Az erdőtelepítés, faültetés jó reklámértéknek tűnik: Az Ecosia olyan webes böngésző, kereső amely hirdetési bevételeinek egy részét erdőtelepítésre fordítja, s ezzel igyekszik az internet használókat e böngésző felé fordítani. A TreeCard fából készült bankkártya, mely hasznának 80%-át erdőtelepítésre fordítja az Ecosia-val együttműködve.
Mindenfelé fát ültetnek jótékonyságból, a természet védelmére és számos okból. Sőt, úgy tűnik a faültetés, erdőtelepítés reklám eszköznek is kifizetődő lehet, hiszen egy web böngésző és egy bankkártya is ezt használja fel ügyfélkörének megnyeréséhez.
nlc.hu/szabadido 2019. május 8-i írása alapján:
Bár már tíz éve létezik, a 2009-ben indult Ecosia nevű keresőoldalt viszonylag kevesen ismerik. Pedig érdemes lehet megismerkedni vele, mert tud valamit, amire más keresők nem képesek: védi a környezetet.
Az Ecosia alapítója, Christian Kroll a föld erdőterületének csökkenése ellen harcol, a keresőoldalon ugyanis a Google-höz hasonlóan fizetett hirdetések jelennek meg, azonban a globális gigacéggel szemben az ő vállalkozása ezeket a bevételeket erdőtelepítési projektekre fordítja a világ különböző részein.
Az oldalnak jelenleg körülbelül hétmillió aktív felhasználója van, ez pedig már kellően sok ember ahhoz, hogy az újonnan telepített fák száma gyors ütemben növekedjen: az Ecosia főoldalán, a keresőablak alatt folyamatosan pörgő számláló szerint 2019. május 8-án már több mint 56,5 millió fát ültethettek el nonprofit partnereiken keresztül. Összehasonlításként: a Google-nél percenként 3,8 millió keresést futtatnak le a felhasználók minden egyes nap.
Az Ecosia célkitűzése egyébként egymilliárd elültetett fa lenne, mivel pedig egy fa költségét nagyjából 45 kereséssel termeli ki a cég, még egy jó darabig kattintgatni kell majd, hogy a célt el tudják érni. A cég a weboldalán mindenesetre igyekszik minél átláthatóbban beszámolni a működéséről, havonta közzéteszik például a pénzügyi jelentésüket is, hogy mindenki láthassa, mi lesz a keresésekből befolyó összegekkel.
Az Ecosia a saját működését is igyekszik fenntarthatóan megoldani: a cég szerverei 100 százalékban megújuló energiát használnak, emellett a vállalat keresésenként nagyjából egy kilogramm légköri szén-dioxidot is semlegesít. A felhasználók adataival is igyekeznek etikusan bánni: minden keresést egy hét elteltével anonimizálnak, a felhasználók adatait nem adják el hirdetőknek, és nem telepítenek az érdeklődők gépeire úgynevezett trackereket, amelyek a netezési szokásaikról árulkodnának.
A keresőt mi is kipróbáltuk, remekül működik. Igaz, néha egy-egy szokatlanabb találat is megjelenik a listáján, de ez a Google-nél is simán előfordul – cserébe pedig az Ecosia esetében ott a tudat, hogy a használatával hozzájárultunk a környezetünk megóvásához.
Az ECOSIA kereső nyitólap alján lévő térkép szerint ezeken a vidékeken telepítenek erdőt. A térképhez ezt a magyarázatot adják: “Ott ültetünk fát, ahol erre a legnagyobb szükség van. Fáink előnyét élvezik az emberek, a környezet és a helyi gazdaság.” A helyszíneket ennél részletesebben azonban nem sorolják fel.
A kereső honlap nyitóoldata a fentiek közül egy helyszínt mutat be, amely Burkina Fasóban van.
Ennek felvezető mondata: “Az Ön keresései fákat ültetnek a Föld legzordabb helyeire. Burkina Fasóban ismét termékennyé teszik a sivatagot.”
A projektet bemutató oldal szerint 2014. óta itt 14.137 ha erdőt hoztak létre, amihez eddig 15.117.046 fát ültettek el. Az utóbbi adatot minden esős évszak után frissítik. [Elosztva: 1.069 fa/ha, ami a magyarországi erdőtelepítési gyakorlatban alkalmazottnál lényegesen alacsonyabb adat.]
Az alkalmazott fafajok: Balanitas aegyptica, Ziziphus mauritiana, Acacia nilotica, Acacia raddiana, Maerua crassifolia.
A projekt alap gondolata:
“Alig van olyan hely, amely sebezhetőbb lenne az éghajlatváltozás által, mint Észak-Burkina Faso és Dél-Mali. A fák telepítése itt helyreállítja az elsivatagosodott területek korábbi termékenységét, a munkahelyteremtéssel megfékezi az erőszakos konfliktusokat, az agrárerdészet révén javítja a táplálkozást, és arra ösztönzi a közösségeket, hogy vállalják a jövőjüket.”
