A bruttó hazai termék (GDP) volumene a második negyedévben 6,5 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva, az előző negyedévhez mérten pedig 1,0 százalékkal bővült a gazdaság teljesítménye – erősítette meg csütörtökön második becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Az ipar teljesítménye 3,9, ezen belül a feldolgozóiparé az előző negyedévi 4,6 százalékoshoz hasonlóan 4,5 százalékkal bővült az előző év azonos időszakához képest. A legnagyobb mértékben a villamos berendezés gyártása, illetve az élelmiszeripar járult hozzá az ipar bővüléséhez. Az építőipar hozzáadott értéke 0,4 százalékkal nőtt.
A mezőgazdaság teljesítménye a súlyos aszály következtében 35,5 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához mérten, amivel negyedik negyedéve tart a visszaesés.
A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke együttesen 10,5 százalékkal nagyobb lett az első negyedévi 9,9 százalékos növekedés ütemét is meghaladva. A legerőteljesebb növekedést a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás regisztrálta 46,2 százalékkal, a szállítás, raktározásban a hozzáadott érték 20,9 százalékkal nőtt, a művészet, szórakoztatás, szabadidő, egyéb szolgáltatás szintén 20,8 százalékos emelkedést mutatott. A szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenység, illetve az információ, kommunikáció hozzáadott értéke egyaránt 13,4 százalékkal nőtt. A kereskedelem hozzáadott értéke 9,1 százalékkal emelkedett. A pénzügyi, biztosítási tevékenység teljesítménye 6,4 százalékkal bővült. A közigazgatás hozzáadott értéke 0,5, a humánegészségügyi, szociális ellátásé 13,6 százalékkal növekedett. Az oktatás teljesítménye 5,4 százalékkal emelkedett – sorolta a KSH.
A bruttó hazai termék második negyedévi, 6,5 százalékos növekedéséhez a szolgáltatások 5,7, az ipar 0,9 százalékponttal járult hozzá. A szolgáltatásokon belül leginkább a kereskedelem, gépjárműjavítás, valamint a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás növelte a GDP-t, 1,3 százalékponttal. A növekedést 1,1 százalékponttal fékezte a mezőgazdaság teljesítményének csökkenése, az építőiparnak pedig ezúttal nem volt érdemi hatása a GDP volumenváltozására.
A felhasználási oldalon háztartások tényleges fogyasztása 9,4 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakihoz képest, ami lassulást mutat az első negyedévi 11,5 százalék után. A tényleges fogyasztás összetevői között legnagyobb arányt képviselő háztartások fogyasztási kiadása az első negyedévi 14,1 százalék után 10,1 százalékkal nőtt.
A kormányzattól kapott természetbeni társadalmi juttatások volumene 6,2, a közösségi fogyasztásé 0,3 százalékkal nagyobb lett, mint a tavalyi második negyedévben. A háztartásokat segítő nonprofit intézményektől kapott természetbeni társadalmi juttatások volumene 6,1 százalékkal emelkedett.
A végső fogyasztás 7,9 százalékkal nőtt.
A bruttó állóeszköz-felhalmozás, azaz a beruházások a második negyedévben 6,1 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit, szemben az első negyedévi 13,2 százalékkal. A bruttó felhalmozás az egy évvel korábbinál 2,4 százalékkal nagyobb lett.
A fogyasztási és a felhalmozási folyamatok révén a belföldi felhasználás összességében 6,2 százalékkal volt nagyobb az egy évvel korábbinál, az első negyedévi 11,5 százalékos emelkedés után.
A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmában 333 milliárd forintos passzívum keletkezett. Az export volumene 7,6 importé 7,3 százalékkal nőtt. A külkereskedelem mintegy 85 százalékát kitevő áruforgalomban mind a kivitel, mind a behozatal 4,4 százalékkal nagyobb lett az egy évvel korábbinál. A szolgáltatások exportja 23,4, importja 26,9 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest.
A felhasználási oldalon a növekedéshez a végső fogyasztás 5,4, a bruttó felhalmozás 0,7 százalékponttal járult hozzá, amiből a beruházások 1,7 százalékkal növelték a készletfelhalmozás 1,0 százalékponttal csökkentette a növekedést. A külkereskedelmi forgalom egyenlege összességében 0,3 százalékponttal növelte a gazdasági teljesítményt, úgy hogy a szolgáltatások forgalma 0,5 százalékponttal növelte, a nettó áruexport csökkentette a növekedést.
