FATÁJ-online szaklap: események, gazdasági jelenségek a faiparban, bútoriparban, asztalosságban, erdőgazdálkodásban és a kapcsolódó területeken. Beszámolók, riportok, sajtószemle, ...
FELIRATKOZÁS FATÁJ-Online hírlevélre.
Kérem jelezze szakterületét, cégét, annak kapcsolóit.
Hivatkozás:
Ha felhasználja bármely cikket a FATÁJ-ból, hivatkozzon rá annak kapcsolójával is.

STIHL - Nemzedékekre tervezve

METAMOB - akciós MetaGO ajánlata
HUNNIA FAGÉP - Jó magyarnak lenni! Mátyás Fakereskedo Kft
Faipari gépek -> Stonewood Kft
FATÁJ nyitólap
FATÁJ archívum:

FATÁJ-online
médiaajánlat
pdf

FAGOSZ, Fagazdasági Országos Szakmai Szövetség
A FAGOSZ a FATÁJ kiadója.


FAGOSZ filmtár a Hazai Erdésznél

Nemzeti kincsünk az erdő - 40 kisfilm

Erdészeti és Faipari Dolgozók Szakszervezete

Magán Erdotulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége

Országos Erdészeti Egyesület

Hobbi Faesztergálás


Dr. Gerencsér Kinga: Fafeldolgozás mobil szalagfűrésszel
(A 2002-ben megjelent kiadvány online változata.)

Keres egy céget, intézményt, iskolát? Kezdje itt:
fatudakozo.hu
woodinfo.hu
woodinfo.eu
Akác
termékek
Magyar-
országról:
hungarobinia.hu
FAIPARI, ERDÉSZETI
apróhirdetések
DÍJMENTESEN

FAIPARI, ERDÉSZETI
szakkönyvek

2021-01-08

Szikes területek és homoktalajok erdősítése

Az erdősítés szerepe, jelentősége egyre növekszik, hiszen az erdő az egyetlen olyan nyersanyagforrásunk, mely bővített formában is megújítható és jelentősége megkérdőjelezhetetlen a klímaváltozás negatív hatásainak mérséklésében.

Megosztás:
Megosztás a Facebook-on


Tavaszi belvíz sziki erdőállományban (Püspökladány, Farkassziget)

Összefoglalóan erdősítésnek nevezzük a mesterséges úton történő minden olyan céltudatos erdészeti tevékenységet, amelyek a meglévő erdők sokoldalú hatásának folyamatosságát, illetve az ország erdősültségének fokozását szolgálják. Ebbe a tevékenységbe tartozik a mesterséges erdőfelújítás, az erdőtelepítés, valamint a fásítás. Az erdősítés történhet vetéssel, ültetéssel, dugványozással. E három erdősítési tevékenység közül a fásítás emelendő ki, mely általánosságban megfogalmazva különleges rendeltetésű erdőfoltok, erdősávok, facsoportok, fasorok létrehozására irányuló erdősítési tevékenység. Az erdősítésnek nagy jelentősége van a kedvezőtlen termőhelyek hasznosításában, mint pl. a szikesek, homokterületek erdősítése.

 

Magyarország területének jelentős részét foglalják el szikesek. Ezek a területek hazánk területének 10 százalékát foglalják el, de egyes tájegységeken belül ez az arány megközelíti a 30 %-ot is. Különböző típusú szikes talajok találhatók a Tiszántúl kiterjedt vidékein, valamint a Duna-Tisza közének alacsonyabban fekvő részein. Ezeken a talajokon a magas sótartalom valamint a kedvezőtlen fizikai és vízgazdálkodási adottságok miatt az erdőtelepítés sikere sokszor igencsak elmarad a kívánt szinttől. A kiültetett csemeték évekig senyvednek, mielőtt növekedni kezdenek, vagy túl sem élik a kiültetés okozta stresszt.

 

A NAIK ERTI Püspökladányi Kísérleti Állomás létrehozásának oka a szikes vagy mélyben sós területek fásítási kérdéseinek megoldása volt. Az elmúlt évtizedekben kialakultak és feltárásra kerültek a szikes termőhely-osztályozás módjai - elsősorban Magyar Pál, Tury Elemér és Tóth Béla munkássága nyomán - a választható fafajok, a felhasználható technológiák.


