Erdőfürdés: Több erdőt a városlakóknak!

Életmód tanácsadással és kapcsolódó ügyekkel a FATÁJ nem foglalkozik, de ezt a cikket mégis csak át kellett vennünk. Hiszen a magyarországi erdőgazdálkodók közjóléti fejlesztései, programjai ugyanezt a célt szolgálják, ugyanezt az élményt adják városlakóknak és mindenki másnak.

Elsőre talán nem egyértelmű, de ez a történet is egy városban kezdődött, és mint oly sokszor, nincs benne semmi új, csak visszatérés ahhoz, amit az ember ösztönösen tud, csak a városban valahogy elfelejtettük ezt is. Mégis, ha valamikor, a Föld napján érdemes felhívni a figyelmet a hazánkba éppen most betörő új életmód trendre.

A shinrin-yoku japán eredetű szó, egyenes fordításban az erdő hangulatának érzékszerveink általi átélését, "erdőfürdést", vagy "erdőzést" jelent. 1982-ben, a világ egyik legurbanizáltabb országában, Japánban, az elővárosaival együtt ma több, mint 30 (!) millió lakosú Tokióban a mezőgazdaságért, erdészetért és halászatért felelős minisztérium találta ki ezt a fogalmat, hogy csökkentse a nagyvárosi környezet okozta stresszt, ami akkoriban egyre látványosabb egészségügyi tüneteket okozott. Ne feledjük, Japánban igen magas az erdők aránya, továbbá ez a zen, a haikuk és a virágzó cseresznyefák országa, ahol a természet csodálata mélyen beivódott az ország kultúrájába. Az eredeti terv az volt, hogy minél több ember minél több időt töltsön erdőkben és városi parkokban, mert a fák ősidők óta ismert módon jót tesznek az egyre stresszesebbé váló nagyvárosi embernek. Ezért országszerte shinrin-yoku ösvényeket és erdőző klubokat szerveztek.

Az erdőélmény csökkenti a depresszió tüneteit, az ellenségeskedést, javítja az alvást, jó érzetet kelt és energetizál.

A shinrin-yoku tehát nem természetjárás

Legalábbis abban az értelemben, hogy nem célja eljutni A-ból B-be, továbbá nem célja az információszerzés sem. A lényeg a terápiás ráhangolódás és az érzékelés. Valóban csak arról szól a módszer, hogy menj ki egy arra alkalmas, lehetőleg biológiailag minél sokszínűbb, tehát kevésbé háborgatott erdőbe, lazulj el, éld át az erdőt, a természetet, nézz és láss, szagolj, tapints, ízlelj és hallgass!

Az elmúlt években a shinrin-yoku hatalmas karriert futott be - nem meglepő módon - a szintén erősen urbanizált és erősen a fogyasztói társadalom béklyóiban élő nyugati világban, ahol a Japánból indult mozgalomra, mint egyfajta 'új jógára', vagy új "caminora" tekintenek. Nyugodtan mondhatjuk, hogy Amerikában és különösen Kaliforniában valóságos shinrin-yoku láz alakult ki, gombamód szaporodnak az ezzel foglalkozó terápiás szervezetek. Ne feledjük, egy átlag amerikai ember idejének több, mint 85%-át a négy fal között tölti.

Új-Zéland, Waipoua

Fotó: Anders Blomqvist @ travelandleisure.com

Az erdőélmény

Az erdőélmény mindenki által ismert pozitív hatásáról (csökkenti a szorongást, a depresszív tüneteket) való gondolkodásban 1990-ben állt be jelentős fordulat, amikor is egy Dr. Yoshifumi Miyazaki nevezetű japán tudós a Chiba Egyetemről egy rövid kísérletet végzett a Japán legszebb őserdejének tartott Yakushima erdőben sétáló tesztalanyokkal, valamint ezzel párhuzamosan egy városi kontrollcsoporttal. A professzor azt állította, hogy 40 perces, nem megerőltető erdei sétát követően a vizsgált alanyok nemcsak megnövekedett jó érzetükről számoltak be, de az erdőzőkben igazoltan csökkent a stressz hormonként ismert kortizol szintje is (miközben az minden városi környezetben emelkedik, azaz minden városi környezet stresszt okoz).

