A világon legdrágábban értékesített legnagyobb szarvasgomba 1,5 kilogramm súlyú volt és 330 ezer dollárért kelt el – többek közt ez is elhangzott azon az erdészeti konferencián, melyet a Nagyváradi Görögkatolikus Püspökség szervezett kedden az Erdők Világnapja alkalmából, együttműködve a római katolikus püspökséggel, a Segítő Szűz Máriáról Nevezett Egyházmegyei Erdészeti Hivatallal, a Nagyváradi Egyetemmel, az Erdészeti Igazgatósággal és más intézményekkel.
Ciucur Losonczi Antonius
A görögkatolikus papi szeminárium dísztermében nagyváradi és Suceava-i szakértők részvételével szervezett tanácskozás tulajdonképpen a folytatása volt a tavalyi, a római katolikus püspöki palotában zajlott, Mi lesz az erdőkkel?! – Az erdők kihívásai a klímaváltozással szemben című konferenciának. És mindkét szimpóziumnak a kiindulópontját Ferenc pápa 2015-ben kiadott Laudato si’ kezdetű enciklikája képezte, melyben a Szentatya összefogásra szólított fel, hiszen, mint fogalmazott: „közös otthonunk olyan, mint egy nővér, akivel osztozunk a létben, és olyan, mint egy szép anya, aki karjába zár minket”.
A keddi rendezvényen a felszólalók közül többen is azt emelték ki, hogy az erdészeti tevékenység sokkal többet jelent annál, mint hogy facsemetéket vágnak ki és faanyagot értékesítenek. Az érdeklődőket Virgil Bercea görögkatolikus megyés püspök köszöntötte, arra hívva fel a figyelmet, hogy a fák is Isten teremtményei. Böcskei László római katolikus megyés püspök utalt arra, hogy világszinten is központi kérdés a környezetvédelem, és azt javasolta, hogy a mostani konferencián elhangzottakról adjanak ki egy kötetet, hogy nagyobb visszhangja legyen a prezentációknak.
Teodor Suciu, a Bihar Megyei Erdészeti Hivatal vezetője kifejtette, hogy 60.845 hektár állami, 41.824 hektár, az önkormányzatok köz- vagy magántulajdonában levő, és 19.019 hektár, természetes és jogi személyek birtokában levő erdőt kezelnek. Üzleti forgalmuk legnagyobb hányadát (több mint 70 százalék) a fatömeg értékesítése teszi ki, de magánerdők őrzésével és adminisztrálásával, valamint nem fa eredetű termékek betakarításával, illetve kereskedelmével is foglalkoznak. Utóbbiak közé tartoznak az erdei gyümölcsök, a gyógynövények, a fogyasztható gombák, az erdei magvak, a vadhús, a pisztrángok stb. Mihai Găspărel, a Suceava-i Erdészeti Hivatal munkatársa a „zöld lelkiismeret” fogalmát írta körül, míg Ruben Bulău, a Nagyváradi Egyetem Környezetvédelmi Karának oktatója az erdei gombákról értekezett.
Ferkő Jenő erdőmérnök, a Segítő Szűz Máriáról Nevezett Egyházmegyei Erdészeti Hivatal vezetője lapunknak elmondta, hogy a 2008-ban létrejött erdészet Bihar megyében mintegy 12 ezer hektárnyi erdőterületet kezel. Ebből 4481 hektár a nagyváradi római katolikus egyházmegyéé, 7000 a görögkatolikus egyházé, a többit pedig a Tisza-család birtokolja. Később a Püspökfürdőben levő erdő is bővíteni fogja a területüket. Ami a római katolikus egyház erdeit illeti, ezek 68 százalékát tölgyesek alkotják, melyeknek 36 százaléka cser, 26 százaléka kocsánytalan, hat százaléka pedig kocsányos tölgy. Van még továbbá 16 százalék gyertyán, négy százalék hársfa, három százalék akác, két százalék bükk, valamint hét százalék más fafaj. Legfontosabb tevékenységük az erdőtelepítés és -felújítás, az erdészeti szaporítóanyag-termelés. Kiemelt figyelmet fordítanak az őshonos fafajokra, a turisztikai lehetőségek és a közjóléti szolgáltatások fejlesztésére, és számos közös nemzetközi kutatásban is szerepet vállalnak.
forrás: ERDON 03-21
