FATÁJ-online szaklap: események, gazdasági jelenségek a faiparban, bútoriparban, asztalosságban, erdőgazdálkodásban és a kapcsolódó területeken. Beszámolók, riportok, sajtószemle, ...
FELIRATKOZÁS FATÁJ-Online hírlevélre.
Kérem jelezze szakterületét, cégét, annak kapcsolóit.
Hivatkozás:
Ha felhasználja bármely cikket a FATÁJ-ból, hivatkozzon rá annak kapcsolójával is.

STIHL - nemzedékekre tervezve

Faipari gépek -> Stonewood Kft
Weitzer Parkett Kft
FORMANCE Kft
Mátyás Fakereskedo Kft HUNNIA FAGÉP - Jó magyarnak lenni!
FATÁJ nyitólap
FATÁJ archívum:

FATÁJ-online
médiaajánlat
pdf

FAGOSZ, Fagazdasági Országos Szakmai Szövetség
A FAGOSZ a FATÁJ kiadója.


FAGOSZ filmtár a Hazai Erdésznél

Nemzeti kincsünk az erdő - 40 kisfilm

Erdészeti és Faipari Dolgozók Szakszervezete

Magán Erdotulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége

Országos Erdészeti Egyesület

Hobbi Faesztergálás


Dr. Gerencsér Kinga: Fafeldolgozás mobil szalagfűrésszel
(A 2002-ben megjelent kiadvány online változata.)

Keres egy céget, intézményt, iskolát? Kezdje itt:
fatudakozo.hu
woodinfo.hu
woodinfo.eu
Akác
termékek
Magyar-
országról:
hungarobinia.hu
FAIPARI, ERDÉSZETI
apróhirdetések
DÍJMENTESEN

FAIPARI, ERDÉSZETI
szakkönyvek

2020-07-03

Az unió Biodiverzitás Stratégiájának erdészeti vonatkozásai

Az EB 2020. május 20-án hozta nyilvánosságra az Európai Zöld Megállapodásban előirányzott, a természet megőrzését és helyreállítását célzó, 2030-ig tartó időszakra szóló Biodiverzitás Stratégiát. A Stratégia számos erdészeti vonatkozású megállapítást, célkitűzést, illetve intézkedési tervet tartalmaz.

Megosztás:
Megosztás a Facebook-on

 

 

Előzmények

 

A biológiai sokféleség az élőlények változatosságát jelenti, amely szoros összhangban áll a környezetük állapotával és változatosságával. A biológiai sokféleségbe beleértjük a fajokon belüli és a fajok közötti sokféleséget, valamint maguknak az ökológiai rendszereknek a sokféleségét. A biológiai sokféleség szoros összefüggésben áll az említett komponenseinek (természeti erőforrások) emberi hasznosításával. Az emberi használat intenzitásának növekedése igazolt módon a biológiai sokféleség csökkenésével, illetve ezzel összefüggésben a földi életközösség sebezhetőségének növekedésével jár.

A biológiai sokféleség nemzetközi szintű közös, formális védelmének alapjait az ENSZ 1992-ben Rio de Janeiroban megrendezett Környezet és Fejlődés Konferenciáján elfogadott Biológiai Sokféleség Egyezményben fektették le. Az egyezményben részes 196 nemzet azt vállalta, hogy a nemzeti szabályozásában és környezeti politikájában érvényre juttatja az egyezményben foglalt célkitűzéseket. Az egyezmény nem csupán az alapelveket és a feladatokat definiálta, de intézkedett a végrehajtás funkcionális, szervezeti és finanszírozási kérdéseire vonatkozóan is. Az egyezményt Magyarországon az 1995. évi LXXXI. törvény hirdette ki.

A biológiai sokféleség védelmét célzó nemzetközi és nemzeti szintű folyamatok azóta is szakadatlanul zajlanak. A problémakör kiemelt kezelését jól mutatja, hogy az egyezményhez kapcsolódóan az idén már a 15. Részes Felek Konferenciájára került volna sor. Ezen a konferencián került volna elfogadásra a biológiai sokféleség védelmének 2020 utáni új keretrendszere, de a járványügyi korlátozások miatt ezt jövő tavaszra halasztották.

