Az erdő- és a vadgazdálkodás alapvető céljai Esterházy Miklós főherceg időszaka 1775 óta az elmúlt negyed évezredben nem változtak. A Gyulaj Erdészeti és Vadászati Zrt. a vagyonkezelt területein – többségében a hajdani történelmi nagybirtokok erdőterületein – e rájuk bízott két fő tájgazdálkodási tevékenység megőrzéséért és fejlesztéséért dolgozik.
Az emberi igények változásával ugyan a hangsúlyok eltolódtak az elmúlt évszázadokban, de a Tolna megyei 1948 utáni állami erdők és a cégükhöz köthető történelmi vadászterületek fenntartásának és a védelmének alapvető céljai semmit sem változtak. Az állami erdészeti vállalat 1950-től szakmailag, gazdaságilag is eredményesen és stabilan működik, 1993-tól részvénytársaságként.
A természeti törvények örökérvényűek, azok annak önszabályozó rendszerét fenntartják. A természeti törvények örökérvényűsége azonban kikényszeríti minden társadalomból az erdő értékmegőrzésének a kényszerét, melyet a munkatársaink a hivatásuk, szakmai tudásuk, a pótolhatatlan megszerzett erdészeti tapasztalatuk és az esküjük alapján mindig is megvalósítottak az elmúlt 70 évben, a jelen korban is megvalósítanak és mindig meg fogják valósítani. Az erdők hatalmas genetikai kincset hordoznak, melynek feltárásával, megismerésével igyekszünk a változó, az egyre szárazabb természeti környezet kihívásait is kivédeni.
Az eredmények magukért beszélnek
Nő a Gyulaj Zrt. erdőterülete, az erdők természetességi állapota javul, elegyessége növekszik.
Az élőfakészlete szintén növekszik az erdők magassági szintessége egyre többfélébb. Korosztálymegoszlása egyre változatosabbá válik, az egykorú erdőtömbök nagysága csökken, a különböző erdő korosztályok térbeli eloszlása mozaikosabbá válnak. A nagyobb kiterjedésű erdők állékonysága javul, a biotikus és abiotikus károkkal szemben ellenállóbbá válnak. A gazdálkodás mellett és eredményeként a védett növény- és állatfajok fajszáma és az egyes fajok egyedeinek mennyisége, denzitása, abundanciája nő, az élőhelyeik stabilitása, kiterjedése és nyugalma javul.
A gazdálkodási alapfeladatokon túl, illetve azokkal összefüggésben a klímaváltozás folyamata mellett az erdők és azok ökológiai rendszereinek fenntartása érdekében természetvédelmi fejlesztéseket hajtottak végre a Gyulaj Zrt. területén. A természetszerű erdőtársulások érdekében az invazív fafajok (bálványfa, zöld juhar) visszaszorítása folyamatos. A klímaváltozás negatív hatásainak csökkentése érdekében a térségben élő szárazságtűrő őshonos fafajok felkutatása és génmegőrzésük megvalósítása, pl. az olasz molyhos tölgy és hamvas tölgy esetében sikerrel járnak.
A klímaváltozás erdővegetációt érő hatásainak csökkentését, az erdővegetáció hosszú távú fenntarthatóságát is célzó molyhos olasz tölgy folyamatban lévő génmegőrzési projekt, az „Erdészeti genetikai erőforrások fejlesztése” projekt megnevezéssel kiemelésre került és felkerült az Európai Unióban lévő jó gyakorlatokat bemutató felületén, az EU honlapján.
A projekt teljes leírása ide kattintva érhatő el: https://enrd.ec.europa.eu/…/gp_hu_genetic_forest…
Az erdészeti potenciálban okozott erdőkárokat a lehető leggyorsabban felszámolják.
Így az aszálykárok, rovar és rágcsáló károk, viharkárok, fenyőpusztulás, kőrispusztulás, stb. esetekben, azonnali cselekvéssel igyekeznek az okokat megszüntetni.
Az évszázadok alatt a tájtörténetben kutatható egyéb hatások miatt a rontott szerkezetű erdőket átalakítják, a termőhelynek megfelelő, állékony, őshonos, elegyes és stabil állományokká. Az erdőgazdálkodás során a védett természeti értékek kezelését végzik.
