Nem nőtt az EU fakitermelése 50%-kal

Lényegében mindegy, hogy melyik hazai online vagy nyomtatott hírforrást idézem, mindegyik MTI alapon (2020-07-01) adta tovább ezt az első olvasásra gyanúsnak tűnő hírt:

"Drámaian fokozódott a fakitermelés az Európai Unió országaiban egy új tanulmány szerint.

A 2016-2018-as időszakban 49 százalékkal vágtak ki több fát, mint 2011 és 2015 között - állapították meg műholdfelvételek értékelésével az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjának (JRC, Joint Research Centre) az olaszországi Isprában dolgozó tudósai.

A Guido Ceccherini vezette kutatócsoport szerint az erdőirtás fokozódása a fa, mint fenntarthatónak ítélt nyers- és üzemanyagforrás iránti kereslet emelkedésének a számlájára írható. Az Európai Unió területének mintegy 38 százalékát borítja erdő jelenleg. Az EU-ban kibocsátott szén-dioxid nagyjából 10 százalékát szívják magukba a fák. Amennyiben a kutatók által megállapított trend folytatódik, akkor a fák a kibocsátás kisebb százalékát kompenzálják majd - olvasható a Nature tudományos lap friss számában megjelent tanulmányukban.

Ceccherini és kollégái 26 uniós állam (Málta és Ciprus nem szerepelt köztük) erdőinek változásait vizsgálták meg a 2004 és 2018 között készült műholdfelvételeken. A digitális térképek felbontása 30 méteres volt, így már a kisebb irtások is felismerhetők voltak.

Az erdőirtás majdnem 50 százalékos emelkedésének három lehetséges okát állapították meg.

Az egyik az európai erdők változása, mely szükségessé tette az "érett" fák eltávolítását, ennek alapján azonban legfeljebb tíz százalékos emelkedést várhattak volna. A másik az erdőtüzek vagy viharkárok okozta faveszteség lehetne, ezt azonban a kutatók figyelmen kívül hagyhatónak ítélték, így szerintük csak a harmadik maradt, a fa iránti növekvő kereslet, amit az ENSZ és az EU statisztikai hivatalai is alátámasztottak."

FATÁJ-nak most mázlija volt, nem mozdultunk rá egyből, pedig elég fürgék vagyunk egyébként. Szerencsére egy brüsszeli illető ma posztolta FB oldalán ezt a kapcsolót a LUKE nevű finnországi, természeti erőforrások kutatásával foglalkozó intézettől: A new article in the journal Nature overestimates the increase of forest harvesting in Europe (2020-07-07). Tehát: A Nature című újság egy új cikke felülbecsüli Európa fakitermelésének növekedését.

Persze nem csak a Nature, hanem a Newscientist és bizonyára sok más külföldi portál is közzétette ugyanezt az Európai Bizottság Olaszországban működő Joint Research Centre (Közös Kutatóközpont) nevű szervezetére hivatkozva. Cikkükhöz a Newscientistnél ráadásul svédországi fakitermelés fotóját tették.

Kitermelt hengeresfa Svédországban (Fotó: Arterra/Universal Images Group)

Nos, nézzük mit mondanak a LUKE kutatói. Ez itt írásuk kivonata, az eredetiért kattintson a grafikonra.)

Ők kicsit pontosabban hivatkoztak, hiszen ismertetésük szerint a Nature-ben az jelent meg, hogy a fakitermelés területe nőtt a 2011-2015. évek átlagától 49%-kal a 2016-2018. évek átlagához, s ugyanakkor megállapításuk szerint a kitermelt biomassza mennyisége 69%-kal nőtt, különösen az Ibériai-félszigeten, a Balti-országokban és Észak-Európában.

A LUKE kutatói bemutatják, hogy náluk Finnországban valóban emelkedett a fakitermelés, sőt az EU egészében is, de adataik szerint messze nem annyival, mint amennyire a JRC olaszországi kutatói következtettek a szatellit felvételek alapján. A vizsgált időszakban a finn fakitermelés növekedése 15% volt, majd 2019-re csökkenés következett be. Az EU 28 országában a növekedés 5% volt, Svédországban pedig enyhe fakitermelés csökkenés volt tapasztalható m3-ben mérve.

