Az őszi időszakban kerül leginkább előtérbe az égetés kérdésköre. Egyrészt a lehullott falevelek és a különböző kerti zöldhulladékok kapcsán, másrészt a fűtési szezon kezdete miatt. Utóbbi ráadásul az energiaárak idén bekövetkezett drámai növekedése miatt különösen aktuális téma. El lehet-e égetni az avart és a kerti zöldhulladékot? Mit dobhatunk a kályhánkba, kandallónkba? Ezen kérdések kapcsán írtunk össze egy égetési kisokost.
Mi az, amit soha ne dobj a lángokba?
Sajnos bevett gyakorlat sok háztartásban, ahol vegyes tüzelésű kazán biztosítja az otthon melegét, hogy a hagyományos tüzelőanyagok mellett bizony a háztartási hulladékot vagy legalábbis annak egy részét is elégetik. Ez részben tudatlanságból történik, sokszor pedig spórolásból: a szemét is eltűnik, és tűzifából is kevesebb fogy. Sőt, sajnos nem kevesen vannak olyanok, akiknek egyszerűen nem telik rendes tüzelőanyagra, idén pedig a drasztikusan megemelkedett rezsiárak miatt még elkeserítőbb kilátásaik vannak.
Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség 2017. évi Levegőminőségi Jelentése szerint Magyarországon évente több mint 14 ezer ember idő előtti halálát okozza a légszennyezés. A hulladék égetése során olyan mérgező anyagok keletkeznek, amelyek rákot, szívinfarktust, agyvérzést, magzati genetikai károsodást, impotenciát és más betegségeket okozhatnak.
Amellett, hogy a hulladék égetése irtózatos terhet ró a környezetünkre és az egészségünkre, bizonyos anyagok égése során olyan hamu keletkezik, mely rengeteg káros anyagot, műanyagot, különféle kémiai anyagokat, vegyületeket vagy nehézfémeket tartalmaz. Így a hamu további hasznosítása is lehetetlenné válik. A nem tökéletes égés miatt pedig nehezen eltávolítható lerakódás keletkezik a kéményben. A magas hőmérsékletű füstgáz akár meg is gyulladhat, illetve a szén-monoxid-mérgezés veszélye is nő.
Műanyag
A PET-palackok és a többi műanyag hulladék fűtőértéke elég magas, emiatt sokan használják ezeket az anyagokat a hagyományos tüzelőanyagokkal együtt. Azonban a műanyag égésekor rendkívül mérgező anyagok szabadulnak fel, melyek számos területen egészségkárosodást vagy nagy koncentrációban akár azonnali halált is okozhatnak.
Használt ruha és más textil
A legtöbb ruházat és más, az otthonunkban megtalálható textília is tartalmaz műanyagot, akár anyagában, akár gombok, cipzárak vagy más kiegészítők formájában. Ezért ezek égése során is szabadulhatnak fel káros, mérgező anyagok.
Kezelt bútorlap, parketta, rétegelt lemez
Habár ezeknek a termékeknek fa az alapanyaguk, legtöbbször festéket, lazúrt, ragasztót és más mérgező anyagokat is tartalmaznak, melyek égéskor szintén a levegőbe jutnak. Ne tegyük tehát a tűzbe a régi, festett ablakkereteket, ajtókat és az ezekhez hasonló használt faanyagot, illetve az építési fahulladékot se!
Gumi, autógumi
A gumiabroncsok égetése során is rengeteg szennyező anyag kerül a levegőbe. Olyan vegyületek, szennyező anyagok és nehézfémek szabadulnak fel, melyek rákkeltőek, idegrendszeri zavarokat okoznak, és bizonyos születési rendellenességeket is előidézhetnek.
Fáradt olaj
A használt kenőolaj veszélyes hulladéknak minősül, melynek elégetése során klór és kén keletkezik. Ezek az anyagok súlyosan szennyezik a levegőt, így semmiképpen se alkalmazzuk hagyományos kályhákban és vegyes tüzelésű kazánokban. Létezik azonban kifejezetten erre a célra kialakított fáradtolaj-kályha is, amelyben biztonságosan fűthetünk fáradt motorgépolajat, váltó-, illetve hajtóműolajat, trafóolajat és hidraulikaolajat használva.