Az ERTI Nyárfatermesztési szakmai napján, Szolnok térségében készült felvétel

A szikes területek fásítása már hosszabb ideje foglalkoztatja hazánk erdészeti szakembereit. Megoldására a múltban is sok igyekezetet fordítottak s ezek eredményeként több helyen találhatunk jól-rosszul sikerült sziki fásítást és erdősítést. A kérdés fokozott jelentőséggel merült fel a 2. Világháborút követően, amikor is új területek beerdősítése, különösen pedig az erdőn kívüli fásítások gyakorlatában a munka sok szikes vidékre is kiterjedt. A céltudatos kísérletek, valamint a régebbi sziki fásításokban végzett kutatások eredményeképpen a szikfásítás alapvető problémái mára tisztázódtak. Mégis számtalan balsikerű erdősítés és fásítás arra vall, hogy az erdőtelepítők sok esetben nem veszik figyelembe akár a tervezéskor, akár a kivitelezésben ezeket az alapelveket. Mindenekelőtt meg kell szabni, hogy a szikfásítás milyen határig lehet üzemi és milyen határtól csak fásítási probléma. A szikesek erdősítése nemcsak a talaj só- és szódatartalmától függ, hanem lényeges befolyása van pl. a vízellátottsági viszonyoknak, vagy a mélységbeli rétegződésnek is. Különösen szembetűnően tanulmányozható a vízellátottsági viszonyok hatása az ERTI Püspökladányi Kísérleti Állomásának területein, ahol nagyjából azonos só- és szódatartalom esetén is a mélyebb fekvésű, tavasszal rendszerint belvizes területeken szép állományok díszlenek, míg a magasabb, felületi vizeket nélkülöző, szárazabb tereprészeken az állomány megmaradása bizonytalan.

 

Mivel a szikes területeken a talajminőség mind felületi elosztásában, mind pedig rétegzettségben rendkívül változatos lehet, bármilyen jellegű sziki fásítási munkát feltétlenül gondos vizsgálatnak kell megelőznie. Ma már nem vitás, hogy okvetlenül el kell végezni a talajvizsgálatokat, és fel kell venni - ahol még megvan - a növénytársulásokat. Egyidejűleg meg kell állapítani az egyéb befolyásoló körülményeket is, mint pl. a térszíni elhelyezkedés (hátasabb vagy mélyebb fekvés), a felületi vízellátottsági viszonyok (a kora tavaszi és a nyár eleji belvizek előfordulása) stb. Már jóval nagyobb gyakorlottságot kíván, de jó útbaigazító lehet szántott területeken a szántás színe, morzsalékossága vagy rögössége, nedves időben a felszín fénye, de természetesen elsősorban csak a feltalajra vonatkozóan. Szárazabb időjárás esetén hasznos útmutatást adhat a termesztett mezőgazdasági növények fejlődési állapota is, különösen pedig a kukoricáé, amely a talajminőség változását igen érzékenyen jelzi. Rendszerint már felszínes jelek, a termesztett vagy még fellelhető ősnövényzet alapján útmutatást kapunk, hogy valamely szikes területet érdemes-e beerdősíteni, a talajvizsgálat eredményei konkrét alátámasztást adnak, ezen felül az alkalmazandó, megfelelő fafajok is nagy biztonsággal választhatóak meg.


Talajszelvény szikes talajon (Püspökladány, Farkassziget)

A szikes területek erdősávjainál és egyéb fásításainál a fafaj megválasztás tekintetében rendkívül fontos szerepe van a talaj vízháztartási tulajdonságainak. Sekélyebb termőrétegű, tehát olyan szikesen, ahol a veszélyes réteg nincs mélyen, kevés a gyökerek által felhasználható víz, hamar beállhat a gyökérzáródás esete. Ezért ilyen területeken óvatosan kell bánnunk a telepítési hálózattal, és különösen kérdéses az alsóbb szintek, így főleg a cserjék létjogosultsága. Ugyanis gyökérzáródás (teljes gyökérkonkurencia) esetén a cserjék rendszerint életképesebbeknek bizonyulnak, és a nagyobb transzspirációjú, tehát nagyobb vízigényű fő fafajok hamar csúcsszáradóak lehetnek.

