Házi kedvencek illegális erdei temetője

Kisállattemető a Csanyikban. Már kint van a tábla, hogy tilos oda temetni.
Fotók: Ádám János

Kisállatok temetője alig egy pár létezik Magyarországon, a keleti térségben pedig egy sincs. Igény bizonyára lenne rá, feltéve, ha az állattartók meg tudnák fizetni a temető fenntartásának és működtetésének költségeit. Jelenleg azonban sokuk számára gondot okoz az elhullott kisállat elhamvasztásának megfizetése is. E helyzet következménye, hogy szaporodnak az illegális "állatkegyhelyek" a Miskolc környéki erdők városhoz közeli területein, ami számos problémát felvet.

Veszélyesnek számít

"Állati tetemek elhantolása hatóságilag tilos!" - ez a tábla jelent meg nemrégiben a Miskolc melletti Csanyik-völgyben, egy erdei út mentén meghúzódó, az elmúlt években egyre nagyobbá váló kisállattemető mellett. A közösségi portálon közzétett bejegyzésben közölt fotó tanúbizonysága szerint a piros betűkkel nyomtatott felszólítás a Vidékfejlesztési Minisztérium (ma Agrárminisztérium) 45/2012-es számú jogszabályára hivatkozik, amely "A nem emberi fogyasztásra szánt állati eredetű melléktermékekre vonatkozó állategészségügyi szabályok megállapításáról" rendelkezik. A tájékoztatót információink szerint a terület kezelője, az Északerdő Zrt. helyeztette ki, amely ezzel egy nem új keletű problémát állított ismét a reflektorfénybe: a kedvtelésből tartott állatok tetemének a közegészségügyi szabályoknak megfelelő "kezelését".

Az állati tetem szerves anyagként igen veszélyesnek számít, a gyorsan bomló fehérje jó táptalaj a különböző kórokozók számára. Fertőző hatásukat kifejthetik közvetlenül emberre és állatra, közvetve pedig a vízbe, levegőbe és a talajba kerülve. Márpedig a Csanyik-völgyi kisállattemető közvetlenül egy patakmeder mellett fekszik, ezért még akkor sem felelne meg a közegészségügyi szabályoknak, ha engedélyt kérték volna a terület tulajdonosától az ide temetkezők. A rendelet szerint ugyanis "az elhullott állatok elföldelése ott végezhető, ahol a talajvíz legmagasabb szintje a talajszint alatt 1,5 méternél nem emelkedik magasabbra. Az elföldelést pedig úgy kell végrehajtani, hogy a felszín alatti víz mindenkori maximális nyugalmi vízszintje és az elföldelés mélységi szintje között legalább 1 méter távolság legyen."

Pénzbe kerül

A családtagként kezelt házi kedvenctől számos formában lehet méltó módon, az érvényben lévő szabályokat betartva búcsút venni - viszont minden pénzbe kerül. A hamvasztás súlytól függően 15 és 80 ezer forintig terjedő összeg, a kisállattemető - ahol ez elérhető - díja tíz évre mintegy 30-40 ezer forint, míg az urnákra és a síremlékekre az internet tanúsága szerint külön iparág alakult. Akinek minderre nincs pénze, annak az állati tetem leadásáért kell fizetnie: a Miskolci Városgazda Állategészségügyi telepén ez 4000-7500 forintnyi összeg, míg az elszállítás további 4500 forintba kerül.

E tekintetben a kerttel, telekkel rendelkezők könnyebb helyzetben vannak, mert saját ingatlanukon eltemethetik a háziállataikat, amennyiben - az előbb említett, felszín alatti vizekre vonatkozó szabályokat betartva - az elföldelés helye és a szomszédos ingatlan határvonala között megtartják a minimumként előírt 1,5 méter távolságot.

Számtalan előírás

Hivatalos kisállattemetőt Miskolcon mindmáig nem létesítettek. Két évtizeddel ezelőtt ugyan gondolkodott ezen a Miskolci Állatsegítő Alapítvány (MÁSA), végül letettek róla. Kisfalvi Nyina, az alapítvány kuratóriumának elnöke ezt azzal magyarázta, hogy bár egy kegyeleti temető megvalósítása egyszerű építésügyi hatósági ügynek tűnik, a működéséhez számos közegészségügyi és környezetvédelmi szakhatósági előírásnak kell megfelelni. A fenntartásához pedig elengedhetetlen a temetkező állattulajdonosok folyamatos hozzájárulása. Utóbbi térségünkben vélhetően nem lenne megtérülő üzleti vállalkozás, mivel tapasztalataik szerint a hamvasztás költségét sem tudják sokan megfizetni. A temető területét ráadásul a bezárást követő 30 év elteltével, az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság engedélyével lehet más célra hasznosítani.

(A természetvédelmi, erdőhasználati, vízbázisvédelmi, közegészségügyi és járványügyi problémát egyaránt felvető problémával kapcsolatos kérdéseinkkel megkerestük az Északerdő Zrt.-t és a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságot, válaszaik ismeretében visszatérünk az illegális kisállattemetők témakörére.)

Forrás: BOON