|
|||||||||
FATÁJ archívum:
FATÁJ-online
|
2020-05-20
Az EU Biodiverzitási Stratégiája 2030-ig
Az alábbi szövegek a EB EU Biodiverzitási Stratégiája 2030-ig honlapoldaláról vannak.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke: "Az európai zöld megállapodással olyan gazdasági és gazdaságélénkítési modell létrehozására törekszünk, amely többet ad vissza a Földnek, mint amennyit elvesz tőle. Ennek a folyamatnak alapvető részét képezi az uniós biodiverzitási stratégia, mely védelmezi és helyreállítja a természetet."
Az éghajlatváltozás, a biológiai sokféleség példátlan csökkenése és a pusztító világjárványok terjedése egyértelmű üzenetet közvetít számunka: itt az ideje, hogy rendezzük viszonyunkat a természettel.
A 2030-ig tartó időszakra szóló biodiverzitási stratégia célkitűzése, hogy az előttünk álló évtizedben helyreállítsuk kontinensünk biológiai sokféleségét. Ez az emberek, az éghajlat és a Föld javát szolgálja.
Miért van szükség a biológiai sokféleség védelmére?
A biológiai sokféleség elengedhetetlen az élethez. Bolygónk minden lakójának sorsa és a gazdaság függ tőle. A természet csak akkor nyújt védelmet számunkra, és csak akkor tudja biztosítani megélhetésünket, ha egészséges és képes megújulni. Rengeteg mindent köszönhetünk a biológiai sokféleségnek: az élelmiszereket és gyógyszereket, az anyagok széles palettáját, szabadidős tevékenységeinket, az egészségünket és jóllétünket. Az ép ökoszisztémák gondoskodnak a levegő és a víz tisztaságáról, segítenek megőrizni az éghajlat egyensúlyát, a hulladékból új erőforrást hoznak létre, lehetővé teszik a termények beporzását, csak hogy néhányat említsünk a legfontosabbak közül. A természet gazdasági lehetőségeket kínál: a globális GDP fele (40 billió euró) a természettől függ.
Eddig sosem tapasztalt mértékben pusztul a természet a felelőtlen és fenntarthatatlan emberi tevékenységek miatt. A vadon élő fajok populációja világszerte 60%-kal csökkent az elmúlt 40 évben. Egymillió fajt fenyeget a kihalás veszélye.
A biológiai sokféleség csökkenése és az éghajlati válság összefügg egymással, és tovább súlyosbítják egymást. Ahhoz, hogy el tudjuk érni a 2030-ra kitűzött éghajlat-politikai céljainkat, elengedhetetlen, hogy
A biológiai sokféleség helyreállítására irányuló új uniós stratégia:
Védett területeket fog létesíteni: - az európai szárazföldi területek legalább 30%-án, - az európai tengeri területek legalább 30%-án, - szigorúbb védelmet nyújtva a még meglévő természetes és őshonos erdőknek Európában, és új jogi keretet biztosítva a természet helyreállítására, mely 2021-ig kötelező célértékeket ír elő.
Európa-szerte helyreállítja a sérült szárazföldi és tengeri ökoszisztémákat azáltal, hogy: - növeli az ökológiai termelés és a biológiai sokféleségben gazdag tájegységek részarányát a mezőgazdasági földterületeken, - megállítja a beporzók pusztulását, és visszafordítja annak trendjét, - 2030-ig 50%-kal csökkenti a növényvédő szerek használatát és az azokkal járó kockázatokat, - legalább 25 ezer km-nyi folyót az EU-ban visszaállít természetes, szabadon folyó állapotába, - 3 milliárd fa ültetéséről gondoskodik 2030-ig. [Szerkesztői megjegyzés: 10.000 db/ha esetén ez 300 ezer ha-t jelent 10 év alatt az EU összes országában együtt.]
Évente 20 milliárd eurót szabadít fel különböző forrásokból - uniós alapokból, valamint köz- és magánfinanszírozásból - a biológiai sokféleség helyreállítására. A természeti tőkére és a biodiverzitásra vonatkozó megfontolások be fognak épülni a döntéshozatali folyamatokba. Az EU vezető szerepet tölt be a világban a biológiai sokféleség helyreállítására irányuló erőfeszítések terén. Az EU kötelezettséget vállalt erre a Biológiai Sokféleség Egyezmény részes feleinek 2021. évi konferenciájára készülve.
