A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) geográfusai évek óta dolgoznak egy olyan módszer fejlesztésén, amely hatékonyabbá teheti a kialakult erdőtüzek elleni védekezést, és segítheti azok előfordulásának előrejelzését is – tájékoztatta a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága kedden az MTI-t.
A közlemény szerint a módszer alapja egy terepi mérésekkel pontosított, aktuális és nagy méretarányú adatbázis létrehozása, amely egyfajta térinformatikai alkalmazásként tartalmazza egy adott terület felszínfedettségét, domborzatát, természetközeli, illetve telepített erdős állapotát, úthálózatát, a vízkivételi helyeket és még sok hasznos információt, amelyek segítenek megfékezni a tüzeket. A multispektrális műholdképeken a kutatók a látható és az infravörös hullámhosszakat is felhasználhatják egy terület erdőtűz-veszélyeztetettségének meghatározásához.
Mint Kovács Ferenc, az SZTE Geoinformatikai, Természet- és Környezetföldrajzi Tanszék docense kifejtette, a tűzesetek többségében emberi gondatlanság közvetlen következményei. Kialakulásukhoz azonban hozzájárul a klímaváltozás: az átlaghőmérséklet, a száraz időszakok hosszának növekedése, valamint a szélsőséges időjárási események gyakoribbá válása.
A szegedi kutatók a katasztrófavédelemmel együttműködve Ásotthalom közigazgatási területére – egyfajta pilot projektként – egy térinformatikai adatbázist és egy ráépülő alkalmazást dolgoztak ki. A csaknem 60 százalékban erdővel borított terület modelljét háromféle műholdkép – a Landsat, PlanetScope és a Sentinel-2 – adataival és terepi mérésekkel, megfigyelésekkel pontosítva aktualizálják.
Ahol a műholdas adatok alapján sikerül pontosítani egy-egy erdőterület tűzkockázatának mértékét, ott sokkal könnyebb reagálni a spontán, de a várható eseményekre is. A kutatók a navigáció támogatásával is segíthetik a tűzoltók munkáját: meghatározhatják az adott tűzesethez vezető legrövidebb és leggyorsabb utat, azt, hogy egy szakaszon milyen sebességgel haladhat a tűzoltóautó, milyen az út minősége, járható-e az gépkocsival vagy csak gyalogosan.
Egyre gyakrabban fordulnak elő erdőtüzek világszerte. Idén nyáron a korábbiaknál is több esethez riasztották a tűzoltókat, nemcsak a mediterrán országokban, hanem Magyarországon is. A Szegedi Tudományegyetem kutatói évek óta dolgoznak egy olyan módszer fejlesztésén, amely hatékonyabbá teheti a kialakult tüzek elleni védekezést és segítheti azok előfordulásának előrejelzését is.
TÖBB TŰZ, TÖBB KÁR
A Szegedi Tudományegyetemen évek óta zajlik olyan kutatás, amely az erdőtüzekhez kapcsolható. A tudósok egyre közelebb kerülnek egy olyan rendszer kialakításához, amely hatékonyan segíthet. Ennek alapja egy terepi mérésekkel pontosított, aktuális és nagy méretarányú adatbázis létrehozása, amely egyfajta térinformatikai alkalmazásként tartalmazza adott terület felszínfedettségét, domborzatát, természetközeli, illetve telepített erdős állapotát, úthálózatát, a vízkivételi helyeket és még sok hasznos információt, amelyek segítenek megfékezni a pusztítást. A multispektrális műholdképeken a kutatók a látható és az infravörös hullámhosszakat is felhasználhatják egy terület erdőtűz-veszélyeztetettségének meghatározásához.
-Többségében ezek a tűzesetek emberi gondatlanság következményei. Nem feltétlenül szándékos gyújtogatás, lehet mezőgazdasági tevékenység is a kiváltó ok. Viszont az, hogy kialakulhatnak az a klímaváltozásnak köszönhető, hiszen a meggyújtható szárazanyagtartalom nőtt meg. A növekvő hőmérsékleti értékek, nemcsak az átlaghőmérsékletben, hanem a szélsőséges eseményeknek a növekvő, gyakoribb megjelenése is említést érdemel. A száraz időszakok hossza, idén az aszály súlyossága, amit sajnos a különböző modellek a közeljövőre, egyre súlyosabbnak egyre intenzívebbnek állítanak be – ezek a tüzek, erdőtüzek megjelenését csak fokozzák majd – ismertette Dr. Kovács Ferenc, a Szegedi Tudományegyetem Geoinformatikai, Természet- és Környezetföldrajzi Tanszék egyetemi docense.
ÁSOTTHALOM, A PRÓBATERÜLET
A szegedi kutatók egyfajta pilot programként, Ásotthalom közigazgatási területére kidolgoztak a katasztrófavédelemmel együttműködve egy térinformatikai adatbázist és a ráépülő alkalmazást. A közel hatvan százalékban erdős területet három féle műholdkép – a Landsat, PlanetScope és a Sentinel-2 – adataival és terepi mérésekkel, megfigyelésekkel pontosítva aktualizálják. Ebben a projektben a gyakorlati alkalmazáshoz is közel járnak a kutatók.
– Hálózatelemzéssel támogathatjuk a navigációt egy-egy véletlenszerűen kijelölt pontban amelyek fiktív erdőtűz eseményt mutathatnak. Tehát az utakhoz kötődően meg tudjuk mondani, hogy az adott szakaszon hány kilométer/órával haladhat a tűzoltóautó, egyáltalán milyen az út minősége, mennyire járható, esetleg csak személynek járható. Ennek alapján tudunk térinformatikai programmal úthálózattervezést, útvonalelemzést végezni. A legrövidebb és leggyorsabb utakat is meghatározhatjuk, hiszen a kettő nem feltétlenül ugyanaz – tudtuk meg Dr. Kovács Ferenctől, a Szegedi Tudományegyetem Geoinformatikai, Természet- és Környezetföldrajzi Tanszék egyetemi docensétől.
Ahol a műholdkép adatok alapján sikerül pontosítani egy-egy erdőterület tűzkockázat mértékét, ott sokkal könnyebb reagálni a spontán, de várható eseményekre is. A kutatók rövidebb távú célja a megelőzés hatékonyabbá tétele és a terepi és távérzékelési felmérést segítő eszközpark bővítése és egyre komplexebbé tétele, később a kutatás eredményeit magába az operatív tervezésbe is beépíteni, a napi gyakorlatban használhatóvá tenni.
