Magyarország függetlenségéért a forradalom mártírjai tették meg az első lépéseket, a magyar nép együttes erővel lépett fel 1956 októberében a diktatúra ellen, a demokrácia helyreállítása és a nemzeti függetlenség érdekében.
Farkas Sándor miniszterhelyettes beszédében arra emlékeztetett, hogy az 1950-es években ugyan meggyengült az agrártársadalom helyzete, de nem vesztette el hitét és egységét, megmaradt benne a készség és képesség az ismételt újrakezdésre. Farkas Sándor szerint 1956-ban a magyar falvak lakóinak, a magyar birtokos parasztságnak határozott elképzelése volt arról, mi lehetne a magyar mezőgazdaság fejlődésének iránya.
Fotó: Pelsőczy Csaba
Hozzátette: az agráriumnak az utóbbi hónapokban és az elmúlt néhány napban is számos kihívást kellett leküzdenie, ezért minden eddiginél nagyobb szükségünk van a mezőgazdaságban dolgozók helytállására most, amikor egy világjárvánnyal kell szembenéznünk. Kifejtette, hogy a hazai élelmiszertermelés sikeresen vette az akadályokat, az alapanyag-előállítástól kezdve a logisztikáig minden szegmens gyorsan reagált, hogy a megnövekedett igényeket zökkenőmentesen kielégítsék. A magyar agrárium jelenleg is bizonyítja, hogy teljesítményére stabilan támaszkodhatunk. Az Agrárminisztériumban pedig az a feladatunk, hogy minden támogatást megadjunk az ágazatnak, a gazdatársadalom és a vidéki polgárság megmaradásához és megerősödéséhez – hangsúlyozta a miniszterhelyettes.
Farkas Sándor arról is beszélt, hogy ezen a héten megszületett a megállapodás a Közös Agrárpolitika (KAP) reformjáról. Az egyezség pedig alapvetően fogja meghatározni a magyar mezőgazdaság támogatási rendszerének és termelési feltételeinek jövőjét a 2023-2027 közötti időszakban. Az EU célkitűzéseivel összhangban számunkra is fontos a környezettudatos, zöld gazdálkodás, de a gazdák nem lehetnek az új KAP kárvallottjai. Éppen ezért most is és továbbra is kiállunk a magyar termelők érdekei mellett, illetve megvédjük a támogatásaikat – fűzte hozzá.
A miniszterhelyettes arra is felhívta a figyelmet, hogy 1956 hagyatéka nemcsak a történelemkönyvekben és levéltárakban található meg, hanem azoknak a szakembereknek a munkájában is, akik ma átvehetik a kiemelkedő munkásságukat elismerő kitüntetéseket. Ez az elismerés nemcsak a díjazottak számára nagy érték, hanem az egész agrárium számára komoly sikert jelent, mivel az egyéni teljesítmény, az alázat és a szorgalom jó példáját villantja fel a társadalom egésze előtt – emelte ki Farkas Sándor.
A kitüntetettek listája megtekinthető itt, az eseményen készült képek pedig itt találhatók.
A kitüntetettek közül az erdészek:
Agrárminiszter Úr az Életfa Emlékplakett Arany fokozatát adományozta
Beliczay István, a KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt. nyugalmazott erdészetvezetője részére, az erdőművelésben és a csemetetermesztésben hosszú évtizedeken át végzett áldozatos munkájáért, példamutató nemzettudatos szakmai életútjáért.
Agrárminiszter Úr az Életfa Emlékplakett Ezüst fokozatát adományozta
Domokos Gergely, a Nyírerdő Zrt. nyugalmazott csemetekert vezetője részére, az erdőgazdálkodás, különösen a csemetenevelés terén végzett áldozatos munkájáért.
Popovics Mihály, a Nyírerdő Zrt. nyugalmazott erdészeti- és üzemigazgatója részére, az erdőfelújítás és erdőgazdálkodás területén elért eredményeiért.
Agrárminiszter Úr az Életfa Emlékplakett Bronz fokozatát adományozta
Birck László, a Gemenci Erdő és Vadgazdaság Zrt. nyugalmazott erdészetvezetője részére, több mint három évtizedes sikeres erdőfelújítási és erdőtelepítési munkájáért, példaértékű vezetői tevékenységéért.
(Brick László nem vett részt az eseményen, a díjat részére később adják át. Mégis itt egy fotó róla, amiért köszönet a Gemenc Zrt-nek.)
Sipos Péter Tamás, a Bakonyerdő Zrt. nyugalmazott erdészeti igazgatója részére, a bakonyi bükkösök termesztés felújításának bevezetése, az ugodi vadászhagyományok sikeres folytatása érdekében végzett több mint három évtizedes munkájáért.
Forrás: kormany.hu
Szerkesztette: Mőcsényi Miklós
