A fiatalok érdeklődnek az erdészeti ágazat iránt, amelyet sokoldalú területnek és jó munkaadónak tartanak. Az erdészeti ágazat legnépszerűbb szakképzéseire a jelentkezőknek csak néhány százalékát tudják felvenni.
“A fiatalok úgy találják, hogy az erdészeti ágazat jó munkahelyeket kínál és jó munkaadó. A fizetés jó, és a napok változatosak’ – mondja Jenni Långsved. Ő 2021 őszén fejezte be a folyamatüzemeltetői tanfolyamot az UPM erdészeti vállalatnál. A konkrét kérdésre Långsved megerősíti, hogy ez nem csak az ő vagy a barátai véleménye. Az elmúlt években megváltozott a fiatalok hozzáállása az erdészeti iparhoz és az erdészeti ágazathoz. Ennek egyik jele a Långsved munkáltatója, az UPM Kymi cellulózgyára által biztosított tanulószerződéses képzés népszerűsége. [FATÁJ: A finnek az erdészeti szektor alatt a mi fogalmaink szerinti erdőgazdálkodás-faipart értik a fűrésziparon át a cellulóz és papírgyártással bezáróan.]
“A 2022-es felvételire 355 pályázat érkezett, ami kétszer annyi, mint az előző évben. Ez meglepetés volt, mivel egyszerre csak nyolc-tíz gyakornokot tudunk felvenni” – mondta Jyri Kylmälä, aki korábban a UPM Kymi integrátor üzem és cellulózgyár vezérigazgatójaként dolgozott, most pedig a UPM finnországi cellulózgyárainak igazgatója (beruházási projektek).
Az UPM Kymi vállalatnál a jelentkezők megnövekedett száma sok szempontból pozitív meglepetés volt. Bár a gyárban dolgozók átlagéletkora mindössze 48 év, Kylmälä véleménye szerint a rejtett tudás átadása a fiatalabb generációnak több mint 20 évet vesz igénybe. A gyár megköveteli, hogy a tanoncként felvett személyek rendelkezzenek a betanított munkakörnek megfelelő szakképesítéssel. Långsved szerint a képesítés csak felületes ismereteket ad a munkáról.
“A tanoncként eltöltött két év, amikor valódi munkát végeztem, sokkal jobb alapokat adott, bár természetesen a képesítés megszerzése is nagyon hasznos volt. Mégis, a kompetenciád egészen másképp növekszik, amikor például egy valódi raktárral foglalkozhatsz. mondja Långsved.
A tanulószerződéses gyakorlati képzés egyre fontosabbá válik
Sirpa Kärkkäinen, a Finn Erdészeti Szövetség kapcsolattartási menedzsere is megállapította, hogy a tanulószerződéses képzés egyre népszerűbb. A szövetségnél ő a fiatalokkal való munkáért és az iskolákkal való együttműködésért felelős.
“A tanulószerződéses gyakorlati képzés egyre inkább az ágazatban való elhelyezkedés egyik legfontosabb csatornájává válik, még akkor is, ha nem mindenfajta munkára alkalmas. Mégis, még a legnagyobb erdészeti szolgáltató vállalatok is elkezdtek embereket felvenni a tanoncok képzésére’ – mondja Kärkkäinen.
Az UPM Kymi vállalatnál 2013-ban indult a tanulószerződéses gyakorlati képzés. Azóta nyolc felvételt tartottak.
A gyárnál végzett munka főként különböző folyamatok irányításából áll, mint például a vegyszerek visszanyerése, a fakezelés, valamint a visszanyerő kazán és a Kymin voima erőmű kazánjának üzemeltetése. ‘Ezek részei egy folyamatüzemeltető munkájának, de a tényleges munkát a gyárban kell megtanulni. A feldolgozóiparban előforduló helyzetek kezelését nem lehet előre begyakorolni” – mondja Kylmälä.
Az UPM Kymi tanulóévei két évig tartanak. A képzés 10-15 százaléka előadásokból, a többi tényleges munkából áll. “Minden órát a kollektív szerződés szerint fizetnek ki, és a gyakornokok hivatalos munkaviszonyban állnak. Szeretnénk megtartani az általunk képzett embereket, és ennek egyetlen módja, ha jó munkáltató vagyunk” – mutat rá Kylmälä.
A képzés az UPM Kymi vállalatnál a Saimaa Szakképző Iskolával együttműködve valósul meg. Összességében az UPM jelenleg mintegy 20 különböző gyakornoki programot működtet Finnországban, összesen mintegy 300 tanulóval.
