Beszámoló az 55. FAGOSZ Fakonferenciáról

A Fakonferenciát dr. Jung László, a FAGOSZ elnöke nyitotta meg.

Nagy tisztelettel köszöntöm dr. Nagy János helyettes államtitkár urat az Agrárminisztériumból. Köszöntöm Tornyos-László Petra főosztályvezető asszonyt is, akivel a társaság valószínűleg még nem találkozott. A Földügyekért Felelős Államtitkárság Erdőgazdálkodási Főosztályának vezetője. Mindketten a legaktuálisabb kérdésekről fogják megnyitni a mai konferenciánkat. Kíváncsian várjuk a fejleményeket, változásokat az Erdőtörvény tükrében. Nem állunk attól messze, hogy újfent megnyissuk a még tisztázandó részek felülvizsgálatát. A másik, a fagazdaság számára rendkívül érdekes és vonzó téma: erdeink egyik fontos fafajával, a bükkel kapcsolatos tájékoztatás lesz az Abalon részéről. Titkon abban is reménykedek, hogy még fafajpolitikai irányelvekben a tölgy kiváltására alkalmas fafajok sorát is meg tudjuk nyitni, hiszen ez a fafeldolgozó ágazat sarkalatos kérdése. A harmadik témánkban a Naviscon előadását halljuk majd: az Erdészeti Szakmai Rendszer bemutatása, továbbfejlesztési lehetősége. Végül, de nem utolsó sorban a műszaki fejlesztés lehetőségét is folyamatosan figyelemmel kell kísérnünk, így most a korábbi Csiba Kft. tevékenységét folytató Woodtech Csoport Kft. bemutatkozását hallgathatjuk meg.

Ugyanakkor a felhasználók, termelők, értékesítők, forgalmazók találkozhatnak itt baráti, kellemes beszélgetések közben. Nagyon bízunk abban, hogy komoly üzleti megbeszéléseket is folytatnak majd. Mindenkinek hasznos Fakonferenciát kívánok!

Az első előadó dr. Nagy János helyettes államtitkár volt, aki az Agrárminisztériumban bekövetkezett szervezeti változásokat mutatta be.

(Az előadás vetített anyaga pdf-ben.)

Előadásomban bemutatom a kormányváltást, az új kormány megalakulását követően az Agrárminisztériumban bekövetkezett szervezeti változásokat, konkrétan az erdészeti, erdőgazdálkodási szakterületet érintően is. Ahogy jöttünk ide, az úton arról beszélgettünk, hogy megírjuk egyik nap a tervezett előadásunkat és lehet, hogy másnap már még aktuálisabb dolgokat tudunk mondani. Majd főosztályvezető asszony is elmondja, hogy jogalkotási oldalon is folyamatosan változnak a dolgok.

Körülbelül 10 perccel ezelőtt megtudtam azt a sajtóban már több helyen hallhatott "leépítések várnak ránk" című dolgot, hogy az konkrétan mennyiben, miben érinti a mi államtitkárságunkat, illetve ezt a helyettes államtitkárságot, úgyhogy lehet, hogy az a struktúra, amit most kivetítek, az hamarosan nem úgy fog kinézni egyéb okokból kifolyólag. Mindenesetre a ma hatályos állapotot ez a bevezető mellett megmutatom Önöknek.

A Földművelésügyi Minisztériumban, a jogelőd tárcánál az Állami Földekért Felelős Államtitkárság volt a szakterületi jogalkotásért, illetve a 22 állami erdőgazdaság tulajdonosi felügyeletéért felelős szervezeti egység neve. Állami földekért felelős helyettes államtitkár volt a közvetlen szakmai irányító és ez a 4 szakmai főosztály végezte a szakmai feladatokat. Elsősorban jogalkotásról beszélünk. A 4 főosztályhoz képest portfólió bővülés történt.