A folyamatban az Európai Unió - ugyancsak kiemelt hangsúllyal kezelve a problémakört - uniós szinten és a tagországai szintjén is részt vesz. Ennek újabb mérföldköve az Európai Unió 2030-ig szóló Biodiverzitás Stratégiája, amely a Biológiai Sokféleség Egyezményhez kapcsolódó nemzetközi keretrendszerrel összhangban a következő tíz évre vonatkozóan meghatározza az uniós környezet- és természetvédelmi politikáknak, valamint a tagországok hasonló stratégiáinak és szabályozásainak az új kereteit.

Hazánkban a jelenleg hatályban lévő stratégia az előbbiekkel összhangban: A biológiai sokféleség megőrzésének 2015-2020 közötti időszakra szóló nemzeti stratégiája. A biológiai sokféleség védelméről szóló egyezmények és stratégiák célkitűzése a biológiai sokféleség megőrzése és helyreállítása, egyensúlyban a természeti erőforrások fenntartható használatával. A biológiai sokféleség védelme érdekében megcélzott fenntartható használat a biológiai sokféleség komponenseinek olyan módon és ütemben történő használatát jelenti, mely nem vezet a biológiai sokféleség hosszú távú csökkenéséhez, ezzel fenntartva a benne lévő lehetőséget a jelen és jövő generációk igényeinek és törekvéseinek kielégítésére. Erdő esetében ez az erdők - ugyancsak az 1992-es riói konferencián deklarált - három meghatározó funkciója (védelem, társadalmi közjóléti, gazdasági) közötti összhang és egyensúly új elvárások mellett megteremtését jelenti.

 

Az EU 2030-ig szóló Biodiverzitás Stratégiája

 

A stratégia helyzetértékelésként kiemeli, hogy az emberi tevékenységnek köszönhetően az elmúlt negyven évben a Föld felszínének majdnem háromnegyede megváltozott, és a vadon élő fajok populációi globális szinten 60%-kal csökkentek, ami az ökoszisztéma szolgáltatások jelentős csökkenését eredményezi.

A stratégia az alábbi fő tényezőket emeli ki, amelyek a biodiverzitás rohamos csökkenését okozzák:

- a földhasználat és tengerek hasznosításának megváltozása,

- a természeti erőforrások túlzó használata,

- a klímaváltozás,

- a szennyezés és

- az inváziósan terjedő özönfajok térnyerése.

 

Az előbbiekkel összefüggésben a stratégia általános célja, hogy 2030-ra a biodiverzitás védelmét szolgáló intézkedések a megőrzés mellett már a helyreállításra is kiterjedjenek. A biodiverzitás védelmére elsődlegesen, illetve kiemelten a védett és fokozottan védett területeken (a Natura 2000-hálózat részeként kijelölt, illetve a tagállami természetvédelmi védettség alatt álló területek együtt), valamint az összeköttetésükre szolgáló ökológiai folyosókban kerül majd sor. Ehhez kapcsolódóan:

- a védett területek arányát mind a szárazföldi, mind pedig a tengeri területek esetében 30%-ra - ezen belül a fokozottan védett területek arányát 10%-ra - kell emelni,

- kiemelt védelem alá kell helyezni a természetvédelmi szempontból kiemelt jelentőségű területeket (például a tőzeglápokat, az értékes gyepterületeket, a vizes élőhelyeket, valamint a megmaradt természetes és őserdőket),

- minden védett területre világosan meg kell határozni a védelmi célkitűzéseket és intézkedéseket, továbbá

- bővíteni kell az ökológiai folyosók hálózatát.

A további védett területek kijelölésére és a kezelési tervek készítésére vonatkozóan az Európai Bizottság még 2020-ban kiad egy útmutatót.

