Biodiverzitás a mezőgazdasági területeken

Az EU Számvevőszék különjelentése.

Európában erősen csökken a mezőgazdasági területeken élő állatfajok száma és populációja (vagyis a mezőgazdasági területek biodiverzitása), noha az Európai Unió kötelezettséget vállalt arra, hogy 2020-ig megállítja a biológiai sokféleség csökkenését. A Bizottság 2014 és 2020 között 66 milliárd eurót tervezett előirányozni erre a célra a közös agrárpolitikából.

Megvizsgáltuk, hogy az Unió agrárpolitikája elősegíti-e a mezőgazdasági területek biológiai sokféleségének megőrzését és javítását. Megállapításunk szerint az uniós biodiverzitási stratégia mezőgazdasági céljai úgy vannak megfogalmazva, hogy amiatt nehezen mérhető az előrehaladás, a biodiverzitással kapcsolatos uniós költségvetési kiadásokat a Bizottság nem megbízható módon követi nyomon, a közvetlen KAP-kifizetések hatása korlátozott vagy nem ismert, valamint a Bizottság és a tagállamok a kisebb hatással járó vidékfejlesztési intézkedéseket részesítették előnyben.

Javasoljuk, hogy a Bizottság gondosabban tervezze meg a következő biodiverzitási stratégiáját, gondoskodjon róla, hogy a közvetlen kifizetések és a vidékfejlesztési fellépések váljanak a biodiverzitás nagyobb hasznára, pontosabban kövesse nyomon a biodiverzitással kapcsolatos kiadásokat, és fejlesszen ki olyan megbízható mutatókat, amelyek alkalmasak a mezőgazdasági területek biodiverzitásában tapasztalt előrelépés figyelemmel kísérésére.

A Számvevőszék különjelentése az EUMSZ 287. cikke (4) bekezdésének második albekezdése alapján.

A fenti rövid hírhez tartozó sajtóközlemény (pdf, magyar, 3 oldal) megemlíti, hogy több országban is jártak helyszíni vizsgálatok érdekében: "A számvevők megvizsgálták, hogy a KAP hozzájárult-e a mezőgazdasági területek biodiverzitásának eredményesebb megóvásához, és hogy az Uniónak mennyire sikerült megvalósítania céljait; ennek érdekében Ciprusra, Németországba, Írországba, Lengyelországba és Romániába is ellátogattak."

A sajtóanyagból érdekes ez a rész:

"A számvevők megállapították, hogy az Unió 2020-ig tartó időszakra szóló biodiverzitási stratégiája nem határozott meg mérhető célértékeket a mezőgazdaság számára, emiatt nehezen mérhető az előrehaladás és az uniós finanszírozású fellépések teljesítménye. Ezenfelül nem volt kielégítő a biodiverzitáshoz kapcsolódó uniós szakpolitikák és stratégiák közötti koordináció, ezért többek között nem sikerült kezelni a genetikai sokféleség (a biológiai sokféleség egyik vetülete) csökkenésének problémáját.

A mezőgazdasági üzemeknek folyósított közvetlen KAP-kifizetések mintegy 70%-át teszik ki az összes uniós agrárkiadásnak, ám a Bizottság mégsem követi nyomon megbízható módon a biodiverzitás számára hasznos KAP-kiadásokat, mivel egyes intézkedéseket a biodiverzitás szempontjából eredményesebbnek tüntet fel a ténylegesnél. Ráadásul ezek az intézkedések csak korlátozott hatást fejtenek ki a mezőgazdasági területek biodiverzitására, már amennyiben egyáltalán ismert a hatásuk. Bár a közvetlen kifizetéshez kapcsolódó követelmények némelyike - nevezetesen a zöldítési és a kölcsönös megfeleltetési intézkedések - képes lehet támogatni a biológiai sokféleséget, a Bizottság és a tagállamok egyes kisebb hatással járó alternatívákat (például a köztes kultúrákat és a nitrogénmegkötő növényeket) részesítettek előnyben. A számvevők megállapították továbbá, hogy a kölcsönös megfeleltetési szankciórendszer nem gyakorolt egyértelmű hatást a mezőgazdasági területek biodiverzitására, a zöldítés potenciálját pedig nem aknázták ki maradéktalanul.