Most úgy néz ki az államtitkárság, illetve a helyettes államtitkárság felépítése, hogy a földügyi szakterületet (földügy, térinformatika, ingatlan nyilvántartás) ehhez az államtitkársághoz csatolták, ami azt jelenti, hogy az állami földek mellett újabb szakterület érkezett. Szerintem ez nagyon fontos, stratégiai jelentőségű. Mutatja az elnevezés is a kormányzati szerkezet kialakításának megközelítését: a földügyek, ingatlanügyek egy helyen vannak. A vagyonpolitikai megközelítés elég nagy hangsúlyt kapott a mostani szerkezet kialakításakor. A 3 egyéb szakterületen (erdőgazdálkodás, erdészet, vadgazdálkodás, vadászat, illetve horgászat, halgazdálkodás) úgy szerettük volna a szabályozási, irányítási struktúrát kialakítani, hogy "vegytiszta" kép alakulhasson ki. Tehát a korábbi Erdészeti és Vadgazdálkodási Főosztály helyett lett Erdőgazdálkodási Főosztály, Vadgazdálkodási Főosztály és Halgazdálkodási Főosztály. Nem olyan régen az új tájegységi vadgazdálkodási rendszerre átállás kapcsán az 52 tájegységi fővadász is a mi helyettes államtitkárságunkhoz került és a Vadgazdálkodási Főosztály munkatársaiként dolgoznak. Eldőlt már, hogy ez a jövőben is így marad.

Az Erdőgazdálkodási Főosztály struktúráját pedig olyan szempontok szerint alakítottuk ki, hogy az agrárminiszter egyik nagyon hangsúlyos tulajdonosi joggyakorlói szerepe a 22 állami erdőgazdasági társaság kapcsán van. Vannak még más állami cégek is, amelyek ehhez az államtitkársághoz tartoznak, jelesül a 2 nagy balatoni halászati cég, a Nonprofit Halgazdálkodási Zrt. és a Balatoni Halászati Zrt. Ennek megfelelően az Állami Erdőgazdálkodási Osztály, illetve ami eddig még nem volt, a Magánerdő-gazdálkodási Osztály kerül felállításra.

Ahogy mondtam, egyrészt még a most már hatályos Szervezeti és Működési Szabályzatunk szerinti ábra, amit mondok, de még jelentős létszám racionalizálás előtt állunk. (Zárójeles technikai közleményként jelzem, hogy a tárca is el fog költözni a Kossuth térről és 3-4 éves időtartamra az Apáczai csere János utcában, a Vigadó környékén, a volt K&H székházban lesz az új székhely, amíg fel nem újítják az Agrárminisztérium épületét. Tehát ebben a kormányzati ciklusban valószínűleg ott fogunk tevékenykedni.) És természetesen az Erdészeti Igazgatási osztály.

Azért érdekes a dolog, mert a háttérintézmények is bizonyos létszám és feladat racionalizálás előtt, illetve alatt állnak. Itt a NÉBIH, illetve az erdészeti hatósági vonal kapcsán is várhatóak változások. Ugyanúgy ez a vadászati hatósági vonalat is érinti. Pontos számokat, szakmai irányvonalakat még nem tudunk. Nincs róla Kormány döntés. Az összes háttér intézményünk kapcsán megy egyfajta gondolkodás: külön a kutatóintézetek, külön a nemzeti földalap kezelő szervezet és más a tárcához, illetve az államtitkársághoz kapcsolódó háttérintézmények kapcsán is.

Említettem, hogy fő feladatunk a jogalkotás, nyilván erre kell koncentrálnunk. Ennek megfelelő struktúrában történtek személyi változások az államtitkárságon, helyettes államtitkárságon, jelesül: mind az 5 főosztály élére új főosztályvezető került kinevezésre. Ahogy a bevezetőben hallhattuk, az Erdőtörvény kapcsán is vannak bőven kihívások. Főosztályvezető asszony majd picit részletesebben is fog erről beszélni.