Színes, „fényes” papírhulladék
Azt gondolnánk, hogy a papír, az papír, azonban ha bármilyen úton-módon kezelve van, akkor már műanyagrészecskéket, festéket és más anyagokat is tartalmazhat. Ezek pedig az égés során szintén a levegőbe kerülnek, ezáltal károsítják a környezetet és egészségünket. Az ilyen típusú papírokat feltétlenül a szelektív hulladékba tegyük, ne pedig a kályhába! A kezeletlen papír, hullámpapír, karton ugyan bekerülhet a kályhákba, mégsem érdemes ezekkel fűteni. Bár fűtőértékük elég magas, eltüzelésük hatékonysága nem arányos az újrahasznosítási értékükkel, ráadásul rengeteg hamu keletkezik elégetésük után.
Vegyes kommunális hulladék
A kommunális hulladék az a szemét, amit nem lehet a szelektív hulladékgyűjtőkbe helyezni. Többféle összetevőt tartalmaz, lehet szerves, illetve szervetlen. Tartalmazhat műanyagot, festéket, különböző kémiai anyagokat, egyéb szintetikus részeket, ezért ezt sem szabad elégetni.
A hulladékégetés olyan jogsértő tevékenység, mely 300 000 forintig terjedő bírsággal sújtható, akár bűncselekménynek is minősülhet.
Mit tehetsz, ha valaki illegálisan hulladékot éget a környezetedben?
A Levegő Munkacsoport honlapján széles körű tájékoztatást találunk arra az esetre, hogy mi a teendő, ha a környezetünkben hulladékégetést tapasztalunk. Illetve abban az esetben, ha a probléma állandó, érdemes beszerezni egy levegőminőség-mérő készüléket és megosztani a mért adatokat a térképes megjelenítőn.
Miket égethetsz a kályhában, kandallóban vagy kazánban?
A szilárd tüzelésű fűtőberendezésekben csakis a gyártó által előírt anyagot szabad elégetni. Fa-, illetve vegyes tüzelésű kályhákban és kazánokban megfelelő minőségű száraz tűzifa, kezeletlen száraz fahulladék és kezeletlen papírhulladék mehet a tűzre. Utóbbit azonban – a fentebb említett okok miatt – érdemesebb a szelektív hulladékgyűjtőbe tenni.
A fák metszésekor levágott és kellően kiszáradt gallyakat is a tűzre lehet dobni, illetve a kukorica- és napraforgószárat, a szalmát, valamint a dióhéjat és a fel nem használt olajos magvakat is el szabad égetni. A dióhéj esetében viszont fokozottan figyeljünk arra, hogy égéskor heves gázképződés megy végbe, amely a cserépkályhákban túlnyomást okoz, ezáltal elrepesztheti a csempéket. Kis mennyiségben és inkább nyílt tűzterű kandallóban égessük el!
Kerti zöldhulladék és avar égetése
Amellett, hogy a kerti hulladék és a zöldhulladék égetése is környezetszennyező, 2021 január 1-jétől törvényileg országosan tilos is.
A probléma legfőképpen az, hogy az avar és a többi növényi hulladék nedves, nehezen ég, emiatt oxigénhiányosan füstöl, beterítve ezzel az egész környéket. A zárt tűztérhez képest pedig szabadtéren nehezen tud a tökéletes égéshez megfelelően magas hőmérséklet kialakulni, emiatt rengeteg káros anyag kerül a levegőbe.
Mit tehetünk ehelyett?
Komposztálás: a legegyszerűbb és legpraktikusabb megoldás a kerti zöldhulladék eltüntetésére. Komposztládát fillérekből készíthetünk magunknak selejt falécekből vagy például raklapmagasítóból. Akár a kert sarkában elkerített részen egy komposztdomb is megteszi, bár itt lassabban fognak végbemenni a humusz kialakulásához szükséges folyamatok.
Elszállítás: nem mindenkinek van elegendő helye a komposztáláshoz, így számukra megfelelő megoldás lehet a zöldhulladék elszállítása. Bár a folyamathoz műanyag zsákokat kell használnunk, ezek kezeléséről a hulladékkezelő a telephelyén gondoskodik.
Aprítás, darálás: speciális darálógép segítségével a különböző méretű faágak és gallyak nagyszerűen felapríthatók. A kész darálmány nemcsak sokkal kisebb helyet foglal, hanem kitűnően komposztálható, illetve a talajba forgatható. Ilyen berendezést sok helyen az önkormányzat ingyenesen biztosít a lakosok számára.
forrás: Greendex 11-23
