Ökológiai tűrőképességük határán a fenyvesek

A Mátra tetején fekvő Galyatető erdejének belsejében hat nagy katonai sátorra bukkantunk. Mintha egy hadgyakorlat kellős közepébe csöppentünk volna, pedig rengeteg zöld pólós kisiskolás kártyázik az egyik, közösségi térré alakított sátorban. A három éve működő erdei vándortáborokat természetesen nem katonai alakulat toborzására alakították ki, hanem a gyermekek kikapcsolódása mellett a természet, az erdők és az erdészek munkájának bemutatására.

"Mindig kialakul a csapatban a hierarchia, és minden egyes típusú gyermek megtalálja a helyét ebben a közösségben" - mondta lapunknak Grédics Szilárd erdőgazdálkodási felügyelő, a mátrai vándortábor útvonalfelelőse. Elmesélte, az erdei vándortáborprogram legnehezebb útvonala először megizzasztja a kisiskolásokat, a táborozás végén viszont minden résztvevő hőssé válik.

Ahány erdőállomány, annyiféle alkalmazkodási kényszer vagy szükséglet mutatkozik az erdőgazdálkodás terén a klímaváltozás hatásaival kapcsolatosan - válaszolta lapunk kérdésére Dobre-Kecsmár Csaba, az Egererdő Erdészeti Zrt. vezérigazgatója. A legszembetűnőbb ilyen erdészeti, erdőállomány-beli változás a fenyveseinket érinti, hiszen ezek középhegységbeli viszonyaink között nem őshonos erdőállományok. A trianoni békediktátum után telepítették őket erdész elődeink, kifejezetten gazdasági célból, a megcsonkított ország faanyagszükségletének kielégítésére. Sajnos a megváltozott klimatikus körülmények azt idézték elő, hogy az egyébként nem őshonos fafajú fenyvesek elértek az ökológiai tűrőképességük határára - fogalmazott a vezérigazgató.

Elmer Tamás, az Országos Erdészeti Egyesület főtitkára hangsúlyozta, a program az erdőpedagógiának egyik nagyon fontos eszköze lett, amely a természeti élményeken keresztül történő tanuláson alapszik. Mindez azért fontos, mert ezzel fenntartjuk az erdő ökoszisztéma-szolgáltatásait, amelyek a klímaváltozás hatásainak mérséklését, a szénmegkötést, az oxigén-kibocsátást és a kikapcsolódáson alapuló közéleti tevékenységeket teszik lehetővé. A vándortábor programja két részből áll: egyrészt az erdőgazdaságok területén zajló táborokból, másrészt a pedagógusok felkészítésének folyamatából. Utóbbit a gyalogos erdei vándortúra-vezető akkreditált képzés szolgálja, amelyet már ezerkétszázan végeztek el - tette hozzá.

Dudás Béla, az Egererdő Zrt. Mátrafüredi Erdészetének vezetője Galyatetőn közölte, az erdőpusztulás a klímaváltozás következménye, amelynek mértékét a tölgy sarjerdők és a fenyvesek átalakításával, valamint az erdők változatosságának növelésével csökkenthetjük. A Mátra a száznyolcvan éves, harminckét méter magas bükkfáiról, a kocsánytalan, illetve a cseres tölgyeseiről ismert. Az erdőrészletek több mint tízezer hektáron fekszenek, amelyből a védelmi rendeltetésű erdők aránya harminckét százalék.

Dudás Béla az előadást követően körbevezette a sajtó képviselőit a Mátrában. A túra alatt megjegyezte, hogy az újonnan kialakított erdő mindössze negyvennégy éves, ugyanakkor a szálegyenes, magas kocsánytalan tölgyesek nagy része túlélte a második világháború lövészárkait. A fiatal tölgyesek esetében a vadhatás a legfontosabb - tudatta.

Az erdészetvezető elmagyarázta, az etető egy méter magas kialakítására azért került sor, mert az afrikai sertéspestisre vonatkozó szabályok értelmében a vaddisznókat tilos etetni. Az odatévedő szarvasok és muflonok viszont így is elérik a kihelyezett táplálékot.

"A vándortáborok jelentik a megoldást az erdőkárok, illetve a fogyasztói társadalom és a globalizáció visszaszorítására. Sokkolni kell a társadalom résztvevőit erdeink bemutatásával. Le kell venni a minket körülvevő búrát a minél szélesebb perspektíváért" - fogalmazott Dudás.

Forrás: MagyarHírlap