FATÁJ-online szaklap: események, gazdasági jelenségek a faiparban, bútoriparban, asztalosságban, erdőgazdálkodásban és a kapcsolódó területeken.
Naptár

Közelgő események

A japáncédrus (sugi) speciális művelése az asztalfa (daisugi)

 

Rögtön az elején megjegyzem, hogy a sugi, illetve a daisugi nem cédrus, hanem ciprus. Ez tehát a forrás fordítási hibája További részletek erről a kiegészítésben. MM

 


 

A hagyományos japán építészet egyik fő alapanyaga a cédrusfa (japánul sugi), amelynek egyenes a törzse, és rugalmas a szerkezete. A Kiotótól északra fekvő Kitayama hegység cédruserdejéből származnak a legértékesebb szálfák, amelyeket Kitayama Marutának, kitajamai rönknek neveztek, és a legszebb épületekhez használták fel, mint például a szamurájok palotái vagy a teaházak.

 

Fotó: OpenKyoto

 

A cédrusfákat háromévente metszették, azaz felkopaszították őket: úgy levágták az oldalágakat, hogy ne legyen csomós a fa szerkezete. Ennek a beépítés során van nagy jelentősége.

 

Fotó: OpenKyoto

 

Ám a cédrus lassan nő, ahogy a japánok mondják, két generáció kell a favágásig, a nagyapa ülteti az unokának a fákat. A 14-15. században ezért kifejlesztettek egy különleges fatermesztési módszert, amelynek köszönhetően már 20 év után vágásérett faanyaghoz juthattak.

 

Fotó: EarthBuddies

 

A daisugi (magyarul nagyjából ‘asztalfa’) módszer lényege a tervezett metszés, amellyel függőleges hajtásokat nevelnek az öreg törzsből, miközben a törzs és a gyökérzet is érintetlen marad. Él 300 éves daisugi is az erdőben.

 

 

A fejlődő ágakról itt is lemetszik az oldalhajtásokat. A megfelelő vastagságúvá vált egyenes ágakat aztán óvatosan levágják.

 

Fotó: TransWord

 

Ezeket a tarukinak nevezett fiatal törzseket például a házak tetőszerkezetéhez tudták felhasználni, de akár evőpálcikát vagy dísztárgyakat is faraghattak a fából.

A daisugi ősi módszer, megtestesíti azt, amit modern korunk ‘fenntartható’-nak nevez, hiszen ezzel úgy nyerhetünk építőanyagot, hogy közben megmarad a fa és az erdő. A Kitayama Maruta fa ma is érték, szerencsére vannak még szakemberek, akik a 600 éves technikával metszik a cédrusokat, és tudásukat átadják a következő generációnak.

Forrás: 365.reblog.hu
Írta: Hiver’t-Klokner Zsuzsanna

Kiegészítés:

 

Érdemes rákattintani a fenti képek alatti forrás kapcsolókra, a további ismeretekért.

 

A daisugi (asztalfa) bemutatása a Wikipédiában (angolul). A szócikk végén további hivatkozások mentén lehet e témát még jobban megismerni. A "daisugi" szóra keresve pedig számtalan további leírás is található.

E szócikkben rögtön az elején kiderül, hogy a daisugi nemzetsége: Cryptomeria. Az andolul megnyíló szócikket magyarra átállítva ez így kezdődik: "A japánciprus (Cryptomeria) a fenyőalakúak (Pinales) rendjébe sorolt ciprusfélék (Cupressaceae) családjának nemzetsége. Egyetlen faja az éppen ezért ugyancsak japánciprusnak nevezett Cryptomeria japonica."

Azaz a fafaj nem cédrus, hanem helyesen: ciprus.

 

Ugyanez az elnevezés köszön vissza az alábbiakban is:

A "sugi"-ra keresve találhatjuk a Wikipédia Cryptomeria bejegyzését angolul. Eszerint a fafaj a Cryptomeria japonica (szinonímája: Cupressus japonica). A szócikket magyar nyelvűre váltva a Japánciprushoz jutunk. E szerint:

Kizárólag Japán három szigetén – Honsún, Sikokun és Jakusimán – honos; minden más élőhelyén betelepített (még ha több száz éve is).

A japánok egyik szent növénye. A legenda szerint Tokugava Iejaszu halála után hatalmas tömegek járultak sírjához, hogy kövekkel és lámpásokkal díszítsék sírhelyét. Egy szegény ember, akinek még lámpásra sem telt, azzal fejezte ki a halott sógun iránti tiszteletét, hogy fákat ültetett a sírhoz vezető út mentén: hadd védje árnyékuk a jövő zarándokait a tűző naptól. Ezekből a japánciprusokból mára Japán egyik legszebb fasora lett: a 60-70 méter magas fák törzsének kerülete mintegy 8 méter.

Eredeti élőhelyein állományai kicsik és erősen széttagoltak, ültetett erdői viszont szépen gyarapodnak. A megmaradt természetes erdőfoltok többségét Jakusimán találhatjuk, ezekben sok fa ezer évesnél is idősebb.

Legnagyobb telepített állományai Kína Hupej tartományában nőnek; kínai változata mostanra külön alfajnak számít. Jelentős erdőit ültették Bolíviában és Kolumbia Antioquia megyéjében.

Törzse általában egyenes, kúp alakú koronával. Ágazata ritkás. Világoszöld lombozata fiatalon zárt, illetve laza, pamacsos. Húsos levelei ár alakúak.

A semleges vagy inkább savanyú talajokat kedveli. Vízigénye legalább közepes, és a párás levegőre is szüksége van. A szelet, a hónyomást és a nagy hideget nem bírja.

A fajnak számos alfaja és változata van, felsorolásuk a magyar szócikkben megtalálható.

 

Akit a cédrus és a ciprus közötti különbség további részletei is érdekelnek, kattintson e mondat kapcsolóira. Utóbbiban a mocsárciprusformák között található a japánciprus.

 

Köszönöm Rumpf János segítségét a cédrus és a ciprus közti különbség tisztázásában, mert ez nekem szegény faiparosnak nem volt egyértelmű.

Kiegészítette: MM

 

Előző cikk

Bővül az erdősültség Nyíregyházán (is)

Következő cikk

Erdőtelepítő web böngésző és bankkártya




(x) hirdetés
Kapcsolódó bejegyzések
Exit mobile version