A rendelkezésre álló bruttó energia egy ország vagy régió energiaigényének kielégítéséhez szükséges energiamennyiség.
2019-ben a fosszilis energiahordozók a rendelkezésre álló bruttó energia 71% -át tették ki az Európai Unió (EU) 27 tagállamában. Ez a részarány jelentősen csökkent az elmúlt évtizedekben, a megújuló energia térnyerésének köszönhetően. 1990. óta, az első évről, amelyről rendelkezésre állnak adatok, az EU-ban felhasznált fosszilis energiahordozók aránya 10,9 százalékponttal csökkent.
Rákattintva nagyobb méretben nyílik meg.
A drafikon adatbázis forrása: nrg_ind_ffgae
Az EU-ban országos energiaellátásunk során továbbra is nagyrészt a fosszilis tüzelőanyagokra támaszkodunk, amelyet a fosszilis üzemanyagok és a rendelkezésre álló bruttó energia aránya mutat be. A teljes nemzeti energiaellátás magában foglalja az energiaátalakítást (például a fosszilis tüzelőanyagokból történő villamosenergia-termelést), a nem energetikai célokra használt fosszilis termékeket (például kenőanyagokat), a közlekedéshez használt fosszilis üzemanyagokat (az EU-n belül vásárolt üzemanyag, még akkor is, ha máshol is használták fel).
2019-ben Málta (97%) volt az EU tagállama, ahol a fosszilis tüzelőanyagok aránya a rendelkezésre álló bruttó energiában a legnagyobb volt, ezt követi Ciprus és Hollandia (mindkettő 92%), Lengyelország (90%), Írország (89%), Görögország ( 86%) és Luxemburg (82%). A többi tagállam többségének részesedése 60% és 80% között volt. Csak Svédország (32%), Finnország (43%) és Franciaország (50%) részesedése volt 60% alatt.
Rákattintva a kép nagyobb méretben nyílik meg (ott magyarország nincs nemzeto színnel jelölve).
A grikon adatbázis forrása: nrg_ind_ffgae
Az EU-ban az elmúlt 10 évben csak Litvánia növelte a fosszilis tüzelőanyagok részesedését a rendelkezésre álló bruttó energiában, mégpedig 10 százalékponttal (a 2009. évi 56%-ról 2019-re 66%-ra). A legnagyobb, 19 százalékpontos csökkenést Dániában (83% – 64%) mérték, ezt Észtország (86% – 73%) és Finnország (56% – 43%; mindkettő 13%-ponttal) követte.
2019. és 2018. összehasonlításakor csak két EU-tagállam, Lettország és Ausztria növelte a fosszilis tüzelőanyagok részesedését a rendelkezésre álló bruttó energiában, egyenként 1 ponttal. Nyolc ország adatai változatlanok maradtak. A többi ország közül a legnagyobb csökkenés Észtországban volt 12 százalékponttal, Szlovákiában 4 százalékponttal, majd Belgium és Dánia következett, mindegyikük 3 százalékponttal.
[Precízebb érdeklődők számára a forrás szerinti cikk végén van még két módszertani megjegyzés is.]
Forrás: EUROSTAT
FordSzerk: MM
Észrevétel:
Magyarország tehát agészen kicsivel (1 %ponttal) ért el jobb eredményt az EU átlagához képest.
Feltételezem, hogy Franciaország a számos atomerőműve által van a harmadik legjobb helyzetben.
Finnország és Svédország esetében pedig a rengeteg fából, mintegy a cellulózgyártás melléktermékeként és más módon is előállított hő és elektromnos energia is hozzájárul az alacsony fosszilis felhasználásukhoz.
MM
