Március 21., az erdők nemzetközi napja az erdők egyre növekvő jelentőségére hívja fel a figyelmet. A főváros erdeinek kétharmadát, Budapest zöld infrastruktúrájának legfontosabb, 3600 hektárnyi elemét kezelő Pilisi Parkerdő Zrt. hosszú távú tervet készít a városi erdők átfogó, szisztematikus kezelésére.
A leginkább összetett szárazföldi élőhelyek, az erdők jelentősége egyre növekszik az éghajlatváltozás hatásainak mérséklésében, a vízvisszatartásban, de a turizmusban vagy a társadalom rekreációjában is. Különösen igaz ez a nagyvárosokra, így Budapestre is.
2023-ban ünnepeljük Budapest megszületésének százötvenedik évfordulóját. Ugyanakkor szintén idén emlékezünk meg a budai hegyvidék (újra)erdősítésében úttörő szerepet vállaló erdész, Guckler Károly halálának századik évfordulójáról. Emellett szintén százéves az 1923-ban elfogadott Alföld-erdősítési törvény, amely később kulcsszerepet játszott a pesti oldal élhetőségének javításában. A hazai erdészet évszázados, Budapest történetével szorosan összeforrt hagyományra támaszkodik, amikor a városi erdők jelentőségét hangsúlyozza. A Pilisi Parkerdő, a kihívásokat és felelősségét, valamint a városi erdők fontosságát felismerve egységes és hosszú távú városierdő-fejlesztési program kidolgozásába kezdett. Ez szisztematikus koncepció a Parkerdő által kezelt budapesti erdők komplex ökoszisztéma-szolgáltatásainak javítására, ökológiai értékének növelésére, klímavédelmi és rekreációs funkcióinak erősítésére.
A városi erdők kezelése jóval túlmutat a hagyományos erdőgazdálkodói vagy természetvédelmi megközelítésen. A nagyváros és a természetes környezet találkozási zónájában fekvő erdőkre olyan összetett nyomás nehezedik és olyan komplex igényeket támasztanak velük szemben, melyeket csak egy holisztikus szemlélettel kialakított átfogó stratégia képes kezelni. A városierdő-fejlesztési program pontosan ilyen rendszerszintű stratégia lesz.
Ennek érdekében a Parkerdő a stratégia kialakításának belső folyamatába bevonja a legkülönbözőbb szakterületek és tudományágak képviselőit, társadalmi szervezeteket és szakértőket. A több hónapos konzultációsorozaton szisztematikusan vizsgálják a városi erdőket érintő legkülönbözőbb szempontokat, például az erdők klímavédelmi funkcióit, illetve felkészítésüket a klímaváltozás kedvezőtlen hatásaira, szerepüket a vízvisszatartásban és a városi kék infrastruktúrában, az erdők közösség- és társadalomszervező jelentőségét, szerepüket az egészségmegőrzésben, a rekreációban, a sportban vagy a turizmusban. Mindezek mellett szó esik az erdők ökológiai értékének növeléséről és arról, hogyan mérhető az erdők nem faanyagtermelésből származó gazdasági-társadalmi haszna.
A városierdő-fejlesztési program kialakításának következő – immár nyilvános – állomása június elején egy konferencia lesz. Ezen a Parkerdő bemutatja városierdő-fejlesztési programjának tervezetét, amely alapul szolgál a további tervezéshez és párbeszédhez.
A Pilisi Parkerdő és a budapesti erdők
A főváros teljes területe 525 négyzetkilométer, azaz megközelítőleg ötvenkétezer hektár. Ennek tizenegy százaléka, összesen 5750 hektár erdő, melyből 3600 hektárt kezel a Pilisi Parkerdő. Csak hogy képet kapjunk a nagyságrendről: a társaság által kezelt budapesti erdőterületek nagyjából harmincöt darab Margitszigetet tesznek ki. Ezek legnagyobb összefüggő eleme természetesen a budai hegyvidék, különösen a rendkívül értékes Budakeszi-erdő vagy a Hárs-hegy környéke, de jelentős – és összességükben a budaival majdnem azonos nagyságú – területek vannak a pesti oldalon is. Ez utóbbiak közül a legnagyobbak a Keresztúri-erdő, a pestszentlőrinci Péterhalmi-erdő vagy a kisebb, de nagyon kedvelt újpesti Farkaserdő vagy a IX. Kerületi Kiserdő.
A Pilisi Parkerdő tehát a fővárosi erdők kétharmadát kezeli. Budapesten az erdőterületek aránya tíz százalék körül van – ez az országos átlag fele. A fővárosban az ország erdőterületeinek mindössze negyed százaléka található, viszont az ország lakosságának tizennyolc százaléka lakik itt. Az egy főre jutó erdőterület a fővárosban az országos átlag mindössze egy százaléka, nagyjából 33 négyzetméter. Ez azonban még mindig sokszorosa az egy főre jutó egyéb zöldterületnek, például parknak, ami 6 négyzetméterre tehető. A Parkerdő kezeli tehát a főváros zöld infrastruktúrájának legnagyobb, leglátogatottabb, legfontosabb és leginkább összetett elemét.
Forrás: Parkerdő