KSH: júliusban 4,3 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi üzletek forgalma
Budapest, 2022. szeptember 5., hétfő (MTI) – Júliusban a kiskereskedelmi forgalom volumene a nyers adat szerint 3,8, naptárhatástól megtisztítva 4,3 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit – közölte hétfőn a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Júliusban az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben 2,9 százalékkal csökkent a forgalom már második hónapja a júniusi 0,3 százalékos visszaesés után. Az élelmiszer-kiskereskedelem 75 százalékát adó élelmiszer jellegű vegyes üzletek értékesítési volumene 3,3 százalékkal, az élelmiszer-, ital-, dohányáru-szaküzleteké 1,3 százalékkal csökkent.
A nem élelmiszer-kiskereskedelem forgalmának volumene összességében 3,2 százalékkal nőtt. A használtcikk-üzletekben 14,3 a gyógyszer-, gyógyászatitermék-, illatszerboltokban 7,1, a textil-, ruházati és lábbeliüzletekben 4,7, a könyv-, számítástechnika-, egyébiparcikk-üzletekben 4,5, az iparcikk jellegű vegyes üzletekben 3,3, valamint a bútor-, műszakicikk-üzletekben 1,4 százalékkal nőtt a változatlan áron mért forgalom.
Az árucikkek széles körére kiterjedő, a kiskereskedelmi forgalomból 7,0 százalékkal részesedő csomagküldő és internetes kiskereskedelem volumene 2,9 százalékkal emelkedett.
Az üzemanyagtöltő állomások forgalma december óta kétszámjegyű növekedést mutat, júliusban 27,6 százalékkal nagyobb volt az egy évvel korábbinál, tovább gyorsult a júniusi 23,6 százalékról, de elmaradt a márciusban regisztrált 51,4 százalékos rekordütemtől.
A kiskereskedelmi adatokba nem tartozó gépjármű- és járműalkatrész-üzletek eladásai 3,5 százalékkal növekedtek.
Az országos kiskereskedelmi forgalom folyó áron 1472 milliárd forintot ért el júliusban, ami a nominális érték 19,5 százalékos emelkedésének felel meg.
Az országos kiskereskedelmi forgalom 47 százaléka az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben, 34 százaléka a nem élelmiszer-kiskereskedelemben, 19 százaléka az üzemanyagtöltő állomások üzemanyag-forgalmában realizálódott.
Az év első hét hónapjában – szintén naptárhatástól megtisztított adatok szerint – 9,3 százalékkal nagyobb volt a kiskereskedelmi üzletek forgalma, mint az előző év azonos időszakában. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben 1,4, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 11,0, az üzemanyag-kiskereskedelemben 29,6 százalékkal nőtt az értékesítés volumene – közölte a KSH.
Elemzők: a háztartások alkalmazkodását jelzik a kiskereskedelmi adatok
Budapest, 2022. szeptember 5., hétfő (MTI) – A kiskereskedelem júliusi adatai arra utalnak hogy a háztartások alkalmazkodni kezdtek a szigorúbb gazdasági környezethez és a harmadik negyedévben a fogyasztás már nem jelent a gazdasági növekedésben akkora húzóerőt, mint az első félévben.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) hétfő kiadott jelentése szerint júliusban a kiskereskedelmi forgalom volumene a nyers adat szerint 3,8, naptárhatástól megtisztítva 4,3 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit
A kiskereskedelmi forgalom átlagos emelkedését mindenképpen kedvező eredménynek nevezte az MTI-nek küldött kommentárjában Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője, de az üzlettípusonként vizsgálva már kevésbé biztató a kép.
Az élelmiszerüzletek forgalmának csökkenését szerinte az egyre növekvő infláció magyarázza. A háztartások egyelőre nem fogták jelentősen vissza élelmiszerfogyasztásukat, sokkal inkább elkezdték az olcsóbb, esetleg gyengébb minőségű vagy éppen az aktuálisan akciós termékeket keresni – vélekedett az elemző. Hasonló okot – az olcsóbb termékek iránti kereslet növekedését – véli felfedezni a használtcikk-forgalom bővülése mögött is.
