Finn államerdészeti vélemény az EU Biodiverzitás Stratégiáról

A szerző angol nyelvű cikkének nyers fordítása az alábbi, annak érzékeltetésére, hogy a nagyon sok erdővel rendelkező és gondos, tartamos erdőgazdálkodást folytató finneknek is komoly fejtörést okoz a nemrég megjelent EU Biodiverzitási Stratégia értelmezése. (Biztosan lehetne szebb fordítást is készíteni, köszönettel veszek ehhez bármely javaslatot. Remélhetően világosan kiolvasható a finnek aggodalma a CBD-vel kapcsolatban.)

A szerző: Antti Otsamo, a finn állami erdőket kezelő Metsähallitus Forestry Ltd. tartamos erdőgazdálkodás igazgatója.

A biodiverzitás tényező minden döntéshozatalban jelen van Finnországban, bár annak tartalma és hatása ritkán van reflektorfényben. Időről-időre emlékezni kellene a biodiverzitás fogalmának a szélektől a fősodorba érkezésére - hányan emlékszünk rá?

Az Egyesült Nemzetek Biológiai Sokféleség Egyezményét (Convention on Biological Diversity = CBD) 1992-ben fogadták el Brazíliában, Rio de Janeiróban. Az Egyezményben kitűzött célok: a fajok és élőhelyek sokféleségének megőrzése, a világ ökoszisztémáinak, a növény- és állatvilágnak a védelme, valamint a természeti erőforrások fenntartható felhasználásának előmozdítása voltak.

A hagyományainak megfelelően Finnország komolyan vette a CBD-t. Hamarosan az EU vezetői voltak annak végrehajtása terén, amire indokoltan büszkék lehetünk.

Azóta a biodiverzitást minden Finnországban a természettel kapcsolatos tevékenységben figyelembe veszik. Melyik másik ország térképezte fel élőhelyeit és fajait hasonló aprólékosan, és értékelte szakértőkkel a veszélyeztetettségeket, egyaránt kitanultak és elkötelezettek a feladataikban?

Az Európai Unió Biológiai Sokféleség Stratégiájára vonatkozó javaslat nem tartalmazza a megélhetésre gyakorolt hatásának értékelését. [Nincs benne hatástanulmány erre.] Mi történt a természeti erőforrások fenntartható felhasználásával, amelyet a Rioi Egyezmény már említ? [Hogyan értékelhetőek az e téren eddig megtettek?]

A védett területek száma szisztematikusan nőtt, és például az erdőgazdálkodási gyakorlat kutatások alapján és az egyre javuló iránymutatások segítségével fejlődött. A kereskedelmi [termelő] erdőkben a holtfa mennyisége aktívan nő, és az erdészeti tevékenységek tervezésekor alaposan tanulmányozzák a finnországi veszélyeztetett fajok vörös könyvét, amelyet kb. 10 évente felülvizsgálnak.

A Rioi Egyezmény ösztönözte az FSC és PEFC erdészeti tanúsítási rendszerek létrehozását is. Ezek jelentősen fejlesztették az egész erdőgazdálkodási ágazatot, és továbbra is ezt teszik. Ebben a tekintetben is Finnország úttörő.

Az Európai Unió Bizottsága nemrégiben ambiciózus javaslatot tett közzé az Unió biodiverzitási stratégiájáról. Javasolja a védett területek és a tervezett helyreállítás jelentős növelését.

A javasolt intézkedések nem veszik figyelembe a tagállamok sajátosságait vagy az erdők gazdasági és társadalmi jelentőségét. Javasolt stratégiájával a Bizottság egyértelműen túllépi mandátumát és beavatkozik a nemzeti erdészeti politikába, és a stratégia jelentős hatással lehet arra, hogy Finnország hogyan használhassa erdőit.

A legszembetűnőbb követelmény az, hogy növelni kell a védett területeket. Az EU tengeri és szárazföldi területeinek egyharmadát kell védeni, vagy helyreállítani és ennek egyharmadát szigorúan kell védeni. [Mármint az új EU BiodivStr. szerint.]

Ami a szigorú védelmet illeti, ez Finnországnak nem okoz gondot, mivel helyzetünk az egyik legjobb Európában. Azonban a védelem bővítése esetén akkora területet kellene helyreállítanunk, ami a kétszerese a most védettnek és ez elég nagy feladat.

Hogyan kell érteni a helyreállítás követelményét? Minden tagállamnak helyre kell állítania a teljes területének meghatározott százalékát, vagy a követelményt minden egyes élőhelyre külön kell alkalmazni? Milyen kritériumok vonatkoznak a helyreállításra, és mi a cél? Hogyan finanszírozzák ezt?

Ez azzal a kockázattal járhat, hogy azoknak az országoknak, melyek több, az Unió védelmi céljának megfelelő élőhellyel rendelkeznek aránytalanul terheket kell vállalniuk.

Tehát újra: a szigorú védelem nem vezet automatikusan a biológiai sokféleség javulásához. A védett hektárok számát nem lehet közvetlenül a legértékesebbek védelmeként lefordítani.

A javasolt stratégia minden emberi tevékenység fölé emeli a biodiverzitást. [Minden emberi tevékenységnél fontosabbnak tartja.] Az intézkedések gazdasági hatására bemutatott értékelés elégtelen.

Nincs hatástanulmány a megélhetésre gyakorolt hatásról, ami egyenesen ijesztő. A finnországi megélhetés többek között attól függ, hogyan vagyunk képesek erdőterületeinket használni.

Sőt, lehetséges-e valóban támogatni az európai biodiverzitást egyszerűen a szigorú védelem növelésével? Mi történt az erőforrások fenntartható használata terén, amelyet a Rioi Egyezmény már említ?

Egyszer azonban meg kell állni és megfontolni [átgondolni], hogy mit is akarunk elérni és mennyit vagyunk hajlandóak fizetni ezért.

Nyersfordítás, szerkesztés: MM

Kapcsolódó:

A Svéd Erdőipari Szövetség az EU Biodiverzitás Stratégiájáról FATÁJ 2020-05-29

Kérdések és válaszok az EU Biodiverzitási Stratégiához FATÁJ 2020-05-24

AM: az európai mezőgazdaság halálos ítélete is lehet, ha Brüsszel az EB javaslatai alapján hajtja végre a Green Deal rendelkezéseit FATÁJ 2020-05-22

Elfogadhatatlannak nevezte a Bizottság új stratégiáját az Agrárkamara agrarszektor.hu 2020-05-21

(A Biodiverzitási Stratégia erdőre, erdőgazdálkodásra vonatkozó elemeivel úgy tűnik, hogy az Agrárkamara sem foglalkozott még, legalább is e cikkben e szakterületről nem tettek említést.)

Az Európai Magánerdő Szövetség az EU Biodiverzitás Stratégiájáról FATÁJ 2020-05-21

CEPI véleménye a Biodiverzitási Stratégiáról FATÁJ 2020-05-20

Az EU Biodiverzitási Stratégiája 2030-ig FATÁJ 2020-05-20

EUSTAFOR az EU 2030-ig szóló biodiverzitási céljairól FATÁJ 2020-05-19