Okozhatnak-e termőföldár-emelkedést az új előírások, esetleg kell-e arra készülni, hogy megindul a verseny az adott helyrajziszám-tulajdonosok között az egész tábla birtoklásáért? Erre keressük a választ.
Fotó: illusztráció – Getty Images
Mint az tudott, 2021. január elsején hatályba léptek a földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről szóló törvény szabályai. De vajon okozhatnak-e termőföldár-emelkedést az új előírások, esetleg kell-e arra készülni, hogy megindul a verseny az adott helyrajziszám-tulajdonosok között az egész tábla birtoklásáért? Többek között ezekre a kérdésekre kereste a választ az Agrárszektor dr. Kelemen Réka Eszter alkalmazott ügyvéd segítségével.
2021. január elsején léptek hatályba a földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről szóló 2020. évi LXXI. törvény szabályai. Az osztatlan közös tulajdon felszámolásáról szóló törvény számos új előírással segíti az osztatlan közös földtulajdon megszüntetését, minden esetben a felek egyezségének támogatásával. A törvény mindezeken túl egy új eljárás bevezetésével is kísérletet tesz a földnek minősülő ingatlanok tekintetében tulajdonosként bejegyzett azon személyek beazonosítására, akiknek az ingatlan-nyilvántartásban szereplő adatai hiányosak. A törvény alapján első lépcsőben januárban indulhatnak el azok az eljárások, melyek esetében az osztatlan közös tulajdon megszüntetése úgy történik, hogy az ingatlant egyetlen tulajdonostárs szerzi meg (bekebelezés jogintézménye). Ezen kívül a földhivatalok is januártól kezdik meg az ingatlan-nyilvántartásban szereplő adatok rendezését.
Az új törvénnyel kapcsolatban azonban felmerülhet néhány kérdés, ilyen akár az is, hogy várható-e a 2020-ban kialakult termőföld árak emelkedése, esetleg csökkenése? Dr. Kelemen Réka Eszter alkalmazott ügyvéd szerint a termőföld osztatlan közös tulajdonok felszámolásának törvény általi kikényszerítése nem eredményez majd árfelhajtó hatást a termőföld árak területén. Kiemelte, ennek részben az az oka, hogy a törvény értelmében az osztatlan közös tulajdon megszüntetése során a tulajdonostársakat a Nemzeti Földalap kezeléséért felelős szerv által üzemeltetett osztóprogram alkalmazásával az ingatlan meghatározott részéhez kell rendelni, tehát nem a tulajdonosok, hanem az erre a célra kifejlesztett program határozza meg, hogy az adott tulajdonostárs mely földrészletet szerzi meg. A tulajdonostársak között létrejött egyezségben meg kell határozni a kiosztás során kialakított ingatlanokat és azok tulajdonosait – tette hozzá az ügyvéd.
Az osztatlan közös tulajdon megszüntetése során egyik tulajdonosnak sem juthat a megosztás alapjául szolgáló ingatlanban fennálló tulajdoni hányada alapján a földnek aranykorona értékben kifejezett kataszteri tiszta jövedelme szerint számított értékűnél kisebb értékű ingatlanhoz, mely megakadályozza mind a versenyhelyzet kialakulását, mind pedig a tulajdonközösség megszüntetése okán kialakuló termőföld ár emelkedést. Ugyanakkor a törvényi szabályozás önmagban a termőföldárak csökkenését sem eredményezi.
Arra is kíváncsiak voltunk, megindulhat-e a verseny az adott helyrajziszám-tulajdonosok között az egész tábla birtoklásáért, illetve, hogy minél nagyobb szeletet vághassanak ki a meglévő helyrajzi számok területéből a törvény által előírt minimális birtoktest kialakítása érdekében? Dr. Kelemen Réka úgy látja, nem várható, illetve nem lesz jellemző az adott helyrajziszám tulajdonosok közötti verseny megindulása, de bizonyos elszigetelt esetekben kialakulhat akár verseny is. Mint mondta, a törvényi szabályozás kivédi a versenyhelyzetek kialakulását – lásd továbbá a második kérdésre adott válasz okán, valamint annak okán, hogy a törvény szerint kidolgozott eljárás meglehetősen formalizált.
Az ügyvéd arról is tájékoztatta az Agrárszektort, hogy az ingatlanpiacra számottevő hatást nem fog gyakorolni a termőföld osztatlan közös tulajdonok felszámolásának törvény általi kikényszerítése, és az ingatlanpiac ezen szegmensében bekövetkező változásokat továbbra is az erre a szektorra jellemző általános tendenciák fogják uralni.
A törvényi szabályozás abban nyújt hatalmas segítséget, hogy a tulajdonostársaknak nem kell bírósághoz fordulniuk, amennyiben meg kívánják szüntetni az adott ingatlanon fennálló osztatlan közös tulajdont. A hosszadalmas, akár évekig elhúzódó pereskedés helyett jóval rövidebb idő alatt is lehetőség lesz a törvény segítségével véghez vinni a közös tulajdonok megszüntetését, melynek során végső megoldásként lehetővé teszi a törvény az ingatlan bármely tulajdonosa számára a Nemzeti Földalap kezeléséért felelős szervnél az ingatlan egészének az állam általi, optimális birtokszerkezet kialakítása céljából történő kisajátításának kezdeményezését – tájékoztatott Dr. Kelemen Réka.
Forrás: Agrárszektor
