Országos madárodú program

Kovács Zoltán a nagymarosi Kittenberger házban elmondta: az akcióprogramot az állami erdőgazdaságok, a vadászkamara, illetve a nemzeti parkok részvételével valósítják meg országosan. A programmal a természet apróbb részleteire igyekeznek felhívni a figyelmet, így az apró madarakra is, amelyeknek egyre kevesebb természetes menedék áll a rendelkezésükre - mondta. Hozzátette, hogy szeretnének eljutni a helyi közösségekhez és a fiatalok bevonásával szeretnék megtalálni az oduk és etetők megfelelő helyét.

Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő elmondta, hogy a jövő évi kiállítás szervezői komoly erőforrásokat és figyelmet fordítanak arra, hogy a programig vezető útnak legyenek olyan elemei, amelyek a jövő generációjának szólnak és segítik a szemléletformálást. Hozzátette, hogy az olyan programok, mint a mostani, igyekeznek felhívni a figyelmet arra, hogy a minket körülvevő természet mekkora érték, mennyire megőrzendő, és milyen sokat lehet tenni ezért helyi szinten is.

Forrás: MTI/Egy a Természettel

Kiegészítés:

Az MME (Madártani Egyesület) honlapján olvashat még részletesebben a madárodúkról és költőládákról.

A tipikus, kerek röpnyílású, harkály vájta madárodúk mesterséges változatait a berepülőnyílás és az alapterület nagysága alapján "A", "B" és "D" típusba soroljuk. A "C" odúk partfalak és sziklák hasadékaiban, üregeiben költő kistestű énekesmadárfajok megtelepítését szolgálják. Ezek a madarak a hagyományos értelemben nem tekinthetők odúköltőknek, esetükben a megfelelő költőhely legfontosabb kritériuma a fedettség, a vízszintes alap és a fészek legalább egyik oldalának támasztottsága. Ezért ezek az odúk nem szűk, kerek röpnyílásúak, hanem megközelítően félig nyitott előoldalúak.

A mesterséges odúk közül a "B" típusú a legszélesebb körben használt, ebbe költöznek azok a legalkalmazkodóképesebb, településeken is gyakori fajok - a széncinege, a házi és a mezei veréb -, melyek kedvelik a hagyományostól eltérő és az alacsonyan elhelyezkedő fészkelőhelyeket is. Hasonlóan rugalmas viselkedésű a seregély is, mely a nagyobb alapterületű és röpnyílású "D" odút foglalja el, akár alig méteres magasságban is.

Míg a kerek röpnyílású énekesmadárodúkat többnyire fákon használjuk, az eredetileg sziklahasadékokban, partfalak üregeiben fészkelő rozsdafarkúak és barázdabillegetők költését segítő "C" odúk esetében a helyzet éppen fordított: ezeket elsősorban magasan az épületfalakra szokás kirakni, a fára telepítés ritkább. A verebek számára készülő veréblakótelepek (ezek gyakorlatilag többrekeszes "B" odúk) fatörzsre és épületfalra is egyaránt rögzíthetőek.

A ragadozók ellen előtét kiegészített ellátott "C" odúkat a lakott területek macskaveszélyes környezetében is ki lehet telepíteni bokrokba, sövényekbe, falra futtatott kúszónövényzetbe. Ugyan ez mindenféle kiegészítés nélkül "B" odúkkal is megtehető.

Odútípus táblázat.

Odu kisokos, az alábbi képre kattintva:

Szerk: MM