Az alapokat két évtizede lerakta, és a természetre is bízta az arborétum alakítását dr. Kapusi Imre.
Kaán Károly magyar erdőmérnök emlékét őrző emlékhelyet létesítettek a Kapusi-kertben, Tibolddarócon. Az arborétumban a magyar természet napján és a biodiverzitás világnapján verses, zenés műsorral avatták föl a magyar természetvédelmet megalapozó szakember emlékét őrző helyszínt.
A természettel együtt
– A biológiai sokféleség világnapján bemutattuk, hogy a mai gyakorlattal ellentétben a sokféleség növekedhet is, nem csak pusztítjuk, építjük is a világot. Itt a természettel együttműködve, ahhoz igazodva építjük a jövőt – mondta dr. Kapusi Imre erdőmérnök.
Elmondta, a 2000-ben létesült gyűjtemény állandóan gyarapszik, az arborétumban sokféle fa van, és a fajon belüli genetikai változatosságot is erősítik. Az eredeti vad fajok közé szelektált változatok kerülnek, így lesznek az utódok szaporítóanyag-források, s segítik a klímaváltozásra való felkészülést. Nem csak a rovarok segítik a beporzást, a szél vagy az állatok révén a környezetből is jutnak el fafajok. Mint dr. Kapusi Imre elmondta, itt nagyüzemi szőlőtermesztés folyt korábban, azóta folyik az átalakulás, amelyet tudatosan indított. Több évtizedet, száz évet is gondolt előre, remélve, mik történnek majd, de nem minden a terv szerint sikerült. Hiába akart valamit, menet közben kiderült, nem így kellett volna, de tudomásul veszi, nem erőlteti, a természetre bízza a dolgot. A kerten belül van egy két és fél hektáros rész, ahol elültette azokat a fákat, amelyekről gondolta, hogy majd egy társulást hoznak létre, a többit a természetre bízta, amely élt is a lehetőséggel, és ma már bonyolult életközösségek kezdenek kialakulni ott, amit csodál és élvez. Az ízeltlábúak sokfélesége is megnőtt.
Dr. Kapusi Imre elmondta, magról kezdett nevelni almafákat, a tavaly nőtt csemetéket kiültette, most újra növekszik 25-féle alma. Ezekről szeretné megújítani a régi fajtákat. A magról szaporítás az igazi megújulás, benne van a lehetőség, hogy a növény jobb lesz, mint az előző generáció. Saját nemesítést akar a régi fajták alapján. Az arborétum iránya erdőkert létrehozása, fűszerkert is létesült már, és állatokat is tervez tartani a szakember.
Az életközösségek fontosak, az ember boldog életéhez szükségesek – Dr. Kapusi Imre
A gyűjtemény alapítója elmondta, felajánlotta már a területet kutatási célra a soproni és az egri egyetemnek, a nemzeti parknak is, de nem éltek a lehetőséggel. Így maga gondozza az arborétumot, míg máshol 10-15 ember dolgozik hasonló területen. A természet dolgozik helyette, de dokumentálja a történéseket. Vannak fiatalok, akik diplomamunkájukat a Kapusi-kertben tett felmérésekből írják, ők lelkiismeretesen mérnek, s feldolgozzák az adatokat. A legújabb hallgató a melléktermékekkel, az itt található almafajtákból előállított almaecet, ivólé és pálinka készítéséből, a kisüzemi feldolgozásból írja. Annak is örült, aki az akác nemesítési munkáját dolgozta föl, nemrég említették a nevét a koreai Erdészeti Világkongresszuson, itthon viszont nem kedvező a megítélése. Pedig az akácnak, a feljavított (és/vagy szelektált) fajtáinak sokféle haszna van, Kínában is telepítenek akácot, Indiában magyar–indiai vegyes vállalat vágott bele a mikroszaporításba, szövettenyésztésbe.
Dr. Kapusi Imre szerint az életközösségek fontosak, az ember boldog életéhez szükségesek, de nem mindig viselkedünk észszerűen. Az intenzív mezőgazdaság, a jövedelmezőség, versenyképesség miatt fajok tűnnek el, tönkremegy a talaj, eltűnik a talajélet, egykori fejlett kultúrák helyén már sivatag van. Az ember önző, a maga képére formálja a világot, kárt csinál magának és a természetnek, ami hosszú távon visszaüt. Magyarországot is érinti a klímaváltozás, felmelegedés várható, szélsőségekkel, szárazsággal. Ezt érzik az emberek, kevés az eső hónapok óta, meleg van, ez megviseli a növényeket és az embert is. Az épületekre klímaberendezést teszünk, de ez sok energiát fogyaszt, így ez sem megoldás.
forrás: BOON