A biológiai sokféleség gazdasági hatása
A világ GDP-jének közel fele - mintegy 40 billió euró - a természettől függ.
A három legnagyobb gazdasági ágazat: - építőipar, - mezőgazdaság, - élelmiszergyártás. Ezek az ágazatok nagymértékben függnek a természettől, és együttesen több mint 7 billió eurót hoznak a konyhára. Milyen előnyei származnak a gazdaságnak a biológiai sokféleségből? - A tengeri állományok megőrzése több mint 49 milliárd euróval növelheti a tengeri eredetű élelmiszerek piacának éves nyereségét. - A part menti vizes élőhelyek védelme éves szinten mintegy 50 milliárd euró megtakarítást eredményezhet a biztosítási ágazat számára az árvízkárok csökkentése révén.
A tétlenség gazdasági és társadalmi költségei: - Súlyos árat fizetnénk az EU-ban gazdasági és társadalmi szinten egyaránt, ha nem tennénk semmit a környezetet és az éghajlatot fenyegető veszélyek leküzdéséért. Gyakoribbá válnának a szélsőséges időjárási jelenségek és a természeti katasztrófák, az uniós GDP pedig átlagban akár 2%-kal csökkenhetne, és bizonyos tagországokban, illetve régiókban ennél még nagyobb mértékű visszaesés következne be. - A biológiai sokféleség csökkenése visszaveti a terméshozamot és a halászati fogások mennyiségét, növeli az áradások és más katasztrófák okozta gazdasági veszteségeket, valamint megfoszt bennünket a gyógyszerek lehetséges új forrásaitól. - A világ élelmiszernövényeinek több mint 75%-a beporzáson alapul. - Az előrejelzések szerint a rizs, a kukorica és a búza átlagos terméshozama világszinten a globális felmelegedés egy fokára vetítve átlagosan 3-10%-kal fog csökkenni.
Munkahelyteremtés: A természet helyreállítása ráadásul közvetlen és közvetett munkalehetőségeket teremt, és az érintett helyi közösségek fellendülését eredményezheti. Becslések szerint a Natura 2000 hálózat 104 ezer közvetlen munkahelyet támogat a védett területek fenntartásával kapcsolatos tevékenységek terén, valamint 174 ezer munkahelyet az EU-ban, ha beszámítjuk a közvetett és indukált munkahelyeket is. A Natura 2000 irányítására és megóvására fordított beruházás évente hat milliárd eurót tesz ki. A jövőben a biodiverzitással kapcsolatos tevékenységek várhatóan akár 500 ezer munkahelyet hozhatnak létre. Ami a mezőgazdaságot illeti, az EU-beli 9,6 millió agrármunkahely közül 1,3 közvetlenül vagy közvetve a Natura 2000 hálózathoz kapcsolódik. Az idegenforgalmi ágazat 12 millió embert foglalkoztat Európában; 3,1 millió álláshely a szektorban tájvédelmi területekhez, például a Natura 2000-hez tartozó területekhez kapcsolódik. Az uniós költségvetés éghajlat-politikára szánt 25%-ának jelentős részét a biológiai sokféleség megóvására, illetve helyreállítására és természetalapú megoldások kifejlesztésére fogják fordítani.
A téma honlapoldalán ennyi van magyarul és ezen kívül elérhetőek az alábbi dokumentumok:
Communication: EU Biodiversity Strategy for 2030 - Bringing nature back into our lives [Az EU Biodiverzitási stratégiája 2030-ig - Visszahozni a természetet az életünkbe] Közzétéve: 2020. május 20. Elérhető az angol mellett németül és franciául is. (pdf, 27 oldal Ebben sok helyen szerepelnek erdővel, erdőgazdálkodással kapcslatos ügyek.)
Factsheet: EU Biodiversity strategy 2030 [Csak angolul. Adatlap az EU Biodiverzitási stratégiája 2030-ig] Közzétéve: 2020. május 20. (2 oldal, pdf, Csinos grafikai elemekkel lényegében a fent már leírtakat tartalmazza.)
Factsheet: the business case for biodiversity [csak angolul. Adatlap: Tájékoztató: a biodiverzitás üzleti példája] Közzétéve: 2020. május 20. (2 oldal pdf) Forrás: Európai Bizottság
|
| |||||||
|