STIHL - nemzedékekre tervezve

Weitzer Parkett Kft
Faipari gépek -> Stonewood Kft
HUNNIA FAGÉP - Jó magyarnak lenni!
FORMANCE Kft

FATÁJ-online szaklap: események, gazdasági jelenségek a faiparban, bútoriparban, asztalosságban, erdőgazdálkodásban és a kapcsolódó területeken. Beszámolók, riportok, sajtószemle, ...
FELIRATKOZÁS FATÁJ-Online hírlevélre.
Kérem jelezze szakterületét, cégét, annak kapcsolóit.
Hivatkozás:
Ha felhasználja bármely cikket a FATÁJ-ból, hivatkozzon rá annak kapcsolójával is.
FATÁJ nyitólap
FATÁJ archívum:

FATÁJ-online
médiaajánlat
pdf

FAGOSZ, Fagazdasági Országos Szakmai Szövetség
A FAGOSZ a FATÁJ kiadója.


FAGOSZ filmtár a Hazai Erdésznél

Nemzeti kincsünk az erdő - 40 kisfilm

Erdészeti és Faipari Dolgozók Szakszervezete

Magán Erdotulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége

Országos Erdészeti Egyesület

Hobbi Faesztergálás


Dr. Gerencsér Kinga: Fafeldolgozás mobil szalagfűrésszel
(A 2002-ben megjelent kiadvány online változata.)

Keres egy céget, intézményt, iskolát? Kezdje itt:
fatudakozo.hu
woodinfo.hu
woodinfo.eu
Akác
termékek
Magyar-
országról:
hungarobinia.hu
FAIPARI, ERDÉSZETI
apróhirdetések
DÍJMENTESEN

FAIPARI, ERDÉSZETI
szakkönyvek

2020-05-29

A Svéd Erdőipari Szövetség az EU Biodiverzitás Stratégiájáról.

A Svéd Erdőipari Szövetség szerint az EU 2030-as Biodiverzitási Stratégiája akadályozhatja, hogy az erdők hozzájáruljanak a fenntartható fejlődéshez.

Megosztás:
Megosztás a Facebook-on

 

Anna Holmberg és Marten Larsson a svéd erdőipar részéről elmagyarázza, hogy miért kellene nagyobb hangsúlyt fektetni a tartamos erdőgazdálkodásra a biodiverzitás fenntartása és fokozása érdekében.

 

 

Kérdés (K): Mit jelent az EU 2030-as biodiverzitási stratégiája az erdők számára?

Anna Holmberg: Az EU szárazföldi területeinek legalább 30%-ának jogi védelmére és ennek legalább egyharmadának szigorú védelmére vonatkozó célkitűzések több erdőt tesznek félre és kevésbé lesznek elérhetők, hogy hozzájáruljanak gazdasági is szociális téren is a fenntartható fejlődéshez, valamint környezetügyi célokhoz.

Az Európai Zöld Megállapodás célja "a méltányos és virágzó társadalom megteremtése, modern, erőforrás-hatékony és versenyképes gazdasággal, ahol 2050-ben nincs üvegházgáz kibocsátás, és ahol a gazdasági növekedés független az erőforrások felhasználásától". A kevésbé kezelt erdők akadályozzák az Unió képességét e cél elérésében. Hosszú távon ez az erdőgazdálkodókat és a mezőgazdálkodókat hősökből ósdivá teheti, a termelést pedig külföldre viheti.

Marten Larsson: Globális biodiverzitás válság van, ez nem kérdés. Ez a COVID-19 válsággal együtt arra használható érvként, hogy a természetnek több helyet kell adni. Testreszabottabb megközelítést várhattunk volna az európai erdőkre, amelyek jobb állapotban vannak, mint a globális átlag.

A stratégia a globális kontextusból Európa számos célkitűzéséhez ugrik, amelyek hatásait környezetügyi, gazdasági és társadalmi szempontból még alaposan meg kell vizsgálni. Az EU-nak ösztönöznie kell a fenntarthatóságot, ám ezzel a stratégiával azt veszélyezteti, hogy csökkenni fog az erdészeti szektor hozzájárulása.

K: Melyek az előttünk álló főbb ütközések?

Anna: Úgy látjuk, a főbb kihívások egyike a Stratégia néhány központi fogalmának tisztázása és azok részletezése. Ilyenek mint: jogilag védett ("legally protected"), öreg erdő ("old-grown forest") és természetközeli erdő ("closer-to-nature-forestry"). Megalapozott, tudományos alapokon álló meghatározásokra van szükségünk, amelyeket a tagállamokban mindenhol egységesen értelmeznek. Egyébként végtelen vitákat kockáztatunk a különböző érdekelt felek között.

Marten: A biodiverzitás a tartamos erdőgazdálkodás három sarkkövének egyike. Az erdőtulajdonosok a magánszemélyektől a nagyvállalatokig évtizedek óta integrálják a biodiverzitással kapcsolatos intézkedéseket gazdálkodásukba. Ezt el kell ismerni, mint amely hozzájárul a stratégia céljainak eléréséhez.

