Az első általános erdészeti veszélyhelyzeti intézkedés

A Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében a veszélyhelyzet ideje alatt egyes agrárszabályozási tárgyú rendelkezések eltérő alkalmazásáról szóló 122/2020. (IV. 16.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdése arról rendelkezik, hogy "az Evt. 52. § (3) bekezdésében meghatározott, az újulat károsodása eredményeképpen bekövetkező eredménycsökkenés pótlására vonatkozó kötelezettség a veszélyhelyzet megszűnését követő év április 15. napjáig teljesíthető".

Ez azt jelenti, hogy ha egy erdőgazdálkodó a pótlási kötelezettségének a veszélyhelyzeti korlátozások miatt nem tudott megfelelni, akkor a mulasztás miatt az idén nem kell erdőgazdálkodási bírsággal számolnia.

Az erdőtörvény következetes és szigorú szabályozása értelmében a véghasználati fakitermeléssel érintett, vagy egyéb okból kritikusan kiritkult erdőt az erdőgazdálkodónak újra kell erdősítenie. Az erdőfelújítás általában több évig tartó folyamat, amelynek az egyes mérföldköveihez a törvény határidőket szab meg. A határidők teljesítését az erdészeti hatóság rendszeresen ellenőrzi, és ha szükséges, intézkedéseket hoz a kötelezettség szakszerű és időben teljesítése érdekében. Ilyen mérföldkő

- az erdőfelújítás megkezdése,

- a mennyiségi károsodással érintett erdőfelújítás helyreállítása, valamint

- a befejezett erdőfelújításra előírt állapot elérése.

Ezek közül általában az első két esetben merül fel olyan erdősítési feladat (csemeteültetés, ápolás), amelynek az elmulasztása már a tárgyévben jelentősen visszavetheti az erdősítés állapotát, azaz szankciót eredményezhet.

A most hozott intézkedés a két eset közül az egyiket (mennyiségi kár) rendezi megnyugtatóan.

- Az erdősítés megkezdésének elmaradása esetére feltételezhetően azért nem terjed ki a kormány intézkedése, mert ebben az esetben az erdészeti hatóság a hatályos szabályozás szerint is tehet engedményt, az adott határidő módosításával. Erre abban az esetben kerülhet sor, ha a "határidő elmulasztása az erdőgazdálkodónak nem felróhatóan, így különösen jelentősebb biotikus vagy abiotikus károsítás, továbbá honvédelmi, határrendészeti, nemzetbiztonsági, természetvédelmi, illetve kulturális örökség védelmi célú korlátozás miatt következik be". A veszélyhelyzeti korlátozás nem szerepel a felsorolásban, illetve az erdőgazdálkodóknak 2019. ősz végétől 2020. március közepéig tulajdonképpen lett volna lehetőségük a csemeteültetésre, így a határidő módosítása és a szankció elmaradása az erdészeti hatóság mérlegelésétől függ.

További eset, ha a felújítatlan vagy leromlott állapotú, erdőfelújítással érintett erdőben új erdőgazdálkodó kezdi meg a tevékenységét. A hatályos szabályozás szerint számára akkor lehet a rendes munkavégzéshez szükséges új határidőket megszabni, ha a felmerülő csemeteültetési és ápolási feladatokat már elvégezte. A szabályozás ebben az esetben az előzőhöz hasonló vis maior lehetőségeket nem tartalmaz, így mulasztás esetén az erdőgazdálkodónak az idén még mindenképpen számolnia kell a bírsággal.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara időközben javaslatot tett az agrártárcának annak érdekében, hogy a veszélyhelyzeti engedmény az utóbbi esetekre is terjedjen ki.

Forrás: NAK
Ítra: Szalai Károly
Kép: Hazai Vadász

Kiegészítés:

A hivatkozott rendeletet a FATÁJban ebben a cikkben mutattuk be:

Kitolódott a megbízásos erdőgazdálkodói szerződések érvényességi határideje 2020-04-17