 

A stratégia a biodiverzitás védelmét az alábbi intézkedésekkel tervezi megvalósítani (az erdészeti ágazat szempontjából jelentősebb intézkedések kiemelésével és részletezésével):

1.    A természeti területek helyreállításának EU-s jogi keretrendszerének a megerősítése

2.    A mezőgazdasági területeken belül a természeti területek arányának növelése

3.    A mezőgazdasági földhasználat intenzitásának csökkentése, és a talaj ökoszisztémáinak helyreállítása

4.    Az erdőterületek növelése, valamint az erdők természeti és egészségi állapotának, ellenálló képességének javítása

Az erdők, mint a legösszetettebb szárazföldi életközösségek rendkívül fontosak nemcsak a biológiai sokféleség, hanem a klíma, a talaj, a levegő és a vízbázis védelme, a vízgazdálkodás javítása, a szénmegkötés- és tárolás, valamint a megújuló energia- és nyersanyag termelés szempontjából. Emellett jelentősek az erdők társadalom részére biztosított közjóléti szolgáltatásai is. Az erdők természetes környezetet biztosítanak a feltöltődéshez, az egészség védelméhez, a sportoláshoz, valamint a környezeti neveléshez.

A stratégia a biodiverzitás fenntartása szempontjából kiemelt jelentőséget tulajdonít

- a még meglévő természetes- és őserdők (öregerdők) fokozott védelmének,

- az erdők természetességi állapota javításának, valamint

- az erdők abiotikus és biotikus károkkal, kártevőkkel szembeni ellenálló képessége fokozásának.

Az európai erdők állapotának pontosabb feltérképezése érdekében az EB, együttműködve a többi adatszolgáltató intézménnyel, tovább fogja fejleszteni az Európai Erdő Információs Rendszert. A stratégia kiemelt jelentőséget tulajdonít továbbá a természetközeli erdőgazdálkodási módoknak, amelyekről az EB külön iránymutatást fog kidolgozni.

A stratégia célként rögzíti 2030-ig uniós szinten - a természetvédelmi szempontok figyelembe vételével - legalább 3 milliárd darab fa elültetését. Ebben a tekintetben az erdőtelepítések mellett kiemelt szerep jut a városokban, a vidéki településeken, illetve a mezőgazdasági területeken megvalósítandó fásításoknak is.  Az erdőtelepítésekre és fásításokra vonatkozóan az Európai Bizottság egy ütemtervet készít. A stratégia az előbbi célok teljesülése érdekében fontos eszköznek tekinti, hogy minden kezelt állami erdőre, továbbá a magánerdők minél nagyobb részére készüljön erdőterv. A stratégia célkitűzéseinek teljesülése érdekében szükséges intézkedéseket az EB egy dedikált uniós erdőstratégiában kívánja összefoglalni, melyet 2021-ben jelentet majd meg.

5.    A környezeti szempontokat összességében kielégítő megoldások keresése az energiatermelésben

A klímavédelem tekintetében a Stratégia foglalkozik a megújuló energiaforrások alkalmazásának előtérbe helyezésével. Viszont ennek kapcsán már kiemeli a rangsorolás fontosságát is. Elsősorban azok alkalmazását szorgalmazza, amelyek hasznosítása nem jár egyúttal a természet károsodásával. Ebben a tekintetben a faanyag energetikai célú hasznosítása a Stratégiában csak feltételesen kerül megemlítésre.

Az EB 2020 végén közzéteszi az erdei biomassza energetikai célú hasznosításának tapasztalatait, majd 2021-ben a Megújuló Energia Irányelvvel összhangban elkészít egy használati útmutatót az energia célú erdei biomassza új fenntarthatósági kritériumaira vonatkozóan.

6.    Az édesvízi ökoszisztémák helyreállítása

7.    A városi és kertvárosi területek zöldítése

A minimum 20 000 lakosú európai városoknak Városzöldítési Tervet kell készíteniük 2021. végéig, amelyek célja biológiailag változatos és az emberek számára hozzáférhető városi erdők, parkok és kertek, városi veteményesek, zöld tetők és falak, valamint utcai fasorok, városi rétek és városi sövények létesítése.

