FATÁJ-online szaklap: események, gazdasági jelenségek a faiparban, bútoriparban, asztalosságban, erdőgazdálkodásban és a kapcsolódó területeken.
Naptár

Közelgő események

Furnérból készül az önbeásó, lebomló ültető-eszköz

Forrás: Carnegie Mellon University

Nehezen elérhető területeken, például egy erdőtűz utáni helyszínen végezheti el a növényzet regenerációjában az első lépéseket az új módszer.

A bürökgémorr nevű rendkívül gyakori vadvirág magvai ihlették azt a „robotot”, amely képes elültetni magát. A bürökgémorr (Erodium cicutarium) magvainak vége kis dugóhúzó alakban feltekeredett szálacskát hordoz, amely, eső vagy pára hatására elkezd forogni, s ezzel a mag „önbeásó” módon kerül a talajba. Lining Yao, a Carnegie Mellon Egyetem kutatója ebből merített ötletet az ültető robothoz, amellyel távoli, nehezen elérhető helyeken a levegőből is hatékonyan lehet magvakat ültetni.
[FATÁJ megjegyzés: szerintünk nagyon helytelenül alkalmazzák erre a segédeszközre a robot kifejezést.]

„A magvak betemetődését nagyon sokat tanulmányozták már, mechanikai, fizikai vagy anyagtulajdonságok szempontjából, de eddig senki se utánozta le ezeket a folyamatokat mérnöki módszerekkel” – magyarázta a kutató. Munkatársa, a Nature-ben megjelent tanulmány első szerzője, Danli Luo hozzátette, a bürökgémorr és néhány rokona száraz klímához alkalmazkodott ezzel az önbeásó módszerrel.

A bürökgémorr magvai ihlették a szerkezetet / Forrás: Wikimedia Commons

A virág azonban csak repedezett talaj esetén képes beásni magvait, ezért kicsit módosítani kellett a terveken a természetes mintához képest. Nem egyetlen, hanem három szálból álló spirál volt a mag hordozója, ez ugyanis sokkal hatékonyabban tudott felegyenesedni, s ezzel a magot a föld mélyébe tolni.

A kutatók számos természetes vagy természetes alapú anyagot próbáltak (papír, cellulóz, hidrogélek), ám végül egy, az egyetem közelében lévő fafeldolgozó adott ötletet: a vízre szintén reagáló furnér lett a hordozó alapanyaga.

Nemcsak önbeásó, de biológiailag lebomló is az ültető „robot”. / Forrás: Carnegie Mellon University

A kutatók elmondták, hogy e módszerrel nemcsak magvakat lehet kijuttatni, hanem számtalan más, apró, de a talaj számára szükséges dolgot is, így gombákat, ragadozó fonálférgeket, vagy épp tápanyagokat. Az önbeásó magvakkal olyan helyeket lehet beültetni, amelyeket egyébként nem lehetne gyalogosan elérni, például meredek hegyoldalakat, így akár a későbbi földcsuszamlások is megelőzhetőek lesznek, vagy épp az inváziós fajok térnyerését lehet a segítségével megfékezni. Hasonló eszközzel akár környezeti körülményeket mérő szenzorokat is kijuttathatunk majd, számos egyéb alkalmazási lehetőség mellett.

forrás: NationalGeographic

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Előző cikk

Leégett egy forwarder Zalában

Következő cikk

Hegykőre látogatott a Muck Endre Erdészeti Erdei Iskola



Stihl
(x) hirdetés
Kapcsolódó bejegyzések
Tovább

Erdők vízpótlása

Fennmaradásuk érdekében szükséges az erdők ökológiai vízpótlása! Elkezdődött az igények felmérése, szeptembertől pedig érdemi lépések várhatók! Igénybejelentés augusztus…
Tovább

Békás-szorosi gát veszélyben

Rendkívüli helyzet alakult ki a Békás-szorosi víztározónál, ahol a hegyvidéki áradások következtében tonnaszámra érkeztek uszadékfák, amelyek gyakorlatilag beborították…