezésű erdő felé kell menni, amelynél a fafajok adottak, tehát akármit nem lehet ültetni a saját földünkön nem erdőként sem. Az ültetvényeknél is meg van határozva: milyen fafajokat szabad ültetni. Pl. mindig előjön a Paulownia (császárfa) kérdése, elébe megyek: nem lehet. Ezt még vizsgálja a NÉBIH, majd ha ez lezárul, akkor lehet majd besorolni. Láttam kísérleti Paulownia ültetvényt, amelyben volt amelyik szép vastagodást mutatott, de úgy 6 m-nél el volt fagyva a februári -5C°után. Nem szabad mindent elhinni, amit a csemeteeladók állítanak róla.

A szabad rendelkezésű erdő, amely erdő jellegű fafajokból és megfelelő záródású, a faültetvényekre pedig külön rendelet vonatkozik, s annak melléklete szabályozza a fafajokat.

Az agrárerdészeti rendszerekről van tudás Magyarországon forduljunk a szakértőkhöz, talán az ERTI-t említem ehhez, ahol szívesen adnak ehhez véleményt, illetve kutatásokat végeznek az Egyetemmel közösen. A NAIK főigazgatója, Gyuricza Csaba is elkötelezett az agrárerdészet irányában. Magyarországon hagyománya volt a fás legelőknek és a mezővédő fásítások rendszere, amelyek szerepelnek a támogatási lehetőségek között. Erdőt és iparifa ültetvényt pedig az erdősítési pályázatokból lehet létrehozni.

A Kaán Károly program bevezetéseként: így nevezzük az országfásítási programot. Elkészült a Nemzeti Erdőstratégia, mert a Nemzeti Erdőprogram lejárt 2015-ben, így 2016-2030. 15 éves időszakára az Erdőprogram alapjain Erdőstratégiát tettünk az asztalra, melyet a kormány kormányhatározatban el is fogadott. Ennek első lépése az Erdőtörvény megújítása, illetve az erdősítések, fásítások ütemének fokozása a cél. Kicsit leült az erdőtelepítési kedv a támogatási környezetnek, azon belül az agrártámogatások hatására, s erre szeretnénk valamilyen megoldást találni: hogyan lehetne minél jobban elősegíteni a faültetést. Direkt így fogalmazok, hiszen ez nem erdőtelepítési program, ahogy Kaán Károly 1923-as törvényében lefektetett Alföldfásítási Programja sem erdőtelepítési program volt, hanem mezőgazdasági területek fásítása, tanyafásítás. Úgy látjuk kollégákkal, hogy ebben van nagyobb potenciál. Nyilván az erdőtelepítésnek is megvan még a helye. Elég sok: 600-700 ezer ha olyan terület van Magyarországon, amely kedvezőtlen adottságú mezőgazdasági terület. Ezek potenciálisan alkalmasak erdőtelepítésre. Meg kell győzni a gazdát, hogy erdőt telepítsen rá, hiszen ezek többnyire magántulajdonú területek. Ez szép feladat, amire szeretnénk a Programot kidolgozni. Most felhatalmazást kérünk a Kormánytól a Program kidolgozására, s ha készen lesz, kérjük majd annak elfogadását. Részletesebben erről dr. Borovics Attila az ERTI igazgatója fog szólni, most csak felhívom a figyelmet a szuper új könyvükre az agrárerdészetről.

Az előadás vetített anyaga pdf-ben.

Forrás: Az 54. FAGOSZ Fakonferencia
Leírta, szerkesztette és fotó: Mőcsényi Miklós