Amit a nem erdőgazdálkodói erdészeti szakmai szempontból hozzátennék ehhez bevezetőként is: a Kormánytól kapott egyik fő feladat az osztatlan közös földtulajdonnal immár tényleg kezdünk valamit ebben a kormányzati ciklusban. Ez olyan kiemelt feladat, amihez mi rögtön a kormány-alakítás, illetve a tárca újjá alakulása után neki is kezdtünk. Elég komoly törvénycsomag készül az osztatlan közös földtulajdon felszámolásának gyorsítása érdekében. Felszámolni valószínűleg nem tudjuk négy év alatt az osztatlan közös földtulajdont, jellegéből adódóan ez lehetetlen is. Ami miatt fontos, hogy elmondom: egyrészt drasztikus lépésekre készülünk mind az osztatlan közös földtulajdonok megszüntetési eljárásainak gyorsítása és hatékonyabbá tétele érdekében. Másrészt nagyon sok ösztönzőt szeretnénk belevinni a hazai földforgalmi és más egyéb, szakterületi jogszabályokba annak érdekében, hogy az érintett tulajdonosok (számításaink szerint több, mint 4 millió magyar állampolgár, aki osztatlan közös földtulajdonban érintett) ösztönözve érezzék magukat arra, hogy megszüntessék az osztatlan közös földtulajdont. Ez nyilván nem állami kényszer lesz, hanem lehetőséget szeretnénk adni erre mindenkinek.

A másik, hogy olyan, az osztatlan közös kapcsán eddig tabu témaként kezelt szakterületekhez is szeretnénk hozzányúlni, mint az osztatlan közös tulajdonban lévő erdők. Ha nem is feltétlenül tulajdonjogi, de használati viszonyok egyszerűsítése, megkönnyítése, az erdőgazdálkodási tevékenység könnyebbé tétele, a feltételek javítása, az adminisztratív terhek csökkentése érdekében. Egyelőre 12 törvény, melyekhez hozzá fogunk nyúlni nemzeti birtokrendezés címen. Aztán majd jönnek nyilván a végrehajtási rendeletek. Tehát elég sok feladatunk van ezzel kapcsolatban. Bízunk abban, hogy ez mindenkinek a megelégedésére fog szolgálni.

A Nemzeti Földalapkezelő Szervezetnek kiemelt szerepe van és lesz az erdőgazdálkodás kapcsán. Az 1,1 millió ha állami erdő a nemzeti földalapba tartozik, és a 22 állami erdőgazdasági zrt. kezeli. A 2015-16-os földértékesítési program, a Földet a Gazdáknak Programban értékesített 200 ezer hektárnyi föld után még az állam tulajdonában maradt összesen 1,6 millió ha állami terület jelentős részben olyan, ami megőrzendő. Ennek jelentős része erdő. Nem csak az állami erdőgazdaságok vagyonkezelésében van erdő, hanem más állami szervek is kezelnek erdőt, noha messze nem ilyen nagy mértékben. Az NFA-nak is bőven van feladata ezen a területen. Azt se felejtsük el, hogy az NFA komoly piacbefolyásoló tud lenni tulajdonviszonyok tekintetében. Hiszen minden más jogosultat megelőző elővásárlási joggal rendelkezik a földforgalomban, így az erdők kapcsán is. Ezeket a jogosítványait erősíteni szeretnénk szabályozási és anyagi oldalról is a következőkben, nyilván az állami erdőgazdálkodás feltételeinek javítása érdekében, ha erre mód van. Reméljük: olyan eszközrendszert sikerül az állami földvagyon portfólió kitisztítását követően az NFA kezébe adnunk, ami nagyban segítheti a földtulajdonosokat, földhasználókat, illetve ugyanígy az erdőgazdálkodókat is.

Az aktuális struktúráról ennyit szerettem volna elmondani. Ha kérdés van, állok rendelkezésre. A konkrét jogalkotási feladataink kapcsán, annyival kiegészítve a Laci által elmondottakat, hogy bizony nem csak az Erdőtörvény, hanem a végrehajtási rendeletek kapcsán is van bőven feladat és már meg is kezdték a kollégák ennek az előkészítését, így főosztályvezető asszonynak átadom a szót és köszönöm szépen a figyelmet.

E témához kapcsolódott dr. Tornyos-László Petra főosztályvezető előadása az erdészetet érintő jogalkotási feladatokról.

(Az előadás vetített anyaga pdf-ben.)