Ez hatalmas tudományos felfedezés volt, és azóta a világ több pontján egy sor tudományos kísérlet mutatta ki, hogy az erdőzés mérhetően jó hatással van az ember testi és mentális egészségére egyaránt. Minden kísérlet arról számol be, hogy az erdőélmény csökkenti a depresszió tüneteit, az ellenségeskedést, javítja az alvást, jó érzetet kelt és energetizál. Mindezen - talán nem meglepő - szubjektív érzeteket azonban minden esetben konkrét fizikai értékek is alátámasztják: erdőzés közben valóban csökken a kortizol szintje, továbbá a vérnyomás és a pulzusszám is. Fontos az is, hogy már egy városi parkban tett rövid séta is jótékony hatással van a szervezetre.

Sőt! A kutatások egyértelműen kimutatták, hogy az erdőélmény immunerősítő hatású, hiszen az erdőben töltött idő serkenti az ún. NK sejtek (natural killer) aktivitását. Ezek az emberi fehérvérsejtek egy típusa, amelyeknek kulcsszerepe van a vírusok elleni védekezésben, sőt ezek reagálnak elsőként a tumoros sejtek megjelenésére is.

További fontos fegyvertény az erdők és az erdőzés mellett az is, hogy az erdőben töltött idő nem csak a fáradtság okozta koncentrációzavart képes javítani a gyerekeknél, de az ADHD, azaz a gyermekkori figyelemhiányos hiperaktív zavar tüneteit is. Nem csoda tehát, hogy Japánban és Koreában, a shinrin-yoku hazájában az akkreditált erdőterápiás kurzusokat több egészségbiztosító is fedezi.

A titok nyitja egyszerűbb, mint gondolnánk

Sőt, nagyon sokan ismerjük és használjuk is ezt a természetes gyógymódot. A shinrin-yoku jótékony hatása a tudomány mai állása szerint elsősorban a növények által termelt antimikrobiális szerves vegyületeknek, az úgynevezett fitoncidoknak köszönhető. Ezek az anyagok - zömében illóolajok - gátolják a mikroorganizmusok által okozott rothadást és erjedést, valamint azt, hogy az adott növényt megegyék az állatok.

Számos növény termel fitoncidokat, ezek közül egyes fűszerek, a teafa, vagy éppen a fokhagyma vírus-, baktérium- vagy éppen gombaölő hatása jól ismert és széles körben használt gyógymód a házi patikákban. De több, mint 5000 féle illóolaj védi a növényeket a baktériumoktól, gombáktól és rovaroktól, köztük erdőalkotó fák is nagyban termelnek ilyen anyagokat, amelyek belélegezve, úgy tűnik, az ember szervezetét is erősítik.

Redwood Nemzeti Park

Danita Delimont @ travelandleisure.com

Az erdőélmény pontos hatásmechanizmusa ugyanakkor nem ismert, mindenesetre a tudományos eredmények magukért beszélnek, az erdőzésnek meg maximum egy kis plusz boldogság, esetleg jótékony izomláz a mellékhatása, szóval nem lesz belőle nagy baj, ha rendszeressé tesszük életünkben az erdőjárást. Ha a shinrin-yoku tudatosítja bennünk azt, hogy az erdők milyen fontos szerepet játszanak a földi ökoszisztémában, az ember számára élhető környezet fenntartásában például a városokban, vagy éppen a klímaváltozás hatásainak csökkentésében, ha csak páran is, de ezért mennek ki az erdőbe feltöltődni és ezért vigyáznak innentől kezdve az erdőre egy fokkal jobban, mint korábban: már megérte!

Redwood Nemzeti Park

Danita Delimont @ travelandleisure.com

Szerző: Szigeti-Böröcz Ferenc
Forrás: afoldgomb.hu