Magyarországon rendezték meg a nemzetközi kerecsensólyom-védelmi konferenciát. Az eurázsiai elterjedésű kerecsensólyom a világ második legnagyobb sólyomfaja az északi sólyom után. Ázsiában a sztyeppék, Európában a helyükön kialakított mezőgazdasági területek jellemző faja. Gyorsasága, ereje és szépsége miatt legendák, mondák madara.
Elterjedésének legnyugatabbra fekvő magterülete Magyarországon van, így hazánknak kiemelt szerepe van a faj megőrzésében. A Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. és a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület 2021 decemberében, a GRASSLAND-HU LIFE integrált projekt részeként szervezte meg azt a nemzetközi konferenciát, amelynek célja az európai kerecsensólyom-állomány természetvédelmi helyzetének felmérése, valamint az Európai Unió 2006-ban elfogadott kerecsensólyom-védelmi tervének felülvizsgálata volt. Az online eseményen négy kontinens 25 országából több mint százan vettek részt.
A konferencia első napján az európai elterjedési terület országainak szakemberei ismertették az állományok természetvédelmi helyzetét Magyarországon, Szerbiában, Horvátországban, Ausztriában, Csehországban, Szlovákiában, Moldovában és Nyugat-Romániában. Bulgáriában az elmúlt évek erőfeszítéseinek köszönhetően ismét megtelepedett és sikeresen fészkel a kerecsensólyom, ami az 1990-es évek végén tűnt el az ország fészkelő fajai közül.
A beszámolók alapján a közép-európai állomány 350-400 párra tehető 2021-ben, ami lassan emelkedő trendet mutat. A kelet-európai – elsősorban ukrán és orosz – állományokról nincs naprakész információ, de a korábbi adatok és trendek ismeretében valószínűleg nem éri el a 200 párt. A közép-európai állomány növekedése különösen annak fényében örvendetes, hogy az 1980-as évekre a faj majdnem eltűnt a régióból. Néhány országban feltehetően nem is fészkelt, csak a magyar állomány növekedésének és terjedésének hatására jelent meg ismét. A jelenlegi növekedés jelentős mértékben az elmúlt évtizedben kihelyezett fészkelőládáknak, a veszélyes oszlopok szigetelésének, valamint a fészkek és az élőhelyek védelmének köszönhető. Magyarországon, Szlovákiában, Romániában és Bulgáriában az Európai Unió LIFE Nature programjai adtak jelentős támogatást a kerecsensólyom-védelmi programoknak.
Az európai állományról szóló előadások mellett több előadás foglalkozott az orosz, illetve a kirgiz állományokkal és az azokra irányuló védelmi tevékenységek bemutatásával. A rendszeres monitoringon túl folyamatban van a különleges színezetű altaji sólyom – a kerecsensólyom színváltozata – visszatelepítése az Altaj-hegységben, illetve műholdas nyomkövetés segítségével térképezik fel a sólymok által használt területeket. Utóbbi a védelmi intézkedések célzottabbá tételét szolgálja.
Az előadások között a genetikai vizsgálatok témája is helyet kapott. A nyugati (európai) és a keleti (ázsiai) kerecsensólymok közötti genetikai rokonságot vizsgáló kutatás talán legfontosabb eredménye az volt, hogy a két populáció közötti genetikai eltérés olyan szintű, ami akár a külön fajba sorolásukat is indokolhatja. Ez viszont jelentősen megnöveli az európai – és ezen belül elsősorban a magyar – természetvédelem felelősségét, hiszen a nyugati kerecsensólyom-állomány nagysága nem éri el az ezer párt.
Tennivaló pedig akad bőven. A közvetlen veszélyek – mint például az áramütés a veszélyes középfeszültségű oszlopokon, a mérgezés, a lelövés – még mindig áldozatokat szednek, bár a természetvédelmi programoknak köszönhetően a korábbiaknál kisebb mértékben. Az élőhelyek átalakítása, beépítése, eltűnése, valamint a mezőgazdasági gyakorlatok intenzifikálása pedig közvetett módon hat az állományra. Utóbbiak kapcsán az élőhelyek hatékonyabb védelmi, illetve az agrártámogatások környezetbaráttá tétele jelenthet megoldást a kerecsensólyom és sok más faj hosszútávú megőrzésére.
A második napon többek között ezeket a kérdéseket is megvitatták a szakemberek a műhelymunka keretében, amely az európai fajmegőrzési akcióterv megújítását célozta. Az elkövetkező hónapokban elkészül a „felújított” terv, amelyet Magyarország terjeszt fel majd az Európai Bizottságnak. Hivatalos elfogadása 2022 végén, vagy a következő év elején várható.
A GRASSLAND-HU LIFE integrált projekt keretében nemcsak a kerecsensólyom, hanem számos más, a pusztai és hegyvidéki gyepes élőhelyekhez kötődő veszélyeztetett faj – ízeltlábúak, hüllők, madarak és emlősök – megőrzési terve fog elkészülni, valamint a már meglévők felülvizsgálatára, frissítésére is sor kerül.
Az egyes előadásokról készült videók itt érhetők el.
Forrás: Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft., grasslandhu