A Nature-ben megjelent cikk szerzői a Hansen's global forest cover maps (Hansen globális erdő fedettségi térképek) térképeket használták vizsgálatukhoz. E térképek nem a fakitermelést mutatják, hanem a lombkorona általi fedettséget 30x30 m-es blokkokban. A Landsat távérzékelésben az elmúlt évtizedekben igen nagy fejlődés volt tapasztalható és a térképek közzétevői figyelmeztetik a felhasználókat, hogy óvatosan járjanak el az egyes térképek egymással összevetésekor. Úgy tűnik, a Nature cikk szerzői ezt az intelmet nem vették figyelembe.

Ráadásul a Narure cikk szerzői arra a következtetésre jutottak, hogy a fakitermelés növekedés nem tartamos (nem fenntartható) a klímaváltozással szembeni küzdelem és a biodiverzitás ápolása, megőrzése szempontjából. A szerzők felhasználták az EUROSTAT statisztikáit, mikor a területi adatokból fakitermelési m3 mennyiséget számoltak, de megfeledkeztek a statisztikák alkalmazásáról kutatási eredményeik kritikai elemzésekor.

Nemzetközi kutató csoportok most alaposabb választ készítenek elő, ami majd felhívja a figyelmet a Nature-ben megjelent cikk hibáira. Rövid írás a Svéd Erdő Ügynökségnél is megjelent.

Forrás: MN MTI alapon, LUKE, stb fenti kapcsolók
Szerkesztette: MM

Észrevétel:

Nos, ennek nyilván lesz folytatása, s így az e jelenség iránt érdeklődőknek érdemes lesz majd figyelemmel követniük az eseményeket. Különösen kutatók számára értékes lesz annak bemutatása, hogy mely adatsorokat (legyen az térképi vagy statisztikai) hogyan lehet hosszabb időtávon módszertanilag helyesen értelmezni és elemezni.

Kiegészítés:

A "the Nature" eredeti cikke: Abrupt increase in harvested forest area over Europe after 2015

Az Európai Papíripari Szövetség (CEPI) az alábbi közleményt adta ki 2020-07-09-én a JRC tanulmánnyal kapcsolatban, azt erősen kritizálva. Elnézést kérek, ennek teljes lefordításának most nem láttam neki, de íme a CEPI 6 ellenvélemény állítása, melyre a kifejtés angolul az alábbiakban található.

1. A növekvő fakitermelési terület nem okvetlenül jelent növekvő fafelhasználást.

2. A szatellit felvételeket nem lehet a kereskedelmi célú fakitermelések végfelhasználása megállapítására használni.

3. A szatellit felvételek felbontása nem elegendő az erdők biodiverzitásának, az erdők szénelnyelésének vagy az ökoszisztéma szolgáltatások megállapításához.

4. A tanulmány félrevezeti az olvasót azzal, hogy előtérbe helyezi a helytelen (inkorrekt) nagyon nagy számadatokat.

5. Növekvő fakitermelés kéz-a-kézben együtt járhat a tartamossággal és a klíma előnyökkel.

6. Az erdők lehetővé teszik az EU Zöld Megállapodás teljesítését - de nem passzív védelmi intézkedésekkel.

Last week, the scientific journal published an article "Abrupt increase in harvested forest area over Europe after 2015" based on a study by the European Commission Joint Research Centre bioeconomy unit based in Ispra, Italy.

The study claims that there was a significant increase in the harvested forest area in Europe over the recent years and speculates about the reasons and impacts behind such "dramatic increase".

The conclusion of the researchers is that the increasing demand for forest services and products, driven by the bioeconomy, poses a challenge for sustainable forest management in particular and, more generally, for the EU's ambition to fight the climate crisis.

Representing an industry based on circular and sustainable forest raw materials, Cepi would like to highlight some important flaws in the study's methodology and assumptions. 

Our intention is to support the development of an EU Forest Observatory that can fast and reliably be used to inform policy and the general public. 

