A koronavírus nem szereti a fa felületeket - a kórházi higiénia javítható több fa felhasználásával

A fafelületek kettős higiéniai tulajdonságokkal rendelkeznek: A fa piszkosan is egyértelműen jobban pusztítja a baktériumokat, mint például az üveg. A koronavírusok is a az olyasmivel, mint a műanyag összehasonlítva meglehetősen gyorsan elveszítik fertőzőképességüket a fa felületén.

Fotó: Shutterstock

A vírusok fafelületen való túlélését egy tavaly nyáron indított projekt keretében tanulmányozta a Kelet-Finnországi Egyetem és a Jyväskylä Egyetem. Az első tesztek egyebek mellett azt jelzik, hogy a koronavírus fertőző képessége sokkal gyorsabban csökken a fa felületen, mint más anyagon, például a műanyagon.

Úgy tűnik, hogy a karton és a papír is jobban teljesít, mint a műanyag a koronavírus ellen, bár a vírusok hosszabb ideig élnek rajtuk, mint a fán.

"Ez azt mutatja, hogy jó okok vannak arra, hogy a vírusjárvány során ne használjuk fel a papírpénzt, és fenntartsuk a jó kézhigiénét" - mondja Antti Haapala, a Kelet-Finnországi Egyetem docense.

A műanyag sem ideális megoldás, ezért kártyával fizetésnél a legjobb módszerek azok, amelyek nem igénylik a kártya egyik embertől a másikhoz továbbítását. Akkor is legkésőbb hazaérve mindig kezet kell mosni.

A koronavírus a felületek által is terjedhet

A fertőződésre vonatkozó adatok nem mondanak semmit arról, hogy mennyire valószínű a fertőzés. A vírust még mindig légi úton a legvalószínűbb megkapni.

"Tavaly tavasz óta azonban olyan eredményeket tettek közzé, amelyek azt mutatják, hogy a koronavírus órákig, napokig, sőt hetekig képes túlélni a felületeken. Szükségesnek éreztük tehát tanulmányozni, hogy meddig maradnak fertőzőek a különböző felületeken és különböző körülmények között"- mondja Haapala.

A projekt összehasonlítja a vírus túlélését és fertőzőképességét mind kezelt, mind kezeletlen fa és fatermék felületeken. Tanulmányozza a csomagolóanyagokat és a papírtermékeket, valamint az üveg, a kő, a műanyag és a textil felületeket is.

"Mondhatjuk, hogy tanulmányozzuk azokat a felületeket, amelyekkel az emberek a mindennapi életük során kapcsolatba kerülnek" - mondja Haapala. A fertőzőképességet különböző időtartamokban, hőmérsékleteken és páratartalom-fokon vizsgálják.

A projekt 2021 végéig tart, és addigra reméljük, hogy egy vagy több oltásnak köszönhetően legalább részben meg lehet nyerni a harcot a jelenlegi járvány ellen. Emiatt a projekt számos más vírus fertőzőképességét is tanulmányozza. A jelenlegi járvány okozója, a SARS-CoV-2 mellett a tanulmány magában foglalja a MERS és a HcoV koronavírusokat, valamint a TGEV-t, egy koronavírust, amely megfertőzi a sertéseket.

Így remélhetőleg a tanulmány segítséget nyújthat, ha és amikor a következő járvány ránk száll.

Az elöregedett (érettebb) fafelületek antibakteriálisak maradhatnak

A vírusok nem fejlődnek jól a fa felületen, de ugyanez vonatkozik a baktériumokra is. Tiina Vainio-Kaila a finn VTT Műszaki Kutatóközpontból doktori disszertációjában megállapította, hogy az erdeifenyő, de bizonyos mértékig a jegenyefenyő* esetében is a geszt és szíjács vegyi alkotóelemei (extraktív) megakadályozzák számos kórokozó baktérium szaporodását, beleértve a MRSA baktériumot (Staphylococcus aureus), amely gyakran a kórházban szerzett fertőzések mögött áll.

Azonban az extrakt anyagok egyike sem magyarázhatja önmagában a fa antibakteriális hatását. "Ez legalább is az erdeifenyő és a lucfenyő, a két fajesetén igaz, amelyet a legjobban ismerek" - mondja Vainio-Kaila.

Vainio-Kaila továbbá azt állítja, hogy különösen az erdeifenyő és a lucfenyő gesztjében és szíjácsában megtalálható gyanta savakat találták antibakteriálisnak. Egyéb ismert antibakteriális anyagok bizonyos stilbenoidok, amelyek csak az erdeifenyő gesztjében találhatók.

'Bizonyos kombinációk szintén fokozhatják a hatást. Egyes anyagok kölcsönösen fokozhatják egymás hatását "- mondja Vainio-Kaila.

