FATÁJ-online szaklap: események, gazdasági jelenségek a faiparban, bútoriparban, asztalosságban, erdőgazdálkodásban és a kapcsolódó területeken.
Naptár

Közelgő események

Mit jelent a karbonsemlegesség?

Az EU az európai klímarendeletben vállalja, hogy a 2050-re eléri a karbonsemlegességet. Mit jelent ez a gyakorlatban?

Az éghajlatváltozás már most is hatással van az egész világra, és Európában is egyre gyakoribbá válnak az olyan szélsőséges időjárási jelenségek, mint az aszály, a hőhullámok, a heves esőzések, az árvizek és a földcsuszamlások. A gyorsan változó éghajlat következménye a tengerszint emelkedése, az óceánok elsavasodása, és a biológiai sokféleség csökkenése is.

A globális felmelegedés mértékének 1,5 Celsius-fokra való korlátozásához – amely az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) véleménye szerint egy biztonságos küszöbérték – elengedhetetlen, hogy a 21. század közepéig elérjük a karbonsemlegességet. Ez a cél szerepel a 195 ország és az EU által is aláírt párizsi megállapodásban is.

Az Európai Bizottság 2019 decemberében mutatta be az európai zöld megállapodást, amely kijelöli az utat Európa számára a karbonsemlegesség felé 2050-ig. A célt az európai klímarendeleten keresztül éri el az EU, amely kötelező értékeket szab meg.

A párizsi megállapodás céljai: 

  • A üvegházhatásúgáz-kibocsátás globális tetőzésének mielőbbi elérése 
  • A gyors kibocsátáscsökkenés elérése 
Mit jelent a karbonsemlegesség?

A karbonsemlegesség azt jelenti, hogy megvalósul az egyensúly a kibocsátott szén-dioxid, illetve a légkörből kivont és szénelnyelőkben tárolt szén-dioxid mennyisége között. A szén-oxidok légkörből való eltávolításának, majd azok eltárolásának folyamatát szénmegkötésnek nevezzük. A nulla nettó szén-dioxid-kibocsátás elérése érdekében a globális üvegházhatásúgáz-kibocsátást szénmegkötéssel kell ellensúlyozni.

Szénelnyelőnek nevezünk minden olyan rendszert, amely több szenet nyel el, mint amennyit kibocsát. A fő természetes szénelnyelők közé tartozik a talaj, az erdők és az óceánok. Becslések szerint a természetes szénelnyelők évente 9,5 és 11 Gt közötti szén-dioxidot vonnak ki a légkörből. Az éves globális CO2-kibocsátás 2019-ben elérte a 36 Gt-t.

Jelenleg egyetlen mesterséges szénelnyelő sem képes a globális felmelegedés elleni küzdelemhez szükséges mértékű szén-dioxidot kivonni a légkörből.

A természetes szénelnyelőkben, például az erdőkben tárolt szén erdőtüzek, földhasználat vagy fakitermelés során a légkörbe kerül. Ezért elengedhetetlen a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése a klímasemlegesség elérése érdekében.

A kibocsátás kompenzálása

A kibocsátások csökkentésének és a karbonsemlegesség megvalósításának másik módja az, ha az egyik ágazatban keletkező kibocsátásokat valahol máshol ellensúlyozzák. Ez megvalósítható a megújuló energiába, az energiahatékonyságba vagy más tiszta, alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiákba való beruházások révén. Az EU kibocsátás-kereskedelmi rendszere (ETS) jó példa a szén-dioxid-kibocsátás ellentételezésére.

A kibocsátás-csökkentés elősegítésének másik példája lehet a a szén-dioxid-határ kiigazító intézkedés és az ezzel kapcsolatos szén-dioxid-kibocsátási díj. Ha a termékek olyan országból érkeznek, amelynek az Uniónál lazább klímavédelmi szabályai vannak, akkor szén-dioxid-kibocsátási díjat kell fizetni, ezzel biztosítva, hogy az import ne legyen olcsóbb, mint az egyenértékű EU-termék. A Bizottságnak 2021-ben kell javaslatot tennie a szén-dioxid-kibocsátási díjról.

Uniós célok

Ez a cél akkor vált jogilag kötelező erejűvé, amikor az Európai Parlament és a Tanács 2021-ben elfogadta a klímaváltozási törvényt. Az EU 2030-ra vonatkozó átmeneti kibocsátáscsökkentési célját szintén 40%-ról legalább 55%-ra frissítették.

Az EU jelenleg felülvizsgálja a régi jogszabályokat, és új törvényeket hoz, amelyek elősegítik a 2030-ra kitűzött cél elérését, vagy a kibocsátás 55%-os csökkentését. A jogszabálycsomag „Irány az 55!” néven ismert, és többek között a kibocsátás-kereskedelemre, a nemzeti kibocsátáscsökkentési célokra, és a közlekedési kibocsátásra vonatkozó szabályokat tartalmazza.

További információk arról, hogyan járul hozzá az EU a szén-dioxid-kibocsátás csökkentéséhez:

A 2030-ra vonatkozó nemzeti célkitűzések
A személygépkocsikra vonatkozó szén-dioxid-kibocsátási célértékek
A személygépkocsik szén-dioxid-kibocsátásatények és számadatok (infografika)
A repülők és hajók kibocsátásának csökkentése: az uniós intézkedések magyarázata
Infografika:az éghajlatváltozással kapcsolatos tárgyalások menetrendje

forrás: EUSajtószoba

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Előző cikk

Erdei játszóház volt Bábolnán

Következő cikk

ETS: Románia 1,5 mrd EUR támogatást kap




(x) hirdetés
Kapcsolódó bejegyzések
Exit mobile version