A XXI. századi intenzív mezőgazdaság jelentősen átalakítja az élőhelyeket. Számos növény- és állatfaj élettere leszűkült vagy gyakorlatilag ellehetetlenült a környezeti feltételek miatt. A homogenitásban a vad nem talál búvó- és táplálkozási helyet, ráadásul a ragadozókkal szemben is védtelenek maradnak. A felsorolt problémák megoldására a mezővédő erdősávok jelenthetnek megoldást.
Mi is az a mezővédő erdősáv? Röviden összefoglalva, a mezőgazdasági kultúrákat a szél- és vízerózió káros hatásaitól védő és az élővilág számára menedéket adó, valamint a kedvezőtlen látvány (pl. állattartó telepek) takarására szolgáló erdő.
Szót kell ejtenünk további előnyeiről is, ugyanis a vegyes fa- és cserjefajokból telepített erdősávok ökológiai és környezetvédelmi szempontból is jelentősen segítik a környeztet.
Néhány további fontos tulajdonsága a mezővédő erdősávoknak:
– csökkentik a növénykultúrát érő légmozgások hatását, ezáltal helyben tartják a kihelyezett vegyszereket,
– mérséklik az allergiás tünetek mértékét, a földműveléssel együtt járó zaj- és porterhelést,
– szélfogó hatásuk kiterjed a talajra is, ugyanis mérséklik a talajok párolgási folyamatait, ezáltal megvédik a talajt a kiszáradástól. Nem beszélve arról, hogy kiegyenlítik a nedvességtartalmát,
– a hirtelen lezúduló csapadékból kialakuló vízerózióval szemben megóvja a talaj legfelső, humuszban gazdag termőrétegét,
– élő-, táplálkozó-, búvó-, közlekedési- és szaporodási helyet biztosít az élővilág számára, fenntartva és növelve ezzel a biológiai sokszínűséget területi szinten, ezért előnyös, ha ezek a növénysávok folytonosak vagy több ponton kapcsolódnak egymással,
– nem utolsó sorban pedig a monokultúrákkal szemben előnyösek, változatosságuknak és egész éves jelenlétüknek köszönhetően esztétikai értéket képviselnek a tájban.
A teljesség igénye nélkül vannak felsorolva az erdősávok jótékony hatásai, emellett számos más pozitív hatásuk is van, mégsem alkalmazzák, de miért?
Nyilván, mint szinte mindennek, itt is megjelennek az előnyös tulajdonságok mellett a negatívumok is. Egyfelől az erdősávok jelentős területet foglalnak el a termeléstől, ráadásul a sávtól néhány méter távolságra terméscsökkenés várható, mondjuk a tábla közepi termésmennyiségéhez képest. Nem lehet elmenni a telepítési és fenntartási munkálatok mellett sem, melyek egyaránt idő- és pénzigényes folyamatok.
Emellett sok gazda abban a tévhitben él, hogy a fás szárú növények felveszik a vizet a haszonnövények elől, azonban a fák- és a cserjék más talajrétegből jutnak a vízhez, mint a lágyszárú növények, tehát ez nem tekinthető veszélyeztető tényezőnek.
Elmondható, hogy minél sokszínűbb egy ökoszisztéma, annál ellenállóbb lesz a külső tényezőkkel szemben, mindemellett pedig változatos élőhelyet és táplálékforrást garantálhatunk az állatvilág számára is.
Forrás: magyarmezogazdasag.hu
A fotóknak is ez a forrása