8.    A környezetszennyezés csökkentése

9.    Az idegenhonos inváziós fajok visszaszorítása

A cél az EU idegenhonos özönfajokra vonatkozó rendeletének minél hatékonyabb betartatása, továbbá hogy 50%-kal kevesebb Vörös Listás fajt veszélyeztessenek az inváziós fajok.

10.    Termékalapú környezetvédelem

A stratégia átfogó célkitűzésként, illetve eszközként rögzíti a gazdasági tevékenységek káros környezeti hatásainak integrálását az árképzésbe, illetve ehhez kapcsolódóan az egyes termékek esetében az életciklus megközelítést. Az utóbbi lényege, hogy a termék teljes életciklusán keresztül - a gyártástól a megsemmisítésig - minden szereplő járuljon hozzá a környezet kíméletéhez, a fenntartható termeléshez, előállításhoz, használathoz és megsemmisítéshez. Ebbe beletartozik többek között a felhasznált nyersanyagok környezetterhelés-mentes kitermelésétől kezdve, az energiatakarékos gyártáson és a hosszú távú használatot biztosító dizájnon át, a megsemmisítéskor visszanyerhető vagy újrahasznosítható elemekig nagyon sok tényező. A faanyag, mint az egyik legjelentősebb megújuló természetes energiaforrás és alapanyag tekintetében az életciklus szemlélet alkalmazása és bemutatása az ágazat presztízsét növelheti.

A stratégia végrehajtásához rendelkezésre álló források

 

A célkitűzéseinek elérése érdekében

-    egyrészt a továbbiakban minden állami támogatás esetében vizsgálni fogják a biológiai sokféleségre gyakorolt hatásokat, és kiszűrik az ilyen szempontból káros támogatásokat,

-    másrészt a stratégia céljaihoz kapcsolódóan a különböző programokon keresztül a Natura 2000 hálózat fejlesztésére, zöld beruházásokra, erdőtelepítésekre, fásításokra, valamint a kapcsolódó kutatásokra, fejlesztésekre, innovációkra és tudásátadásra jelentős támogatási források állnak majd közvetlenül is rendelkezésre.

 

Az EU 2030-ig szóló Biodiverzitás Stratégiájának fogadtatása

 

A kihirdetett stratégiával kapcsolatban az elmúlt hetekben több uniós erdészeti és faipari szakmai szervezet foglalt állást. Összességében a biodiverzitás kilátásba helyezett fokozottabb védelmének elfogadása és üdvözlése mellett az alábbi kritikák fogalmazódtak meg a részükről:

- nem tartalmazza, hogy a biodiverzitás védelmét a tartamos és szakszerű erdőgazdálkodás jól szolgálhatja,

- az erdészeti szervezetek az erdők klímaváltozáshoz alkalmazkodó, aktív kezelését továbbra is fontosnak tartják,

- nem kerültek bemutatásra a célkitűzések, illetve célértékek társadalmi és gazdasági hatásai,

- a meghatározott célértékeket területileg differenciálni szükséges, hogy azok reálisan megvalósíthatóak és igazságosan elosztottak legyenek a különféle ökoszisztéma-típusok és földhasználatok között,

- az egységes gazdálkodási módszerek (uniós útmutatások kiadása) erőltetése helyett a helyi adottságokhoz igazított intézkedéseket kellene ösztönözni,

- az egységes értelmezés érdekében több fogalmat pontosítani kell (pl. természetközeli erdő, öreg erdő),

- a célkitűzései akadályoznák a helyi forrásból származó faanyag fenntartható hasznosítását, illetve az EU klíma-semlegességi célkitűzéseinek elérését, továbbá

- nem rendel külön forrásokat a célok megvalósításához.