Élőhelyvédelem
Így a védett madarak fészkelő helyeinek védelmét, az egyéb védett növények/állatok élőhelyinek, akár mikro élőhelyeinek kiemelt védelmét tekintik kiemelten fontosnak. Ilyenek például a természetes erdei forráshelyek, a meghagyott holt fák, odúfák, erdei lápok, mocsarak, tókák (vízállások, tavacskák).
Az erdei vizes élőhelyeket is kiemelten védik, a csökkenő csapadékvizet minél nagyobb arányban igyekeznek az erdőben visszatartani. A tavaink feltöltődését és a tavak elöregedését is megakadályozzák. Az erózió ellen is védekeznek, a talajvédelmet kiemelten kezelik.
A vadgazdálkodás miatt szükséges vaditatáshoz itatóhelyeket alakítanak ki és fenntartják ezek folyamatos vízpótlását. Ha kell lajtos kocsival töltik az itatókat, mely a vaditatás mellett az aszály idején a legkritikusabb időszakban a szomjúság és a kiszáradás miatt az elpusztulás előtt álló énekesmadarak egyetlen túlélési lehetősége. Valamint a védett kisemlősök, hüllők, kétéltűek, vízi rovarok túlélésének egyetlen lehetőségei.
A kulturális örökség védelme
Az erdei kulturális, történelmi és vallási emlékhelyeket kiemelten megvédjük. Így tesznek például az Apponyi, Esterházy, Benyovszky örökségekkel, az erdei kápolnákkal, keresztekkel, a templom- és monostorromokkal.
A páratlan régészeti értékek, ősi település helyeket az erdő által megvédett régészeti helyeit az erdőgazdálkodás során is kiemelten védik és kezelik.
A rekreációs területeket az átgondolt tervezés mellett, ökológiailag és ökonómiailag fenntarthatóan alakították ki: parkerdőket, tanösvényeket, erdei sport lehetőségek helyszíneit. Ezekben túrákat, ökoturisztikai programokat szerveznek és az erdő turisztikai nyomásának szabályozását is kialakították éppen a teremtett világ, benne az erdő érzékeny ökológiai rendszerének fokozott védelme érdekében.
A környezeti nevelés kialakításához, fenntartásához erdei iskolai programokat, nyári táborokat évtizedek óta szerveznek, ahol a környezetbarát technológiákat, ökológiai programokat és szemléletet mutatnak be a gyermekeknek és felnőtteknek egyaránt.
A vidéki közösségi élet fejlesztését, a vidék megtartó képességének erősítését segítik, ebben sok Tolna, Baranya megyei településsel és civil szervezetekkel aktívan együttműködve.
A Gyulaj Zrt. erdészeti- és vadgazdálkodási szakemberei és minden alkalmazottunk tudja, hogy ők viszik a stafétát a rájuk háruló, a mai emberek előtti felelősségünkkel, a nemzeti kincsünk az erdővagyon megtartása érdekében.
Az erdőhöz szorosan tartozó értékek, a vadállomány, az ökológiai rendszerek együttesen a magyar nemzet családi ezüstjét képezik és fogják képezni, ameddig magyar él a Kárpát-medencében.
Erdő, erdő és erdő
2624 éves amerikai mocsárciprust találtak az észak-karolinai mocsárvidéken. Van egy trükk, amely kapcsán megírtuk, hogy bizonyos tűzifás csalásnak miként ne dőlj be! Arról is részletesen beszámoltunk, hogy mik azok a fenntartható erdőgazdálkodásból származó faanyagok. A fásítás fontos része egyébként az erdőgazdálkodásnak, amelyről most több videót is megnézhettek. Arról is írtunk, hogy új erdőrezervátumot hoztak létre a Pilisi Parkerdőben. Azt is megírtuk, hogy a nagyvilágban a közvélekedés szerint igen nagy probléma az erdőirtás. Márciusban volt az Erdők Nemzetközi Napja, amelyről mi is megemlékeztünk egy videóval.
forrás: berek 09-03