A vidékfejlesztési programok a közvetlen kifizetéseknél alkalmasabbak a biodiverzitás segítésére, különösen azok, amelyek támogatják a jogszabályban előírt kötelezettségeken túlmutató, környezetbarát mezőgazdasági gyakorlatokat. A tagállamok azonban ritkán alkalmazzák a nagyobb hatást kifejtő intézkedéseket (például az eredményalapú rendszereket), a gazdálkodók körében népszerűbbek ezeknél a kevesebb igényt támasztó és kevésbé eredményes ("világoszöld") intézkedések.

A Számvevőszék azt javasolja a Bizottságnak, hogy koordinálja jobban a 2030-ig szóló biodiverzitási stratégiát, gondoskodjon róla, hogy a közvetlen kifizetések és a vidékfejlesztési fellépések váljanak a biodiverzitás nagyobb hasznára, pontosabban kövesse nyomon a költségvetési kiadásokat, és fejlesszen ki megbízható mutatókat a KAP hatásának értékelésére."

Elérhető magyarul az EU Számvevőszék teljes jelentése is (pdf, 63 oldal.) A jelentés címe: Biodiverzitás a mezőgazdasági területeken: a közös agrárpolitika mindeddig nem tudta megállítani a hanyatlást. Az anyagban az "erdő" két helyen fordul elő: egy mellékmondatban az erdőtüzek megelőzésével kapcsolatban és egy grafikonban, amelyik az ökológiai jelentőségű területek szántókhoz arányát mutatja be országonként (abban is az egyéb kategória részeként).

Forrás: EU Európai Számvevőszék

Észrevétel:

A fentiek tehát nincsenek közvetlen összefüggésben erdészeti ügyekkel és pláne nem faipariakkal, de látható a részletes jelentésből és a sajtóanyagból, hogy a biodiverzitás témája "az asztalon van", így a közvetlenül erdészeti ügyekben is számítani lehet majd erre. Ehhez a legjelentősbb ügy az EU Erdészeti Stratégiájának soron lévő megújítása lesz.

Továbbá nemrég jelent meg az EU Biodiverzitás Stratégiája, mellyel kapcsolatban már többen véleményt nyilvánítottak erdészeti és erdőipari oldalról. A legutóbbi ilyen FATÁJ cikkben a korábbiak kapcsolói is megtalálhatóak.

Finn államerdészeti vélemény az EU Biodiverzitás Stratégiáról FATÁJ 2020-06-01

Olcsóbban és hatékonyabban kellene termeszteni a mezőgazdálkodásban, hogy a gyümölcs, a kenyér, a ... legalább lassabban dráguljon és versenyben maradhasson a más térségek árujával. Meg persze fogyasszunk hazait. Ugyanakkor biodiverzitás javára itt a sok szép gondolat és előírás, melyek meg növelik a költségeket, csökkentik a hatékonyságot. Ez örök ellentmondás, a melyik ujjamba harapjak nagyobbat, hogy mégse fájjon jellegű alapprobléma.

Utólag könnyen okos bárki, de annak idején feltették a kérdést, hogy a 2010-re, 2020-ra szóló Biodiverzitási stratégiák célkitűzései reálisak, elérhetőek voltak-e? A 2020. évi célokról az EU Számvevőszék most bemutatta, hogy bármely sokat is tettek érte, de a 2020. évi célokat nem lehetett elérni. Lehet hogy e célok nem voltak reálisak? Talán e tapasztalatokat figyelembe kellene venni a 2030-ra szóló célok megfogalmazásánál, hogy azok reális célok legyenek.

A 2030. évi célokkal kapcsolatban mezőgazdaság, élelmiszeripar és erdőgazdálkodás terén úgy tűnik már most (előre) erős aggodalmukat fejezték ki azon érintettek, akiknek mindezt meg kellene valósítaniuk, el kellene érniük.

Szerk. és észrevételek: MM