Az erdészeti ágazatban foglalkoztatottak számszerűsítése nem könnyű. Mindazonáltal az ILO, a FAO és a Thünen Erdészeti Intézet egyesítette erőit, hogy megbecsülje az erdészeti tevékenységekben dolgozó globális munkaerőt, és betekintést nyújtson az ágazat munkaerő-piaci tendenciáiba.
Az erdők és az erdészeti ágazat milliók számára jelentenek fontos foglalkoztatási, megélhetési és jövedelemforrást, különösen a vidéki területeken. Az erdők jelenleg a világ szárazföldi területének 31%-át borítják, bár nem egyenletesen oszlanak el a Földön. A világ erdeinek több mint fele mindössze öt országban található (Orosz Föderáció, Brazília, Kanada, Egyesült Államok és Kína), és az erdők kétharmada (66%) tíz országban található.
Kétharmaduk Ázsiában dolgozik
Ez a 10 ország 2017 és 2019 között becslések szerint évente átlagosan 18,6 millió munkavállalót foglalkoztatott az erdőkkel kapcsolatos tevékenységekben. Világszerte az erdészeti ágazat becslések szerint 33 millió embert foglalkoztatott, ami a globális foglalkoztatás 1%-ának felel meg. Bár Ázsia a világ erdőterületének csak 15%-át teszi ki, a világ erdészeti dolgozóinak csaknem kétharmada ebben a régióban dolgozik.
Az erdészeti ágazat magában foglalja a mezőgazdasági tevékenységeket, főként az erdőgazdálkodást és a fakitermelést, de a legtöbb tevékenység a feldolgozóiparban folyik. Az ágazatban foglalkoztatottak több mint felét (58%) a fa és fatermékek gyártása teszi ki, további 18%-át pedig a cellulóz- és papírgyártás.
Csökkenő foglalkoztatás
A jelenlegi globális foglalkoztatottsági adat összességében 15%-os csökkenést jelent ahhoz képest, hogy 2011 és 2013 között 39,5 millió ember dolgozott az erdőgazdálkodással kapcsolatos tevékenységekben. Ez a változás Amerikában és Ázsiában a legkifejezettebb.
Eközben Afrikában nőtt az erdei munkások száma, míg Európában és Óceániában lényegében nem változott. Az általános csökkenés részben a gépesítés fokozódásával és a munkatermelékenység ebből eredő növekedésével magyarázható.
Férfiak által dominált iparág
A nők jelentősen alulreprezentáltak az erdészeti ágazatban. A 69 ország adatain alapuló becslések szerint 2017 és 2019 között az erdővel kapcsolatos munkahelyek teljes foglalkoztatásának kevesebb mint negyedét tették ki. Ez a szám részben az erdészeti ágazatban végzett munka jellegével magyarázható. A fa- és faiparban végzett feladatok jellemzően intenzív fizikai munkát igényelnek, ami megnehezítheti a nők számára az ágazatban való munkavállalást.
Ezzel szemben a női munkavállalók inkább kevésbé fizikai feladatokat vállalnak, például erdészeti karbantartási munkákat és adminisztratív tevékenységeket. A nők részt vesznek a nem fából készült erdei termékek gyűjtésében vagy a faszén előállításában is, ami gyakran háztartási munkának vagy megélhetési tevékenységnek minősül, és ezért nem szerepel a statisztikákban foglalkoztatásként.
Az informalitás magas aránya
Az erdőgazdálkodással kapcsolatos tevékenységek jelentős részét az informális foglalkoztatás teszi ki, különösen az alacsony jövedelmű országokban. Az 56 ország adatain alapuló becslések szerint 2017 és 2019 között az erdőgazdálkodással kapcsolatos foglalkoztatás 77%-a informális volt.
Afrikában és Ázsiában ez a becslés meghaladja az összes erdővel kapcsolatos foglalkoztatás 80%-át, és 10 százalékponttal magasabb, mint a gazdaság valamennyi ágazatában az informális foglalkoztatás aránya.
Kihívások az adatgyűjtés során
Az erdészeti ágazatban végzett munkát nagyfokú informalitás és szezonalitás jellemzi, és gyakran másodlagos vagy harmadlagos foglalkoztatásként jelentik. Ez megnehezíti az erdővel kapcsolatos munkavállalók számának teljes körű megragadását. Ezen túlmenően az adatok elérhetőségével, a mérési egységekkel vagy az országos lefedettséggel kapcsolatban egyéb módszertani kihívások is felmerülnek.
Ezért a megbízható és összehasonlítható erdészeti foglalkoztatási statisztikák nemzeti és globális szintű hozzáférhetőségének javítása szükséges ahhoz, hogy a politikai tanácsadás és a válaszadási stratégiák jobban megalapozottak legyenek. Ez az erdészeti ágazat fenntartható és rugalmas jövőjének egyik kulcsfontosságú dimenziója. Az ILO és a FAO egyesítette erőit az erdővel kapcsolatos foglalkoztatási adatok javítására irányuló erőfeszítések előmozdítása érdekében.
Az együttműködés a Collaborative Partnership on Forest (CPF) kezdeményezésre összpontosít, amelynek célja, hogy harmonizált módszertani megközelítést biztosítson a foglalkoztatással kapcsolatos mutatóhoz az úgynevezett “Global Core Set of Forest-related Indicators” (Erdővel kapcsolatos mutatók globális alapkészlete) keretében. A munka az ILO-nak a tisztességes munka, a munkahelyi biztonság és egészségvédelem előmozdításáról az erdészetben, valamint az adatgyűjtésről és a megerősített partnerségekről szóló ágazati találkozójának következtetéseire is reagál.
szerk/ford: Tóth János, forrás: IloStat 11-24