A Dél-Kelet-Finnországi Alkalmazott Tudományok Egyetemén (XAMK) készített Puhdas puu [Tiszta Fa] tanulmány megállapította, hogy még a nyírnek is antibakteriális tulajdonságai vannak, annak ellenére, hogy sok szempontból különbözik az erdeifenyőtől és a lucfenyőtől, a benne lévő extrakt anyagok tekintetében is.

Olli Paajanen projektmenedzser szerint érdemes lenne tovább tanulmányozni a nyír tulajdonságait, mivel ezt általában a bútorokban használják és kisebb mennyiségű illékony szénhidrogén szabadul fel belőle, mint a tűlevelűekből.

A másik antibakteriális tulajdonságú anyag a lignin. Az extrakt anyagoktól eltérően, amelyek kimosással vagy párologással eltűnhetnek, vagy más anyagokká alakulhatnak, a lignin helyben marad.

"Tehát valószínű, hogy még az elöregedett fafelület is antibakteriális, de , hogy milyen erős ez a tulajdonság a friss felülethez képest, még jobban meg kell vizsgálnunk" - mondja Vainio-Kaila.

A friss fafelület különösen illékony szénhidrogéneket bocsát ki, ami a friss fa illatának is az oka. Magas koncentrációban ezekről kiderült, hogy elpusztítanak néhány bakteriális kórokozót is.

A piszok nem mond semmit a baktériumok mennyiségéről

Az XAMK projekt a tisztítás, a szennyeződés és a felületkezelés hatását vizsgálta a fa antibakteriális tulajdonságaira. Megállapították, hogy a kezeletlen fa egyértelműen jobban elpusztítja a baktériumokat, mint az üveg vagy a viasszal, lakkal kezelt fa.

Az XAMK-nál végzett mérések során az üvegfelületeken a baktériumtelepek száma 7-szeres volt, az erdeifenyő geszthez képest. Két óra elteltével a számok csökkentek, de a különbség továbbra is azonos sorrendben volt.

24 óra elteltével a különbség körülbelül háromszorosára csökkent. A kezelt fán az antibakteriális hatás lényegesen gyengébb volt.

A tanulmány azt is megvizsgálta, hogy a fa felülete megfelelő lenne-e a magas szintű higiéniát és tisztíthatóságot igénylő terekben. Ehhez a csapatnak meg kellett határoznia, mit értenek a "tiszta" alatt.

"Három definíció létezik: a baktériumok száma, a szennyeződés mennyisége és az, hogy a felület tiszta-e" - mondja Paajanen.

A tisztíthatósági méréseket a Ramboll Finland végezte. A felületeket paradicsom-ketchuppal bekenték és megtisztították, és ezt egymás után ötször megismételték. A szerves szennyeződéseket és a baktériumokat minden egyes kenési és tisztítási ciklus előtt és után megmérték.

Megállapították, hogy a felületkezelések megkönnyítették a fa tisztítását, ugyanakkor a fa antibakteriális hatása csökkent. Másrészt a szennyeződés mennyisége vagy az észlelt szennyezettség nem befolyásolta a kezeletlen fa antibakteriális hatását.

Paajanen ezért rámutat, hogy a fa mikrobiológiai tisztaságának vizuális értékelése nehéz.

A fa jól beválik a kórházakban - bár nem mindenhol

Talán a fa jó anyag lehet a kórházi higiénia javítására? Vainio-Kaila szerint a kórházakban sokféle felület található.

'Feltételezem, hogy nem mindegyiket tisztítják egyformán gyakran vagy intenzíven. A fa jó választás lehet a ritkán megérintett és mosott felületek számára. Nem használnám olyanra, mint a kilincsek - a réz lenne a választásom ott "- mondja Vainio-Kallio.

Az egyik megoldás lehet a fa olyan befejező kezelése, amely taszítja a szennyeződéseket, miközben megőrzi az antibakteriális tulajdonságokat.

Az XAMK tanulmány ipari nyersanyagokat használt fel. A fát az építési termékeket gyártó Siparila szállította. A viasz és a lakk általános ipari vegyszerek voltak.

A vizsgált baktériumoknak két típusa volt: egy talajbaktérium és egy másik, amely az emberi bőrön található.

Írta: Hannes Mäntyranta

Forrás: forest.fi
SzF: MM

Megjegyzés:

* Ezen a helyen az eredeti szövegben a fafaj neve: Norway spuce, ami a jegenyefenyő. Ugyanakkor a továbbiakban a szöveg mindenhol fafajként az erdeifenyő (pine) mellett a spruce szót használja, mely így önmagában viszont lucfenyőt jelent.

Mellesleg, hogy mindezt nagyon röviden összefoglaljam: Matula bácsi azt mondta Tutajosnak: Nem koszos az a vágódeszka, hanem zsíros! (Lásd: Tüskevár)