Történelmi időket éltek 1896-ban Budapesten, hiszen mindenki a Millenniumra, azaz a honfoglalás ezeréves évfordulójára készült. 1895 szilveszterén, éjfélkor megkondultak a harangok a Magyar Királyság egész területén, hirdetvén az egy esztendőn át tartó ünnepségsorozat kezdetét. Az Ezredéves Országos Kiállítás ennek a rendezvénysorozatnak a nagyszabású, ikonikus eseményévé vált.
A Városligetben és környékén 520 ezer négyzetméteren, több mint 21 ezer kiállító 240 pavilonban várta a több millió látogatót. A nagyszabású kiállításnak mára egyetlen egy eredeti pavilonja maradt meg. A Habsburg Frigyes nevéhez köthető monumentális alkotást a Gemenc Zrt. megmentette, és az eredeti állapotot megközelítő módon felújítva, az épületnek új feladatot találva 2021. augusztus 25-én átadta a nagyközönségnek.
Mai fogalmaink szerint kiváló menedzser lehetett Habsburg-Tescheni Albert főherceg, a Császári és Királyi Hadsereg tábornagya és főhadparancsnoka, nagybirtokos és nagyiparos. A Bellyei Uradalom is az övé volt, amelynek egy részét, Karapancsát és környéket most a gemenci erdőgazdaság kezeli. A főherceg fontosnak tartotta, hogy megjelenjen terményeivel és ipari termékeivel Lvovban, a Lengyel Nemzeti Kiállításon Lembergben (ma magyarul Lviv, Ukrajna), a Habsburg Birodalom legészakibb tartományának, Galícia és Lodoméria királyságnak a fővárosában.
Albert főherceg olyan pavilon gyártását rendelte meg, amely eleget tesz a gazdaságossági, valamint a praktikus szempontoknak, ám mérete és minőségi anyaghasználata jól tükrözi a főhercegi pompát. 1894-ben a sziléziai Tessényben (németül Teschen, ma magyarul Cieszyn) el is készült a többször szétszedhető és újra felállítható, vörösfenyőből megalkotott, vadászkastélyt mintázó, a belső tereit tekintve kereszthajós templom hatását keltő monumentális pavilon. Lembergből a Városligetbe szállították az elemeire bontott pavilont az Ezredéves Országos Kiállításra. Albert főherceg idő közben elhunyt, birtokait unokaöccsére, Frigyes főhercegre hagyta, így Budapesten már az ő neve fémjelezte a pavilont.
Ferenc József többször is ellátogatott a Városligetbe, a pavilont második körútján tekintette meg. A Vasárnapi Újság 1896. május 6-i számában így számol be a látogatásról: „Nagy érdeklődéssel nézte a felség a béllyei és tescheni főhercegi uradalmi gazdasági kiállítást s a bányaüzem produktumait. Az egyes tárgyakhoz maga a tulajdonos főherceg szolgált magyarázattal. A király megdicsérte a szép kiállítást s különösen a bejárattal szemben levő gyönyörű vaddisznó-csoportozatot. A pavillonban egy kis reggelit vett magához a felség s azután megköszönve a főhercegnek a kalauzolást, kíséretével gyalog ment át a szomszédos erdészeti pavillonba.” A Szekszárdi Kaszinó Egyesület 1896 októberében Frigyes főhercegtől megvásárolta a pavilont, majd felépítette a Szekszárd központjában álló August-ház kertjében.
Az 1897. május végi megnyitást követően sörpavilonként, társasági események helyszíneként, kiállítótérként szolgálta az „előkelő közönség” igényeit. Az I. világháború alatt, 1915-ben az épület katonai tartalékkórház-raktár lett. Az 1920-as évek második felére újra felpezsdült a közösségi élet a pavilonban. A II. világháborút követően a Magyar Kommunista Párt székháza lett, majd több tulajdonosváltás után, hosszabb ideig vegyianyagraktár volt. Az 1960-as évek végére az épület állaga teljesen leromlott, Keselyűsbe szállították és felújították. Az 1971-es Vadászati Világkiállítás alkalmából az Országos Idegenforgalmi Hivatal trófeakiállítást rendezett benne, majd Gemenc élővilágát bemutató tárlat nyílt az épületben.
1988-ban a közeli Bárányfokon építették fel újra, ahol a megnyílt kirándulóközpont látványossága lett. Az újabb tulajdonosváltást és rekonstrukciót követően a Duna-Dráva Nemzeti Park 1993-ban megnyitotta az Élet az ártéri erdőben kiállítást az épületben. A közel egy évtizedig elhagyatottan álló épületet a Gemenc Zrt. megvásárolta, hogy megmentse az enyészettől.
A gemenci erdőgazdaság az eredeti állapot minél teljesebb körű visszaállítására törekedett. A munkálatok 2019 elején kezdődtek meg a Pörbölyi Ökoturisztikai Központban a pavilon alapjának elkészítésével. Az év nyarán Bárányfokon lebontották az épületet, majd az átszállítást követően megkezdték az újbóli felépítést. Ennek során a korhadt, rovarok által károsított faelemeket új vörösfenyő elemekre cserélték, az alsó ablakokat megszüntették, mivel azok az eredeti épületen sem voltak. A palatetőt új, az eredeti állapotnak megfelelő fazsindelyes fedés váltotta ki. Elvégezték a faanyagvédelmi, festési munkálatokat, illetve az épületgépészeti szereléseket. A modern elvárásoknak megfelelően az épület ma már fűthető és hűthető, a falak és a nyílászárók hőszigeteltek.
forrás: MagyarMezőgazdaság