Regős Gábor teljesen meghökkentőnek találta az üzemanyagtöltő állomások forgalmának növekedését, szerinte egyrészt az üzemanyaghiánytól való félelem miatt sokan kannába is tankolhattak, másrészt lehetséges, hogy az üzemanyag-turizmus mégsem szűnt meg teljesen.
A következő hónapokban a kiskereskedelmi forgalom a júliusihoz hasonlóan alakulhat. Az egyre gyorsuló infláció – különösen az élelmiszerek esetében – negatívan hat, ezért a harmadik negyedévben a fogyasztás már biztosan nem tud akkora pozitív hatást kifejteni a gazdasági növekedésre, mint az első fél évben.
Suppan Gergely, a Magyar Bankholding vezető elemzőjének várakozásától elmaradt a júliusi kiskereskedelmi forgalom, amit az szja visszatérítés, a 13. havi nyugdíj, a hathavi fegyverpénz hatásainak kifutása mellett az érdemben emelkedő infláció okozhatott. Az élelmiszerüzletek forgalmának enyhe csökkenését a vendéglátás helyreállásával magyarázta, azzal hogy a vásárlások helyett a háztartások többet költhettek a vendéglátásban.
Prognózisa szerint a következő hónapokban az egyre magasabb bázis, a növekvő infláció, az egyes háztartásokban meredeken megugró rezsiköltségek, az év utolsó hónapjaiban várhatóan csökkenő reálbérek és az emelkedő kamatok miatt folytatódhat a kiskereskedelmi forgalom növekedésének lassulása. Ezt némileg ellensúlyozhatja külföldi vásárlókra építő üzletek kilábalásának folytatódása.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője, arra hívta fel a figyelmet, hogy három hónap csökkenés után az előző havinál 0,5 százalékkal nagyobb volt a júliusi kiskereskedelmi forgalom. Az élelmiszer forgalom annak ellenére mérséklődött júliusban is, hogy a nyugdíjasok kézhez kapták a nyugdíjkiegészítést. Egyedül az üzemanyagforgalom tudott emelkedni havi összehasonlításban, vagyis lényegében ez az egy tétel biztosította, hogy ne zsugorodjon négy hónapon keresztül folyamatosan a kiskereskedelmi forgalom.
Virovácz Péter azt hangsúlyozta, hogy a részletes adatokban már látszik a fogyasztás erőteljes fékeződése a harmadik negyedév kezdetén. A lakosság elkezdett alkalmazkodni a magasabb inflációhoz, és a következő hónapokban a költségvetési szigorítások hatása -, mint a rezsicsökkentés és a KATA átalakítása – ezt tovább erősítheti. Úgy látja egyértelműen megnőtt annak a valószínűsége, hogy a bruttó hazai termék volumene negyedéves összevetésben már csökkenjen a július-szeptemberi időszakban. Ami némiképp pozitívum lehet, hogy a nyár folyamán a szolgáltatások nagyobb arányban segíthetik a fogyasztás bővülését, vagyis a dolgok helyett az élmények vásárlására helyeződik a hangsúly, amit a kiskereskedelmi adatok nem mérnek.
Nagy János, az Erste Bank makrogazdasági elemzője szerint is a júliusi adatokból már felsejlenek az év második felére prognosztizált lassulás jelei is. Egyrészt az élelmiszerek júliusi, 30 százalékos drágulása egyre inkább fékezi a fogyasztást. Másrészt az üzemanyagforgalom az ársapka részleges kivezetése is hűtheti a piacot, nem beszélve a hiány elkerülése végett bevezetett mennyiségi korlátozásokról.
A jelenleg is zajló erőteljes bérnövekedés és az ehhez hozzáadódó év eleji fiskális transzferek a fogyasztás erőteljes bővülését eredményezték az év első felében. Ugyanakkor az év második felében markáns fékezésre lehet számítani. Nyártól a fiskális konszolidáció, az év eleji transzferek kifutása és az elmúlt majdnem 25 év legmagasabb inflációja masszívan csökkenti a háztartások rendelkezésre álló jövedelmét. Ennek következtében pár hónapon belül már negatív éves értékeket sem zárna ki a kiskereskedelmi forgalomban az Erste elemzője.
forrás: MTI