 

Az ország területén 6, földrajzilag egymástól távol fekvő nagyobb homoki erdőgazdasági tájat és egy kisebb homoki tájrészletet lehet elhatárolni. Összes területük több mint 2 millió hektár. A hőmérsékleti szélsőség, a magas hőmérséklet károsan befolyásolhatja a homoki erdősítéseket. A növényi sejtek hőtűrése +50oC, amelyet a nap tüzétől felmelegedett homok gyakran elér, sőt túl is lép. Ilyenkor a talaj felszínével érintkező kéreg- és háncsrészeken gyűrű alakú égési sebek keletkeznek. A szélsőséges értékeken kívül a hőmérséklet átlagértékei azok, amelyek megszabják az egyes homoki tájak termőhelyi értékét. Ezek egyúttal jellemzői is az adott erdőgazdasági tájnak. A domborzat megfigyelése, értékelése a homoki termőhelyfeltárás egyik legfontosabb tennivalója. A termőhelyek a homokvonulatokon lépcsőzetesen egymás fölé épülnek, egymástól zonálisan elkülöníthetők.

 

A változó magasságú homokdombokat, azok alakját a szél építette fel és alakította ki. A munkaképes szél elhordja a finom homokszemeket, ugráltatja a közepeseket, görgeti a durva szemeket. Ez a jelenség a defláció (szélerózió).


Akác erdősítés humuszos homoktalajon (Hajdúhadház)

Homokterületeink legfontosabb fafajai az akác, erdeifenyő, feketefenyő, cser, nemesnyárak. Az erdősítést megelőző talajelőkészítés módja a genetikai talajtípustól, a terepadottságoktól, a talajvízszint mélységétől és a tuskók mennyiségétől függ.

 

Homokterületeinken ezért törekedni kell mindig a teljes és mély talajelőkészítésre. Erdőfelújításban ennek előfeltétele a vágásterületek kituskózása és gyökértelenítése.

 

A szántás mélysége min. 50 cm, de inkább 60-80 cm között legyen, ha ezzel talajhibás réteg nem kerül a felszínre.

 

A homokmozgás és homokverés ellen élő szélfogók (erdősávok, védőállományok) telepítésével lehet védekezni. A homok felszíni mozgását a zöldtrágyázás is csökkenti.

 

A homokmozgás csökkentésével így szerves trágya is jut a talajba. Zöldtrágyaként savanyú homokra sárga csillagfürt, semleges pH-nál fehér csillagfürt, meszes homokra fehér somkóró való.

A Pannon Breeding kutatási program keretében a NAIK Erdészeti Tudományos Intézete által végzett kutatási munka célkitűzése olyan fafajok kiválasztása, genetikai anyaguk felszaporítása - szaporítóanyag-előállítása - és kísérleti törzsgyűjtemény létrehozása, amelyek alkalmasak ültetvényes gazdálkodási technológiák kialakítására és amelyek jelentős toleranciával rendelkeznek a kedvezőtlen (szikes, szárazodó homoki) termőhelyi viszonyokkal szemben. Ezen kívül igényeikben a hazai klímához alkalmazkodtak, emellett hazai, illetve idegenhonos eredetük miatt nemzetközi szinten is érdeklődésre tarthatnak számot a hazánkhoz hasonló ökológiai adottságokkal rendelkező régiókban.

 

(A fotók a szerző felvételei)

Dr. Keserű Zsolt - tudományos osztályvezető

NAIK Erdészeti Tudományos Intézet

Ültetvényszerű Fatermesztési Osztály

 

 

 

 

 

FORMANCE Kft

KEFAG Zrt

KARDEX Kft

BEK-HOLZ Kft

ERDÉRT-TUZSÉR Zrt

MobileForester by Woodspring

Erdoszöv Zrt

Dunaker Kft - Alapítva 1986

Belsound Kft - Zajvédelem

EGERERDO Zrt

LEITZ Hungária Szerszám Kft

Erdészeti gépek, eszközök, muszerek, kiegészítok kereskedelme.

Mátyás Fakereskedo Kft

FATUDAKOZÓ - az online faipari cégtár




 A FATÁJ lapot kiadja a FAGOSZ
Minden jog fenntartva. All rights reserved.