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Köszönettel vettem elnök úr és főtitkár úr meghívását az 55. FAGOSZ Fakonferenciára. Engedjék meg, hogy bemutassam az agrárminisztérium előtt álló jogalkotási feladatokat erdőgazdálkodási területen. Ahogy helyettes államtitkár úr is említette, ahhoz datáltam az előadást, hogy ha akkor tartottam volna, amikor a meghívót kaptam, azaz körülbelül egy hónappal ezelőtt, akkor kicsit rövidebb lista állt volna itt előttünk, s még ez sem teljes. Azóta ez 2-3 feladattal ki is egészült, illetve a sorrend is változott. A felsorolás a mostani prioritást mutatja.

Az Erdőtörvény módosítások az úgynevezett agrársaláta törvénycsomagban: e jogszabály megalkotása folyamatban van az Agrárminisztériumban. Agrár tárgyú törvények módosítása kerül beterjesztésre, de természetesen szükségessé vált néhány Erdőtörvény módosítás is, melyeket ebbe a csomagba tettünk bele. Olyan szabályozási kérdések merültek fel, ami nagyon gyors reakciót igényelt, így nem tudtunk önálló Erdőtörvény módosító csomagot ehhez beterjeszteni. Például a 96. évi 54. törvény hatálybalépése előtt megkötött megbízási szerződések felmondási lehetőségét szerepeltetjük benne: 60 napos határidővel felmondhatóak lesznek ezek a szerződések, illetve ugyanezen a megbízási szerződések hatályának lejártát kitoljuk 2020-ra. Ezen kívül EUTR-es (faanyagkereskedelmi lánccal kapcsolatos) szabályozás fog belekerülni ebbe a törvénycsomagba. Mindez elvileg még az idén át fog menni és január 1-re tervezett a hatálybalépése.

A következő az "Erdőtörvény módosító csomag I.", amire már elég hosszú ideje készülünk. Ez az erdőgazdálkodási használati jogcímek felülvizsgálata, kialakítása lesz. Ebbe a csomagba tisztán Erdőtörvény módosítások, illetve új passzusok kerülnének bele.

Tervezzük az "Erdőtörvény módosító csomag II."-t, melyben a technikai módosítások alatt azt értjük, ami a 2017. évi módosító törvény óta felmerült javítások, kisebb technikai módosítások. E mellett a bírság mértékének és számítása módjáról szóló kormányrendelet módosítását tervezzük, ami az Erdőtörvény bizonyos rendelkezéseit is módosítani fogja. Ez a 2018. szeptemberében a Kormány által kiadott feladathoz kapcsolódik. Az Agrárminisztériumnak és a Pénzügyminisztériumnak és a Miniszterelnökségnek feladatul adta a Kormány, e bírságrendelet felülvizsgálatát és módosítását. Ez magával vonja az Erdőtörvény módosítását, hiszen a szankcionálandó tényállások az Erdőtörvényben szerepelnek. A kollégák ezt nagyjából már áttekintették, egyszerűsítették ezeket a tényállásokat, amihez kapcsolódva készül majd a bírságrendelet módosítása, hogy átláthatóbb, egyszerűbb legyen. Forintosított bírságtételek lesznek benne, tól-ig határokkal.

A következő pontban a már ismerős "Az erdészeti szakszemélyzet és szakirányító vállalkozás tevékenységének, nyilvántartásának és továbbképzésének szabályairól szóló kormányrendelet" megalkotása szerepel, ez a jelenlegi miniszteri rendeletet váltaná fel. Ennek kodifikálása is folyamatban van a minisztériumban. Ugyanakkor sorrendben a negyedik helyen szerepel.

A két Vhr megújítását (433/2017. (XII. 21.) Korm. és a 61/2017. (XII. 21.) FM rendelet) is tervezi a minisztérium a joggyakorlatban felmerült igények alapján.

Végül, de nem utolsó sorban az Erdészeti Biztonsági Szabályzatról szóló AM rendeletet szeretnénk megalkotni a 89. évi MÉM rendelet helyett. Ez már tárcaközi egyeztetésen járt, amely során néhány társminisztérium túl terjedelmesnek, túlszabályozottnak találta a tervezetet. Mi kitartunk egyelőre amellett, hogy szükséges az ilyen szabályozott rendszer érvényesítése.