 

Összegzés

 

A biodiverzitás védelme tehát több évtizedes múltra visszatekintő, nemzetközi és nemzeti színtéren zajló folyamat, amely időről időre (stratégiákról stratégiákra) kitartóan és következetesen halad előre. Egyre eredményesebben, hiszen az előrehaladást, illetve az azt akadályozó tényezőket folyamatosan figyelemmel kísérik, és ezek alapján határozzák meg a következő lépéseket. A folyamat várható felgyorsulását eredményezi továbbá, hogy annak létjogosultságát a Föld környezeti és természeti állapotának negatív változásai egyre nyilvánvalóbban igazolják.

Az Európai Unió a fejlett világ elitjébe tartozik. Ugyan jelenleg a Földünk környezeti problémáinak fő okozói nem az uniós tagországok, viszont annak mi is a kárvallottjai vagyunk, így az Unió igyekszik globális szinten fellépni a környezet és a természet védelmében. Ezt azonban politikailag nyilvánvalóan nem teheti meg úgy, hogy maga ne járjon elől jó példával! A megújított stratégiában emiatt az eddigieknél markánsabb elvárások, és azok érvényesítésére hatékonyabb eszközök jelennek meg.

Az erdőgazdálkodás fenntarthatósága tekintetében például úgy tűnik, már nem lesz elég a tartamos erdőgazdálkodás, a természetkímélőbb erdőgazdálkodási módszerek alkalmazása, illetve a természeteshez közelebb álló erdők kialakulása, kialakítása irányába is el kell mozdulni. Mindezt pedig annak figyelembe vételével kell megvalósítani, hogy közben a környezeti feltételek is romlanak. A klímavédelem jegyében is a stratégia kiemeli az új erdők, fásítások telepítésének fontosságát. Már nem csak a mezőgazdasági területeken, hanem a településeken belül, és infrastruktúrák környezetében is. Továbbá már nem csak mennyiségi szemlélettel, hanem az erdőtelepítéseket és fásításokat egyben a természet védelmének szolgálatába is állítva (természetkímélő erdőtelepítési módszerek, őshonos fafajok alkalmazása, ökológiai folyosók kialakítása a nagy mezőgazdasági táblákon).

A klímavédelem tekintetében a stratégia foglalkozik a megújuló energiaforrások alkalmazásának előtérbe helyezésével. Viszont ennek kapcsán már kiemeli a rangsorolás fontosságát is. Elsősorban azok alkalmazását szorgalmazza, amelyek hasznosítása összességében nem jár a természet jelentős károsodásával. Ebben a tekintetben a faanyag energetikai célú hasznosítása a stratégiában már csak feltételesen kerül megemlítésre.

Mit tehetünk? A hazai erdőgazdálkodás a Nemzeti Erdő Programban lefektetett célkitűzések szerint, uniós viszonylatban szigorú erdő- és természetvédelmi szabályozás mellett folyik. A természeti értékek védelme így biztosított. A természeti értékek helyreállítása tekintetében ugyanakkor nyilvánvalóan lehet és szükséges is előrelépni, amelyet azonban elsősorban nem normatív előírásokkal, hanem a helyi viszonyokhoz igazodva, illetve támogatáspolitikai eszközökkel kell elősegíteni.

Arra kell törekedni, hogy a készülő EU Erdőstratégia, valamint a kapcsolódó új hazai stratégiák és jogszabályok összeállítására, továbbá a következő hét évre szóló Közös Agrár Politika megtervezésére az előbbiekkel összhangban kerüljön sor. Az utóbbi kapcsán a NAK elképzeléseiről és törekvéseiről korábbi cikkünkben már beszámoltunk.


Szerzők: NAK - Szalai K. / Dósa I. / Gyenes A.

Forrás: NAK

Kapcsolódó:

 

Erdők és beporzók FATÁJ 2020-06-12

Biodiverzitás a mezőgazdasági területeken FATÁJ 2020-06-05 Az Európai Számvevőszék 13/2020. számú, mai különjelentése: Biodiverzitás a mezőgazdasági területeken: a közös agrárpolitika mindeddig nem tudta megállítani a hanyatlást.