Van e helyszín honlapján egy videó is, de a projektről olyan nagyon sokat nem lehet megtudni ezen és néhány fényképen kívül.
A Burkina Fasóban lévő projektet bemutató oldal alján 3 további helyszín projektjeihez vezet kapcsoló: Senegal (2018. óta 300 ha, 1.424.748 fa [4.749 fa/ha]), Indonesia (2016. óta 1.975 ha, 1.475.415 fa [747 fa/ha]) és Egyesült Királyság (2020. óta egyelőre 0 ha és 0 fa).
A világtérképen bejelölt többi helyszínről nincs információ, vagy nem sikerült megtalálni.
A keresőoldal nyitólapján a számláló teljesen egyenletesen, folyamatosan lépked, 2021. 04. 04-én 13:20-kor itt áll:
A Burkina Fasóban, Senegalban és Indonéziában elültetett fák számát ebből kivonva: 104.894.516 fát kapunk eredményül, amit valahol e 3 helyszínen kívül máshová ültettek. 5.000 fa/ha-t feltételezve ez további mintegy 21 ezer ha erdő létrehozását jelenti valahol. (1.000 fa/ha, ami erősen hasonló, mint a Burkina Faso és Indonézia projektek esete, nos így persze már 210 ezer ha többlet terület adódna.)
A nyitólapon a “Comletely transparent” (Teljesen átlátható) kapcsolóval juthatunk a legfrissebb pénzügyi jelentéshez, itt 2021. február hónap adatai a legfrissebbek: 2.185.675 Euró volt a bevétel, amiből 3.647.373 fát finanszíroztak. A lenyíló menü segítségével a 2015. januári első hónaptól minden hónap pénzügyi jelentése (és annak részletei) külön könnyen megtekinthető.
Az Ecosia a blog felületén 2020. 10. 15-én jelentette be, hogy a böngészésen kívül hamarosan a bankkártyás vásárlásokkal is lehet majd fát ültetni. Utóbbihoz hozzák létre a díjmentesen kiváltható TreeCard-ot (FaKártyát), ami cseresznye fából készült banki hitelkártya. Az Ecosia az ennek használatából származó nyeresége 80%-át fordítja fák ültetésére. A TreeCardot két londoni személy alapította. Egyetlen fatörzsből (furnér rönk?) 300.000 hitelkártyát lehet előállítani. Minden 60 USD elköltése (gondolom pontosabban annak kártyaköltsége) finanszírozza egy fának az elültetését.
Azt nem tudtam kiolvasni ebből az írásból, hogy a bevezetik majd, az mikor lesz. Meg érdekes a kártya fényképe, ugyanis a közhasznú bankkártyákon még más elemek is meg szoktak jelenni, mint amik ezen a fotón vannak.
A kártya How it works (hogyan működik) oldalán olvasható alapján ez banki értelemben Mastercard kártya. App store-ból és Google play-ből is le lehet tölteni mobilos alkalmazást, aminek segítségével fel lehet iratkozni a kártya várólistájára. Továbbá ezen az oldalon további tudás szerezhető e bankkártya működéséről.
A honlap alján olvasható, hogy a TreeCard használók eddig 122.817 fát “ültettek” (ültetését finanszírozták).
A UKTN szaklap foglalkozott 2021. februárjában a TreeCard-dal.
Az Egyesült Királyságban működő fintech TreeCard a világ első fa betéti kártyájával Monzóval vetekszik, 3,62 millió font forrást tudott bevonzani.
A londoni székhelyű TreeCard fizetési kártya, amely minden vásárlás alkalmával erdőfelújít*. A Monzo (a kártyájuk acélból van) és Revolut új vetélytársa a világ első fa MasterCard fizetési kártyájaként ismert. (*Itt a cikkben a reforest=erdőfelújít szót használták valószínűleg hibásan az afforest=erdőtelepít helyett.)
A TreeCard most jelentette be, hogy 5,12 millió dolláros (közel 3,62 millió font) indító forráshoz jutott. Ezt a fordulót az EQT Ventures vezette, s mellette a Seedcamp és az Episode 1, valamint az angyal befektetők – Matt Robinson (a GoCardless alapítója) és Charlie Delingpole (a ComplyAdvantage alapítója) részvételével. A londoni fintech a beruházást arra használja, hogy fintech tehetségeket vegyen fel, terjeszkedjen az Egyesült Államokba és a kulcsfontosságú európai piacokra, és támogassa a termék bevezetését az Egyesült Királyságban.
Stb, részletezi a cikk a TreeCard alapításának és piaci bevezetésének körülményeit, végül jelzi, hogy e kártya együttműködik az Ecosiaval, a kártya profitjának 80%-át faültetésre fordítva.
Forrás: A fent hivatkozottak
Szerkesztette: Mőcsényi Miklós