Az első csomag: az erdőgazdálkodási, használati jogcímek felülvizsgálatához most elég erőteljes jogalkotás zajlik a minisztériumban. A minisztérium - ahogy helyettes államtitkár úr is említette - célul tűzte ki az osztatlan közös felszámolását, illetve használatának könnyítését. A 2017. évi Erdőtörvény módosításban már ezirányú rendelkezések szerepeltek: az erdő megosztását könnyítették 1 ha-ig levittük a határt, a használati rend kialakításának lehetősége erdőterületre is megadatott. Ugyanakkor a használati jogcímek jelenlegi rendelkezéseit szeretnénk megújítani és újakat bevezetni. A tegnap este 6-kor kapott anyag szerint a társulás mértéke és a részvételi beleszólási igény szerinti mátrixban a következő használati jogcímeket helyeznénk el és kodifikálnánk.

Lenne a haszonbérlet, ami a földforgalmi törvény szerinti haszonbérlet erdőgazdálkodásra speciális szabályait tartalmazná. Lenne erdőkezelés, amely megújult szabályokkal kerülne megalkotásra. Lenne az új jogintézmény, az úgynevezett erdőgazdálkodási integráció és az erdőbirtokosságnak a szabályait is szeretnénk felülvizsgálni és új szabályokkal megalkotni.

Mint említettem: folyik ennek a kialakítása és terveink szerint novemberre tudnánk olyan normaszöveggel előállni, amely már a minisztériumi álláspontot tükrözi és ezt szeretnénk utána egyeztetni a stratégiai partnerekkel és a társtárcákkal.

Kettejük előadása után dr. Nagy János rövid (1:18 perc) riportot adott a Hazai Vadász stábjának.

A nemzetközi piacokra váltva Manfred Reinkemeier, az Abalon Hardwood GmbH. ügyvezető igazgatója mutatta be a bükkfa mai helyzetét, a nyersanyag és felhasználási piacot. Az előadó németül beszélt, amit Sulicsné Cser Zsuzsanna - aki a cégnél a rönkbeszerzést képviseli - fordított magyarra.

Az előadás vetített anyaga pdf-ben.)

Nagyon sok szeretettel üdvözöljük a Fakonferencia résztvevői és örülünk, hogy ismét itt lehetünk. Keszthelyen már voltunk egy FAGOSZ konferencián. (2005-ben.)

A felvetített lapokon németül és magyarul is szerepel az előadás tartalma. A bükkről szeretnék Önöknek beszélni. A cégünk csak bükkel foglalkozik. Ez az egyik legunalmasabb fafaj. Karakterében és értékben sem vethető össze a tölggyel, cseresznyével, dióval. Egyszerűen azért foglalkozunk vele, mert nagy mennyiségben van. A legnagyobb mennyiségben fordul elő Európában. Másodszor: nagyon sok mindenre felhasználható: bútor, parketta, lécek, lépcső, játék, stb. A harmadik szempont, hogy a bükk gazdaságos. Az egyik leggazdaságosabb fafaj, pl. az amerikai vagy ázsiai lombos fafajokkal összehasonlítva.

Ugyanakkor nehéz, problémás fafajról a bükk. Nagyon gyorsan leadja és gyorsan fel is veszi a nedvességet. Nagyon erősen zsugorodik és dagad a nedvességváltozás hatására. Továbbá nagyon érzékeny a gombákkal és rovarokkal szemben, csekély az időjárással szembeni ellenállása.

Most térjünk át a bükkre, mint nyersanyagra.

Az előadás további része pedig az alábbi filmen látható:

A kávészünetet követően Budavári Ágnes, okleveles erdőmérnök ismertette a NaviscoN erdészeti újdonságait az ESZR-ben.

(Az előadás vetített anyaga pdf-ben.)

Végül dr. Horváth Sándor mutatta be a faipari és erdészeti gépekkel, eszközökkel foglalkozó új cégét, a Woodtech Csoport Kft-t.

(Az előadás első részének vetített anyaga pdf-ben;
az előadás második részének anyaga pdf-ben.)

Forrás: Az 55. FAGOSZ Fakonferencia
Szerkesztette és fotó: Mőcsényi Miklós
A videófelvételeket a Hazai Vadász készítette