FATÁJ-online szaklap: események, gazdasági jelenségek a faiparban, bútoriparban, asztalosságban, erdőgazdálkodásban és a kapcsolódó területeken.
Naptár

Közelgő események

Egyre nagyobb a szakadék vadállományunk összetételében

A 2008–2021 közötti időszakban, a vaddisznóállomány kivételével, stabilan emelkedett a nagyvadállomány hazánkban, míg az apróvadé továbbra is drasztikusan csökkent. A tendencia nem új keletű, és a legfrissebb állománybecslési adatok alapján úgy látszik, hogy az apróvad élőhelyéért és védelméért indított hosszú távú programok egyelőre még nem érték el céljukat.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH), az MTVA Sajtóarchívuma és az MTI legfrissebb adatközlése alapján a legnagyobb mértékű állománygyarapodás a dámszarvasnál és a gímszarvasnál volt megfigyelhető, míg a vaddisznók számát illetően – vélhetően az afrikai sertéspestis miatti elhullások és elejtések okán – számottevő visszaeséséről beszélhetünk.

A gímszarvas állománya 2008 és 2021 közötti időszakban mintegy 85 ezerről 117 ezerre nőtt, ami több mint 38%-os állománygyarapodást jelent.

A dámszarvasok száma pedig még ennél is nagyobb svunggal emelkedett: 25,9 ezer egyedről a tavalyi évre mintegy 40 ezerre duzzadt, ami több mint 54%-os növekedést mutat.

Muflonállományunk is emelkedett az elmúlt 13 évben. A vizsgált időszak elején a még mindössze 9,9 ezer példányból álló állomány növekedésében ugyan voltak megtorpanások és visszaesések, de mostanra számuk elérte 11,7 ezer egyedet, vagyis összességében 18%-al gyarapodott az állománya. Az őzállomány ennél jóval hektikusabbnak bizonyult. A legnagyobb egyedszámmal bíró nagyvadfajunk állományát 2008-ban 340,4 ezer egyedre becsülték, ez több megugrással és visszaeséssel 2021-re végül 374,2 ezernél stagnált, ami mintegy 10%-os emelkedést jelent.  

Sertevadunk hazai állományát kétségkívül megcibálta az ASP, elkeseredett küzdelem vette kezdetét a házisertés-állomány megóvása, illetve a betegség elterjedésének visszaszorítása érdekében. Az elhullás és az intenzív gyérítés eredménye az lett, hogy a hazai vaddisznóállomány 2013-ig folyamatosan, a 120 ezer példányt is meghaladva nőtt, azóta viszont egyedszáma csökken – 2021-re 64,5 ezer egyedre esett vissza, ami 8 év alatt 33%-os csökkenést jelent.  

Forrás: KSH/MTVA Sajtóarchívum/MTI

Apróvadunk helyzete jóval kilátástalanabb. A 2008–2021 közötti időszakban a nyúl, fácán és fogoly állománya is drasztikusan csökkent.

A fácánállomány 2018-ban 790 ezer körül volt, ami tavalyra 614,3 ezerre csökkent, mindez a vizsgált időszak egészére nézve több mint 23%-os állománycsökkenést jelent.

A mezei nyulak állományában is tapasztalható visszaesés, még ha nem is a fácánéhoz hasonló mértékben. 2008-ban a hazai mezeinyúl-állomány 522,9 ezer példányt számlált, ez azonban 2010 után csökkenni kezdett, 2021-re pedig 483,6 ezer példányra apadt. Ez összességében 8%-os állománycsökkenést jelent.

Fontos kiemelni, hogy a fácán és a mezei nyúl állománya is 2018-ban érte el a mélypontot, azonban számuk azóta ismét gyarapodni kezdett.

A fogoly helyzete viszont továbbra is kilátástalan. Amíg 2008-ban majdnem 40 ezer példányt számlált a hazai fogolyállomány, ez 2021-re 10,9 ezer példányra esett vissza. Ezek a mutatók összességében több mint 73%-os állománycsökkenést jelentenek a vizsgált időszak során. Mindez azt jelenti, hogy az elmúlt 12 évben a fogolyállomány több mint kétharmada eltűnt Magyarországról.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Előző cikk

Metsä leállítja a Kyröben lévő fűrészüzemét

Következő cikk

EUSTAFOR kampány: felelős erdőgazdálkodás




(x) hirdetés
Kapcsolódó bejegyzések
Exit mobile version