Finn államerdészeti vélemény az EU Biodiverzitás Stratégiáról FATÁJ 2020-06-01

A Svéd Erdőipari Szövetség az EU Biodiverzitás Stratégiájáról FATÁJ 2020-05-29

A világ erdeinek állapota - 2020 FATÁJ 2020-05-25

Kérdések és válaszok az EU Biodiverzitási Stratégiához FATÁJ 2020-05-24

AM: az európai mezőgazdaság halálos ítélete is lehet, ha Brüsszel az EB javaslatai alapján hajtja végre a Green Deal rendelkezéseit FATÁJ 2020-05-22

Elfogadhatatlannak nevezte a Bizottság új stratégiáját az Agrárkamara agrarszektor.hu 2020-05-21 (A Biodiverzitási Stratégia erdőre, erdőgazdálkodásra vonatkozó elemeivel úgy tűnik, hogy ekkor az Agrárkamara sem foglalkozott még, legalább is e cikkben e szakterületről nem tettek említést. No de a fentiekben már igen.)

Az Európai Magánerdő Szövetség az EU Biodiverzitás Stratégiájáról FATÁJ 2020-05-21

CEPI véleménye a Biodiverzitási Stratégiáról FATÁJ 2020-05-20

Az EU Biodiverzitási Stratégiája 2030-ig FATÁJ 2020-05-20

EUSTAFOR az EU 2030-ig szóló biodiverzitási céljairól FATÁJ 2020-05-19

Az EU erdészeti szektor szerepe a fenntartható erdőgazdálkodás és a biodiverzitás megőrzésében FATÁJ 2020-05-19 Az EU erdeinek fenntartható fejlődése és ellenálló képessége érdekében, ideértve a biológiai sokféleség megőrzését, az európai erdőgazdálkodás és az erdő alapú iparok által felvetett alábbi kérdéseket kell figyelembe venni az EU soron következő Biodiverzitási Stratégiájában.

Erdészet, agrárium, természetvédelem és az agrártámogatási rendszer NAK 2020-03-13 Az erdészeti ágazat nemzetgazdasági hovatartozása időről időre változik, és soha nem ellentmondásmentes. Kis ágazat lévén, nyilvánvalóan nem lehet egy lapon említeni például az iparral, a mezőgazdasággal vagy a kereskedelemmel, ezért óhatatlanul mindig egy nagyobb ágazatcsoportba kerül besorolásra.

Erdő és biodiverzitás, mely túl értékes ahhoz, hogy elveszítsük. Az Erdők Nemzetközi Napja - FAO FATÁJ 2020-03-22 Az ENSZ Közgyűlése 2012-ben nyilvánította március 21-ét az Erdők Nemzetközi Napjává: International Day of Forests (IDF). E napon nemzeti és nemzetközi programokat szerveznek az erdőkkel, a fákkal kapcsolatban. Gyakran tartanak faültetési kampányt. A nap főtémája évente változik, 2020-ban: az erdő és a biodiverzitás.

Tegyünk együtt erdőinkért! FATÁJ 2020-03-18 Az ENSZ Közgyűlésének döntése alapján 2013-tól minden év március 21-e az Erdők Nemzetközi Napja. Ebben az évben a FAO, vagyis az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet által kijelölt központi témakör az erdők és a biodiverzitás.

 

 

MobileForester by Woodspring

KEFAG Zrt

KARDEX Kft

BEK-HOLZ Kft

ERDÉRT-TUZSÉR Zrt

Erdoszöv Zrt

Dunaker Kft - Alapítva 1986

Belsound Kft - Zajvédelem

EGERERDO Zrt

LEITZ Hungária Szerszám Kft

Erdészeti gépek, eszközök, muszerek, kiegészítok kereskedelme.

Mátyás Fakereskedo Kft

FATUDAKOZÓ - az online faipari cégtár




 A FATÁJ lapot kiadja a FAGOSZ
Minden jog fenntartva. All rights reserved.