1. Increased cleared forest area doesn't necessarily mean that there is any increased wood demand

Why? Satellite imaging can be misleading if not combined with traditional forest inventory on the ground. The "dramatic increase" in forest harvesting as reported by the study is not supported by national statistics in Sweden and Finland where detailed forest inventories have been made for over a hundred years and already combined with digital methods such as satellite images since many years.

Also, satellite imaging can't accurately establish the reasons for observing a cleared forest area. This could have been caused by the increased calamities such as fires (e.g. in Portugal and Sweden), pests (in the Eastern and Central Europe and South of Sweden) and storms, which have been affecting Europe's forests over the last years. These calamities often require sanitary fellings which the study is not able to distinguish from normal commercial harvesting.

2. Satellite images cannot be used to establish the end use of commercial fellings

Why? The study speculates about the reasons for increased harvesting assuming them to be commercial fellings. If it is already challenging to distinguish with certainty between natural calamities and commercial fellings, it is absolutely impossible to know for what purposes any harvested wood was later used.

As far as our sector is concerned, overall the demand for wood pulp is stable and can't be a driver for increased harvesting. Pulp and paper volumes have peaked in Europe in 2006 and are not expected to reach those levels any time soon. More than half of fibres for paper in Europe are recycled fibre and recycling continues to increase in paper making.

3. Satellite images are not granular enough to establish the state of forest biodiversity, forest carbon sink or ecosystem services

Why? The methodology used doesn't allow the researchers for such drastic conclusions on the impact of harvesting on carbon absorption, ecosystem services, conservation of biodiversity, soils and water resources. Moreover, the study uses satellite images originally developed for the monitoring of large forest fires, and this technology simply isn't meant for the purpose of the JRC research.

The Pulp and paper industry has been pioneering in certification and chain of custody systems for three decades now, supporting third party systems such as FSC and PEFC. Meanwhile also best practice in forest management has kept improving and new digital tools are actively used in preserving biodiversity, forest carbon sink and other ecosystem services in forest.

4. The study misleads readers by putting forward incorrect, very large numbers

Why? It is telling that not only many mainstream media but even the Nature editorial seem to have misunderstood the study results; the numbers put forward by the study create the wrong understanding that the harvesting rate in Europe is now higher than the growth rate and that our forests are at risk.

In the EU, forest area and the growing stock has been steadily increasing since the middle of the last century when increased planting of forest started and in particular since 1990. These planted forests are now becoming mature. Harvesting in the EU is still less than the annual growth. Harvesting can increase, but as forest is growing more than it is harvested, the growing stock continues to increase. In the EU, harvesting rates are and will be kept sustainable.   

5. Increased harvesting can go hand in hand with sustainability and climate benefits

Why? The carbon stock in European forests is huge: according to the European Commission, the annual emissions of all motor vehicles in the EU are equal to only 0.03% of the stock. And the stock keeps growing with the sink that is currently equal to 10% of all EU fossil emissions.

This significant accumulation of carbon stock can be maintained for 2050 with active, climate smart forest management. Also the European Green Deal is based on the idea that it needs to preserve forests CO2 sequestration and sink as well as biodiversity but still with the possibility of harvesting wood for economic uses.

There is an untapped potential to sustainably increase raw material provision from sustainably managed European forests. Active, sustainable forest management brings benefits for the future forest resources: forests will be more resilient to changing climate conditions in a context where natural disturbances (e.g. pests, storms, forest fires) are likely to increase.

6. Forests can enable achievement of EU Green Deal - but not with passive protection measures

Why? The assumption of the study that forests should be used as passive resources to compensate for fossil emissions in other sectors is questionable, and it falls flat in front of the huge climate challenge. It also leads to the misperception that forests should be turned into fully protected areas, while active sustainable forestry proves to bring greater climate benefits than passive protection.  

Our recently published climate effect study explains why fossil CO2 should stay in the ground and not be released to be later compensated by forest sink. Any forest-based low carbon product that can now replace fossil-intensive products has an immediate - and significant - impact in avoided emissions whilst optimising sink in the long term. This has been the recommendation of the UN Intergovernmental Panel on Climate Change (IPCC) since their first scientific reports.

MM