|
|||||||||
FATÁJ archívum:
FATÁJ-online
|
2021-02-04
CEPF: EU Erdőstratégiának az erdőtulajdonosok és gazdálkodók javára és velük kell készüljön
Február 3-án, szerdán az erdészeti ágazatot képviselő legfőbb érdekelt szervezetek találkoztak Janusz Wojciechowskival, az EU agrár biztosával, hogy megvitassák az ágazat növekvő aggályait azzal kapcsolatban, hogy az EU Zöld Megállapodásának végrehajtása miként kezeli jelenleg az erdészeti kérdéseket. Erdőinket felelősségteljesen kell kezelni, különös tekintettel az éghajlatváltozásra és annak az erdőgazdaságokra gyakorolt hatására. A Zöld Megállapodás (Green Deal) révén az erdészeti kérdésekről egyre intenzívebben vitáznak Brüsszelben. Bár az erdőgazdálkodás nemzeti hatáskörbe tartozik, erdőink jövője számos EU-kezdeményezés középpontjában áll, legyen szó az erdészeti stratégiáról, a biológiai sokféleségről szóló stratégiáról, a KAP-ról vagy a fenntartható finanszírozásról. Az európai erdészeti ágazat üdvözölte a zöld megállapodás bejelentését, és szívesen játszik kulcsszerepet fő politikai célkitűzéseinek megvalósításában. Mindazonáltal számos közelmúltbeli vita azt mutatja, hogy aggasztóan kevés az ismeret az erdők multifunkcionális szerepéről és az erdőtulajdonosok és -gazdálkodók által a terepen végzett munka fontosságáról. Gyakran az EU kulcsfontosságú kezdeményezései és stratégiái összekeverik az erdőkkel kapcsolatos globális kérdéseket az EU erdőinek tényleges helyzetével, figyelmen kívül hagyva a nemzeti erdészeti leltározási adatokat, amelyek bizonyítják a fenntartható erdőgazdálkodás sikeres végrehajtását az EU-ban. A Forest Europe legfrissebb jelentése az európai erdők állapotáról* egyértelmű mutatókat közöl: az európai erdőterület az elmúlt 30 évben 9%-kal nőtt, a biológiai sokféleség megőrzésére kijelölt erdők területe 20 év alatt 65%-kal nőtt, az európai erdőkben tárolt fa mennyisége és a szén tömege az elmúlt 30 évben 50%-kal nőtt. Ezért fontos, hogy az EU Zöld Megállapodásának megvalósítása a fenntartható erdőgazdálkodás (SFM) és a multifunkcionális erdészeti ágazat bizonyított hozzájárulásán alapuljon, amely a területen (a valóságban) már teljes mértékben működik. Az erdészeti ágazat érdekelt felei aggódnak az olyan uniós kezdeményezések miatt, amelyek szinte kizárólag a biológiai sokféleség és a szénmegkötés szempontjait hangsúlyozzák, ugyanakkor figyelmen kívül hagyják az erdőgazdálkodás kiegyensúlyozott hárompilléres megközelítését, amelyet mind az EU, mind a tagállamok az Erdő Európa (Forest Europe) folyamat során fejlesztettek ki. Konkrét példa erre a folyamatra a taxonómiai rendelet és a kapcsolódó első tervezet a felhatalmazáson alapuló jogi aktusra. Hasonló megközelítések figyelhetők meg azon megbeszéléseken, melyeken az EU 2030-ig tartó biodiverzitási stratégiájának megvalósításával kapcsolatos ambiciózus erdészeti célok kerülnek szóba. Amint a közelmúltbeli kampányunkban megpróbáltuk bemutatni, el kell kerülnünk az erdőket körülvevő mítoszokat. Az éghajlatváltozással szemben lehetővé kell tennünk erdőink rugalmasságát annak érdekében, hogy teljes mértékben betöltsék szerepüket szén-dioxid-elnyelőként, a biodiverzitás tárolóként, valamint a fosszilis alapú anyagokat helyettesítő és fenntartható fás biomassza szállítóiként és abban, hogy tovább fejlesszék az EU bio-alapú körforgásos gazdaságát. Mindez azonban csak akkor történhet meg, ha az EU erdészeti stratégiája támogatja az erdőtulajdonosokat és az erdőgazdálkodókat az erdőgazdálkodás terén, többek között az erdészeti ágazatban több mint 2,6 millió munkavállaló megőrzésére és képzésére irányuló beruházások támogatásával. A fogyó munkaerő mellett nem titok, hogy az erdészeti ágazatnak a következő években generációmegújítással kell szembenéznie. Ezért elengedhetetlen, hogy a Zöld Megállapodás (Green Deal) a társadalmi dimenziót ugyanolyan fontosnak tekintse, mint a környezeti és az éghajlattal kapcsolatos dimenziókat. Alapvetően fontos értékelni a különféle előterjesztett politikai kezdeményezések szélesebb körű hatását, és díjazni azokat a bevált gyakorlatokat, amelyeket ez a létfontosságú ágazat már alkalmazott az EU céljainak elérése érdekében. Nem lesz életképes a 2020. utáni időszakra készülő Erdészeti Stratégia, ha az erdőtulajdonosok és az erdőgazdálkodók nem segítik az EU élénk erdészeti ágazatát. Forrás: CEPF, az Európai Erdőtulajdonosok Szövetsége Kiegészítés:
Amit lehet hogy nem tud Európa erdeiről: az erdőterület, az éves növekmény és a fakitermelés, de a védett területek is folyamatosan növekednek. (Kiváló áttekintés, ismertetés Európa erdeiről, erdőiparáról, erdőgazdálkodásáról.)
Az EU Bizottság valami olyan szabályozást szeretne bevezetni - erre tett javaslatot -, melynek fogalmai nem tisztázottak. Az Európai Magánerdő Tulajdonosok Szövetsége (CEPF) ezért elégedetlen a javaslattal.
|
| |||||||
|