Az utóbbi 20 évben Vas megyében a gímszarvas és a vaddisznó esetében több, mint duplájára emelkedett a kilövések száma. Ennek ellenére óriási a vadkár. A megye több területén ma már kerítés építése nélkül szinte lehetetlen a mezőgazdasági növénytermesztés.
„…Vadűzés és erdőzúgás. De több erdőzúgás” vágja rá a feltett kérdésre a szinte minden vadász Széchenyi Zsigmond közismert mondatát, ha a vadászat mibenléte felől érdeklődünk. Hivatás? Sport? Hobbi? Hagyomány? Életforma? Pozitív csengésű szavak. Mégis szembesülni kell azzal a ténnyel, hogy a Bambi, vagy Vuk meséjén, illetve a vega és vegán táplálkozás divatján felnőtt, nemzedékek számára a vadász enyhén szólva sem egy pozitív figura.
-A vadászat megítélése, bármennyi erőfeszítést is teszünk még mindig negatív a köznép szemében – állítja Kenesei István, az Országos Magyar Vadászkamara Vas Megyei Területi Szervezetének titkára, megyei fővadász. –Ugyanakkor napi rendszerességgel hívnak bennünk a vad kártételével kapcsolatban. Mert a vaddisznó bemegy a kertekbe, megeszi termést, feltúrja a temetőt, felzabálja a szőlőt. Miközben a vadászt sok esetben csak egy gyilkosnak tartják, ezekben az esetekben tőlünk várják a megoldást. Fontos tudni, hogy a természeti rendszerek mára erősen átalakultak. A mai nagyvadállományból a ragadozók hiányoznak. A barna medve, meg a szürke farkas. Leginkább ez utóbbi volt képes a vaddisznó és a gímszarvas létszámát szabályozni. Ez a szerep ma a vadászokra hárul. Nem könnyű feladat. A gímszarvas és a vaddisznó erősen túlszaporodott. Óriási a vadkár. A magas vadlétszám kialakulásáért, a nagyragadozók hiányán túl, elsődlegesen a mostani nagytáblás mezőgazdasági forma tehető felelőssé. Ötven száz hektáros kukoricatáblákba belekészül a vad, amint térdig ér a vetés, aztán, amíg le nem aratják ki sem jön belőle. Hiába ül ott mellette a vadász, vagy szerveznek zöldhajtást. Óriási táplálék bősége van a vadnak.
A kilövési adatokból lehet következtetni a vadlétszámra. Az elmúlt 20 évben mind országosan, mind Vas megyében gímszarvas és a vaddisznó kilövések száma mintegy két – két és fél szeresére nőtt. A 2020. évi országos adat már mutatja az afrikai sertéspestis hatását. Az Északi középhegységben azért csökkentették a kilövést mert jelentős volt az elhullás.
– A másik probléma, hogy nő a nagyvadállomány sűrűsége – folytatja Kenesei István. – Ebben több oka van. Egyrészt a települések, főként a városok terjeszkednek, nő a lakott területek nagysága. Sorra épülnek a gyorsforgalmi utak, ipari parkok. Ezek egyre több területet foglalnak el a vad életteréből. Másrészt, aki gazdálkodik, megpróbál a vadkár ellen védekezni. Bekerítik a területeket. Ebben Vas megye az élen jár. Egyre kisebb helyre szorul össze a maradék vadlétszám. Van olyan vadászterület Vas megyében ahol a terület 60%-a állandó kerítéssel be van kerítve. A maradék területen a vad sem tudja már, hogy a kerítésen belül, vagy kívül van éppen. Rájött, hogy ha enni akar, át kell jutnia a kerítésen. Ezért ma már szigorú feltételei vannak a kerítés építésnek.
– A vadgazdálkodónak sem érdeke, hogy nagy legyen a vadlétszám, mert a vadkárt ő fizeti – Folytatja Kenesei István. – A hatóság is előírja, hogy mennyit kell kötelezően kilőnie. Sajnos a jelenlegi vadászati törvény adta lehetőségek mellett szinte lehetetlen megállítani a vaddisznó növekedési dinamikáját. Más európai országokban sem sikerült. Több vadászatra lenne szükség, de ennek vannak korlátai. Országosan egyértelműen a nyugat-dunántúli részen a legrosszabb a helyzet a vad kártétele szempontjából. Somogyban, Zalában és Vas megyében. Egyértelmű, hogy ezt a vadlétszámot nem lehet fenntartani. Bár minden vadászatra jogosult elkezdte az állomány apasztását egyelőre nem látszik a megoldás.
Forrás: vaol.hu