Ezzel párhuzamosan az "öreg erdő" és a "természetközeli erdő" meghatározásoknak figyelembe kell venniük az Unión belüli hatalmas különbségeket az erdőtípusokban és a tulajdonban, valamint a nemzeti erdészeti politikákban. Például a természetközeli erdőgazdálkodás - a folyamatos erdő borítás egyik formája - nem működik Európa északi részén. Az 1920-as és 30-as években Svédországban kipróbálták, és a megújulás gyenge volt, és az is szinte teljes egészében lucfenyőből. Az egységes gazdálkodási módszerek erőltetése helyett az EU-nak a helyi adottságokhoz igazított intézkedéseket kell ösztönöznie.

K: A tartamos erdőgazdálkodás hogyan őrzi meg vagy javítja az erdő biodiverzitását?

Marten: A legnagyobb kihívás, amivel az erdők szembenéznek, az az éghajlatváltozás. Tévesa Stratégia azon koncepciója, hogy az elsődleges és az öreg erdők (primary and old growth forests) eltávolítják a szént a légkörből. Nem teszik ezt. Sok szenet tárolnak, de az öreg fák nem nyelnek annyi CO2-t, mint a fiatalabb, gyorsabban növekvő fák. Erdeinket aktívan kezelnünk kell (gazdálkodni) és robusztusabb fákat kell ültetnünk, amelyek a jövőbeli éghajlati viszonyokhoz igazodnak. Ezt tesszük a tartamos erdőgazdálkodásban.

Ugyanakkor elősegítjük a biodiverzitást az erdő mindennapi gondozásában. A holtfa visszahagyása, a nagyobb lombosfa arány, a magas tuskó, valamint értékes területek félretétele (termelésből kivonása) a biodiverzitás számára elsődleges jelentőségű szerkezetet hoznak létre.
Svédország erdőinek öt százalékát önkéntes alapon kivonják a gazdálkodásból a biodiverzitás megőrzése és előmozdítása érdekében az erdészeti tanúsítási rendszerek keretében. Ezt figyelembe kell venni a szigorúan védett erdőkre vonatkozó cél szempontjából.

A tartamos erdőgazdálkodás döntő pontja az, hogy gazdasági célú tevékenysége, amely társadalmi és környezeti szempontokat is figyelembe vesz. Ha formálisan félreteszünk egyre nagyobb területeket, akkor csökken az erdőgazdálkodó képessége ezen több cél elérése érdekében.

Anna: A stratégia kijelenti, hogy a biodiverzitás jobban érvényesül a védett területeken, de mi azt állítjuk, hogy ez túl szűk gondolkodásmód. A jó erdőgazdálkodás valójában csökkenti a formális védelem szükségességét.

K: Látja-e a gazdasági és a biodiverzitási talpra állás alapjait az új stratégiában?

Anna: A Stratégia az Európai Zöld Megállapodás politika egyik első eleme pandémia kezdete óta. A tagállamok túlnyomó többsége és sok más érdekelt fél azt kérte, hogy az EU gazdasági talpra állítása és a Zöld Megállapodás kéz-a-kézben járjon, de nem azt látjuk, hogy a Stratégiát hozzáigazították volna az új helyzethez.

Két szempont sokkal erőteljesebb elismerését vártunk volna: hogy a tartamos erdőgazdálkodás elengedhetetlen a biodiverzitás fenntartásához és fokozásához, valamint hogy az erdők és erdőalapú termékek fontos szerepet fognak játszani a gazdasági fellendülésben.

Marten: A jelen állapot szerint a Biodiverzitási Stratégia növekvő feszültséget kockáztat a városi és a vidéki területek között. Elolvasása után egyértelmű számunkra, hogy jelentősen megnőtt az EU Erdészeti Stratégiájának 2021-es küszöbön álló felülvizsgálatának fontossága. Ennek a Stratégiának holisztikus perspektívát kell alkalmaznia az erdőket érintő valamennyi uniós politikára. A több védett terület és a célzott szén-dioxid-elnyelők nem járulnak hozzá a munkahelyteremtéshez, és a tisztességes és virágzó társadalomhoz sem.

Forrás: SFI

Marten Larsson az SFI vezérigazgató helyettese, szakterülete a bioökonónia és a az erdészeti nemzetközi témák.

Anna Holmberg az SFI brüsszeli irodáját vezeti.

 

 

 

KEFAG Zrt

KARDEX Kft

BEK-HOLZ Kft

ERDÉRT-TUZSÉR Zrt

Erdoszöv Zrt

Dunaker Kft - Alapítva 1986

Belsound Kft - Zajvédelem

EGERERDO Zrt

LEITZ Hungária Szerszám Kft

Erdészeti gépek, eszközök, muszerek, kiegészítok kereskedelme.

FATUDAKOZÓ - az online faipari cégtár




 A FATÁJ lapot kiadja a FAGOSZ
Minden jog fenntartva. All rights reserved.