A rendkívüli érdeklődést hozó Ginop Plusz-1.2.3-21-es pályázaton a korábbi beruházási konstrukciókkal ellentétben nem a termelő-gyártó iparvállalatok, sokkal inkább a szolgáltatószektor tagjai vannak kedvezőbb helyzetben.
Tömegesen kezdték meg értesíteni a vállalkozásokat a támogatási kérelmek elutasításáról a Ginop Plusz-1.2.3-21 kódszámú, uniós társfinanszírozású beruházási pályázaton – derült ki a VG birtokába került dokumentumokból.
Mint ismert, ez az idén januári népszerű konstrukció, amelynél a 100 milliárd forintos keretből 80 a négy kevésbé fejlett régiót, tehát a Dél-Dunántúlt, Észak-Magyarországot, az Észak-Alföldet és a Dél-Alföldet illette, míg a fennmaradó 20 milliárdra Közép- és Nyugat-Dunántúlról, valamint Pest megyéből lehetett bejelentkezni.
Összesen csaknem háromszoros túljelentkezést hozott a versenyszféra aktivitása: 4353 projektgazda együttesen 292 milliárd forintért szállt harcba. Közülük 1459-en már örülhetnek, számukra 108,9 milliárdot ítéltek oda. Korábban hetente születtek pozitív elbírálások, az utóbbi időszak viszont már leginkább a hiánypótlásokról szólt. A mostani az első elutasítási hullám, ami valódi hidegzuhany azoknak, akik a jogosulti státusszal a hátuk mögött ezidáig joggal érezhették nyeregben magukat.
A túligénylés vasszigort eredményezett – mutatott rá a VG érdeklődésére Tóth Ádám Ferenc, a European Conformity Check (ECC) Vállalkozásfejlesztési Tanácsadó Intézet ügyvezetője. Kifejtette, hogy ha nem merül ki a forráskeret, elvileg már a minimálisan elvárt, 55 pontot elérő pályázattal is labdába lehetett volna rúgni, erre azonban nem volt érdemes építeni.
A piaci konszenzus a kevésbé fejlett régiókban sokkal inkább 65 ponttal számolt, ami reálisnak is tűnt, így sokakat meglepett, hogy a gazdaságfejlesztési programok végrehajtásáért felelős apparátus arról tájékoztatta az érintetteket, hogy végül legalább 71 pontra volt szükség. Ugyanakkor Közép- és Nyugat-Dunántúl, valamint Pest megye esetén eleve azzal lehetett kalkulálni, hogy 75-80 pontos, azaz meglehetősen magas lesz a belépési küszöb.
Második esélyről pedig azért nem lehet beszélni, mert a Ginop Plusz éves fejlesztési keretében a felhívás keretösszegére vonatkozóan nem várható módosítás.
Az irányítóhatóság egyébiránt a vonatkozó kormányrendelet alapján jár el: a kérelmekről az értékelés során elért pontszám sorrendjében hoz támogatási döntést. Az ECC ügyvezetője példaként felhozta, hogy számottevő versenyelőnyt jelenthetett az ISO tanúsítványok megléte, az a pályázó, amely fel tudott mutatni ilyet a környezetközpontú irányítási rendszer és a minőségirányítási rendszer vonatkozásában is, az akár plusz 10 ponttal számolhatott. Más szemszögből nézve viszont talán épp e tanúsítványok hiányával ragadt valaki a vonal alatt.
A korábbi beruházási pályázatokkal ellentétben ezúttal nem a termelő-gyártó iparvállalatok voltak túlsúlyban, sokkal inkább a szolgáltatószektor képviselői. Tóth Ádám Ferenc megállapításai szerint a pontozási rendszer ugyanis egyértelműen az utóbbiaknak kedvezett. A szakember úgy véli ez elsősorban annak tudható be, hogy a feldolgozóipari cégekkel szemben jellemzően nemcsak a magasabb hozzáadott értékű tevékenység, hanem a nagyobb bérköltség is a szolgáltatók malmára hajtja a vizet az elbírálás során.
A már ismert 1459 jóváhagyás egyébként megfelel annak az előzetes várakozásnak, amely legalább 800, legfeljebb 2500 támogatott kérelemmel számolt. Egy pályázaton 30 százalékos önerő megléte mellett legalább 10 millió, legfeljebb 200 millió forint érhető el, ami egyrészt teljes egészében felvehető előlegként, másrészt széles körben felhasználható. A bizonyos feltételek teljesülése mellett részben vagy egészben vissza nem térítendővé váló támogatás fordítható technológiai fejlesztést eredményező új eszközök beszerzésére, infrastrukturális és ingatlanberuházásra, tanácsadási és képzési szolgáltatások igénybevételére, megújuló energiaforrás alkalmazására és információs technológiai fejlesztésre.
forrás: VG.hu
