Az erdőterület változása

A KSH-nál nagyszerű táblázatok találhatóak a faállománnyal borított erdőterületre és az élőfakészletre, az erdőterület elsődleges rendeltetés szerinti megoszlására és az erdőtelepítésre, fásításra, erdőfelújításra. Az adatsorok 2018-cal zárnak. (Nem úgy, mint az Agrárminisztérium honlapján, ahol a a 4. pont alatt elérhető Erdészeti adatok kapcsolóval 2020. március végén még olyan zip érhető el, amiben a 2018. október-novemberben feltöltött, 2017-tel záró adatsorok találhatóak.)

A két erdőterületes táblázatból összerakva, s hogy a rajzban jobban látható legyen a változás, az alsó 1,6 M ha-t letakarva azt láthatjuk, a faállománnyal borított terület 2010-ig nőtt, onnét lényegében változatlan. (2010.: 1.862 e ha és 2018.: 1.867 ha) Az erdőterület (összes erdőrészlet) 2013-ig nőtt jól láthatóan, majd utána nem sok a további változás. (2013.: 1.938 e ha és 2018.: 1.939 e ha) Az erdőgazdálkodási célú terület (összes erdőtervezett terület) 2010-ig erősebben, majd enyhébben még 2015-ig nőtt, de utána 2016-ban, 2017-ben és 2018-ban is csökkent.

Minden évben van erdő igénybevétele más célra (áruház, útépítés, ipari telephely, stb), de ennek évenkénti mennyiségéről a fenti KSH táblázatokban nincs adatsor. Az igénybevétel után befizetettekből végrehajtott felújítás pótló telepítések adatsora sem jelenik meg külön, hanem része az összes erdőtelepítésnek. Így e két adatsor egyenlegét a fenti forrásból nem ismerhetjük, de ennek, az egyéb részletek területe folyamatos csökkenése és a vizsgált időszak végi igen kevés erdőtelepítés eredménye, hogy az összes erdőgazdálkodási célú terület 2016-18-ban csekély mértékben csökkent. Tehát 2015. évi 2.060.819 ha-ról a 2018. évi 2.055.237 ha-ig a csökkenés 5.583 ha volt. Az erdőterület esetén 2015-ről 2018-ra a változás -1.545 ha, a faállománnyal borított terület esetén ugyanakkor +1.846 ha. A ténylegesen fával borított terület tehát még ekkor sem csökkent, hanem nőtt!

A 2-2 vonal közötti mennyiségek:

Az egyéb részletek [erdőgazdálkodási célú - erdőterület] az erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló területek, tehát: tisztás, vízfelületek, nyiladékok, stb, ahogy azt az Evt. 13. § (1) felsorolja. Az új jogi szabályozás értelmében az egyéb részletek egy része ún. fátlan állapotban tartott erdőnek minősül: Evt. 13. § (2) bekezdés.

Az egyéb részletek összterülete láthatóan teljesen egyenletesen, folyamatosan csökken.

A faállomány nélküli erdőterületek [erdőterület - faállománnyal borított] = a már véghasznált, de be nem erdősült terület, az erdőfelújítás alatt álló erdőrészletek záródáshiányos foltjainak területe, valamint az erdei utak. (Az alábbi grafikonban: "Erdő faá. nélkül". Ilyen fogalom nincs a KSH adattáblákban, de ha már az adatsort kiszámoltam és ábrázoltam, igyekeztem beszédes nevet adni neki.)

A faállomány nélküli erdőterület 2000-2005-között jelentősen csökkent (a változás feltehetően a felújítatlanul privatizált erdők helyreállításához abban a néhány évben, az EU csatlakozás előtt rendelkezésre állt nemzeti támogatásnak volt köszönhető), utána előbb 60, majd 70 ezer ha körüli mennyiséget mutat.

Az erdőgazdálkodási célú terület 2007-re haladta meg a 2 millió ha-t (2.018 e ha) majd folyamatosan nőtt 2015-ig (2.061 e ha) és enyhén csökkent 2018-ig (2.055 e ha), amely utóbbiban elsősorban az egyéb részletek már említett folyamatos visszaesése játszott szerepet.

Az erdőterületen belül a faanyagtermelő erdők területe a hosszú időszakban szinten volt, a különleges erők volumene és így részaránya nőtt, amit már a fenti rajz is érzékeltet, de az alábbi által talán e jelenség még jobban látható.

Az összes különleges erdőn belül a természetvédelmiek területi bővülése a vizsgált időszak közepéig tartott, az egyéb különleges erdők területe ugyanakkor a teljes időszakban lassan, de folyamatosan egyre több.

%-os megoszlás: az egyéb részletek nélkül az erdőterület megoszlása faanyagtermelő és az összes különleges rendeltetésű erdő között, illetve az utóbbi részeként az összes erdőhöz képest a természetvédelmi erdők aránya. A faanyagtermelő erdők részaránya folyamatosan csökken.

A KSH adattáblákból ez a rendeltetési bontás is kiolvasható. (Itt a gazdasági kategória tartalmazza a faültetvényt is, amely adat 2009-től jelenik meg. A 2009-ben 6.228 ha 2018-ra 677 ha-ra csökkent a statisztika szerint.)

Ugyanez %-kal. A gazdaságiban benne van a faültetvény is. Erdőterület = Gazdasági + Védelmi + Közjóléti = 100% A védelmi részarány, lassan, de biztosan nő, aminek párjaként a gazdasági erdők aránya csökken.

A faállománnyal borított erdőterületen belül elsősorban az akác, a tölgy, a cser, a nyár és az egyéb keménylombos fafajok területe nőtt. A fenyő félék mindegyikénél csökkent a terület. A bükk, a gyertyán és az egyéb lágylombosok területe lényegében változatlan.

Halmozott grafikonnal a faállománnyal borított erdőterület fafajonként így néz ki.

A KSH adattáblában az élőfakészlet fafajonkénti alakulása is megtalálható.

Legnagyobb, egyben növekvő mennyiséggel a tölgy van jelen. Ugyanakkor az akác, a cser, a nyár és az egyéb keménylombosok élőfakészlete is növekvő. A többi fafajok fatömege nagyjából változatlan.

A halmozott grafikon a hazai erdők össze élőfakészletének folyamatos növekedését mutatja a 2000. évi 326 millió m3-ről a 2018. évi 390 millió m3-re.

Végül az erdőterület változását legjobban befolyásoló tényező, az erdőtelepítés (tenyészeti évek) az alábbiak szerint alakult. (A felújítást pótló telepítések adatai is benne vannak ezen adatsorban.) Az EU csatlakozás (2004.) előtt még nemzeti forrásból sikerült szép eredményeket elérni. A csatlakozás után nagyon jól indult az erdőtelepítési kedv, mely hamarosan határozottan lelankadt nyilván e forrás kedvezőtlenebbé vált igénybevételi kondíciói miatt és más forrás (mezőgazdasági földalapú) versenye által.

Az előzetes hírek alapján ugyanakkor 2020-tól az erdőtelepítési kedv határozott javulásával lehet számolni, így az erdőterület, azon belül is a fával borított terület remélhetően ismét érzékelhető növekedésnek indul.

Forrás: KSH az említett kapcsolók szerint
Feldolgozta és közzétette: Mőcsényi Miklós
Köszönöm dr. Tobisch Tamás (NFK) és Szalai Károly (NAK) segítségét az egyéb részletek és a faállomány nélküli erdőteret tartalmának (számomra) tisztázásában.