Ján Mičovský távozó földművelésügyi miniszter – TASR-felvétel
Végre! – sóhajthatott fel a hazai agráriumban érdekeltek többsége, miután Ján Mičovský bejelentette, hogy hétfőn távozik a mezőgazdasági és vidékfejlesztési tárca éléről. Bő egy éve Igor Matovič kérlelésére, a korrupcióellenes harc bajnokaként ült a miniszteri bársonyszékbe, ahol aztán a korábban erdészként tüsténkedő tisztségviselő jókora baklövéseket követett el.
Tavaly június végén nevezte ki Matej Vigodát az állami erdészet élére, de novemberben már le is váltotta. Tragikomédiába illő a mezőgazdasági kifizető ügynökség (PPA) vezérigazgatójának kiválasztása körüli hercehurca is. Ahogy Simon Zsolt volt miniszter rámutatott, Mičovský a megüresedett posztra pályázatot hirdetett, amely hónapokig húzódott, végül olyan személy került ideiglenesen a tisztségbe, aki részt sem vett a szakmai meghallgatáson. A dilettáns intézkedések következményeként késik a PPA végleges brüsszeli akkreditálása, emiatt pedig veszélybe kerülhet az uniós agrártámogatások kifizetése.
Mičovský vesszőfutása a több mint 6 milliárd eurónyi, országunkat megillető EU-s pénzcsomag kapcsán folytatódott. Hetekig hangoztatta: ha ebből az agráriumot kihagyják, akkor ő lemond. Végül egyetlen centet sem volt képes kiharcolni. A döntéshozók szerint más forrásokból elegendő támogatáshoz juthat az agrárszektor – ami legfeljebb féligazság, hiszen a mezőgazdaságunk sok sebből vérzik, például a technológia korszerűsítésére és ehhez tőkére lenne szükség. A pénzek elosztásáról döntő kormányülésen Mičovský egyedüliként a tervezet ellen szavazott, de akkor még nem mondott le. Az egyik kereskedelmi tévében azzal magyarázkodott, hogy máshonnan fog támogatást szerezni. Hogy honnan, azt nem árulta el.
Ráadásul rábólintott a termőföldek bérleményének emelésére, amivel elsősorban a családi és egyéb kis agrárvállalkozókat hozta az eddiginél rosszabb helyzetbe. Fogadkozásai ellenére a támogatások elosztásában a földet a végletekig kizsigerelő, csak a rövid távú haszonra törekvő cápák érdekei kerültek előtérbe.
Aránylag rövid, ám sok konfliktust és bajt okozó miniszteri karrierje végül azon a lózungon bukott meg, amelyet fennhangon hirdetett. Ezúttal is bebizonyosodott az a népi bölcsesség, hogy a lámpa alatt van a legnagyobb sötétség. Ugyanis az ő döntése alapján került a Szlovák Földalap (SPF) élére Gabriela Bartošová, aki több társával együtt most vizsgálati fogságba került, és a nemrég szabadlábra helyezett Martin Kvietik pénzembert is visszavitték. Bár egyelőre a nyomozók szűkszavúak, annyi bizonyos, hogy a földalapnál ugyanúgy virágzik a korrupció, mint Fico, majd Pellegrini regnálása idején. Vagyis egyeseknek milliók ütik a markát – főleg manipulált adatok révén -, másoknak viszont szinte alamizsnával szúrták ki a szemét.
Bartošová nem tudta, talán nem is nagyon akarta kiseprűzni a zavarosban halászó újdonsült földesurakat, sőt: a jelek szerint ő is belesüllyedt a mocsárba. A miniszter meg ezek után lemondott.
Visszalépését Michal Šipoš, az OĽaNO parlamenti frakcióvezetője valóságos hőstettként, legalábbis tisztességes cselekedetként igyekszik beállítani. Ami csak féligazság. Mert az erkölcsi feddhetetlenség minden poszton szükséges lenne, ám ezzel együtt a szakmai felkészültség, a menedzseri képesség is elengedhetetlen követelmény.
Marek Krajčí után Ján Mičovský az utóbbi kritériumok alapján szintén megbukott. Eduard Heger kormányfőként, Igor Matovič pedig pártelnökként olyan utódot találhatna, aki komolyan veszi a kormányprogramnak például azt a részét is, amely élelmiszer-önellátásunk növelése érdekében jelentős támogatást ígér az agráriumnak.
Ebből egyelőre semmi nem valósult meg.
Forrás: ÚjSzó