Junnikkala 30 munkást képez ki új fűrészüzemére
Egy másik vállalat, amely a szakképzésre támaszkodik, a Junnikkala Oy, amely jelenleg az észak-ostrobotniai Kalajokiban és Oulainenben működtet fűrészüzemeket. A vállalat jelentős kihívás előtt áll egy új fűrészüzem beindításával Ouluban, amely a tervek szerint 2024 januárjában kezdi meg működését.
“Célunk, hogy körülbelül 30 munkavállalót képezzünk ki, Tavaly ősz óta a honlapunkon található űrlap segítségével felmérjük az érdeklődőket. Egyáltalán nem hirdettük meg, de több mint százan jelezték érdeklődésüket” – mondta Kalle Junnikkala vezérigazgató a forest.fi portálnak. A tényleges jelentkezési időszak március elején kezdődött. ‘És mindenkit ki fogunk képezni, függetlenül attól, hogy van-e már tapasztalata a területen vagy sem. Ez azért van, mert a csomagban benne van a berendezések szállítóinak a kezelőkre vonatkozó képzése is’ – mondja Junnikkala.
A program októberben egy hónapos intenzív elméleti oktatással kezdődik. A tanulók faipari nemzeti szakképesítést szereznek fűrészipari szakirányban. Az oktatást a jyväskyläi Gradia oktatási konzorcium szervezi, ahogy arról a Puumies magazin is beszámolt. A tanulók várhatóan 2025 szeptemberére végzik el a képesítést, emellett a fűrészüzemben dolgoznak. A program kezdetétől fogva fizetést kapnak.
A Covid-19 eltérő hatást fejtett ki
Mi a helyzet az erdészeti ágazati képzés és oktatás egyéb formái iránti érdeklődéssel? Ville Manner, a Metsäkoulutus [erdészeti oktatás és képzés] szövetség ügyvezető igazgatója szerint az erdővel kapcsolatos tanulmányok iránti érdeklődés tekintetében nagy eltérések tapasztalhatók, amelyeket nehéz megmagyarázni. Finnországban az erdővel kapcsolatos tanulmányokat a szakközépiskolák, az alkalmazott tudományok egyetemei és a hagyományos egyetemek szervezik. A Metsäkoulutus egyesület 2014 óta figyelemmel kíséri a jelentkezők számát mindezekre.
A megfigyelési időszak során minden szinten nőtt azoknak a jelentkezőknek a száma, akiknek az első választása az erdészeti ágazat. A szakközépiskolák esetében a jelentkezők száma rövid időre csökkent a 2020-2021-es járványos években, a szakközépiskolákban elérhető szakképesítések közé tartozik például az erdészeti gépkezelő és az erdészeti munkás.
Hat alkalmazott tudományegyetem kínál erdészeti alapképzést. A jelentkezők száma ezeken az egyetemeken viszonylag stabilan 500 fő alatt maradt, kivéve a járványos éveket, amikor a számuk 870 fővel tetőzött. Ennek oka nem ismert. Az erdészeti diplomát nyújtó két hagyományos egyetemre jelentkezők száma a megfigyelési időszak alatt folyamatosan nőtt. “Aztán 2022-ben a Helsinki Egyetemre jelentkezők száma csaknem harmadával, 132-re csökkent. Ismét csak fogalmunk sincs, hogy miért’ – mondja Manner.
A női jelentkezők aránya alacsony, a szakközépiskolákban mindössze 5 százalék, az alkalmazott tudományok egyetemein pedig 15-20 százalék. ‘Manapság a gyakorlati erdei munka nem tartalmaz olyasmit, amit egy nő ne tudna ugyanolyan jól csinálni, mint egy férfi. A jelentkezők számát növelhetnénk, ha a marketingben kifejezetten a nőket céloznánk meg’ – mondja Manner. A hagyományos egyetemeken az erdészetet tanuló nők aránya körülbelül ötven százalék.
A fiatalok az erdészeti ágazatot kulcsfontosságú jövőbeli ágazatnak tartják
Mi az, ami annyira vonzó az erdészeti ágazatban? 2022-ben a Finn Erdészeti Szövetség és a TTS Työtehoseura vállalat elkészítette a Samassa metsässä [Ugyanabban az erdőben] nevű felmérést, amely nagyjából ugyanazt az üzenetet közvetítette, mint amit Jenni Långsved: a fiatalok érdeklődnek az erdészeti ágazat iránt, mivel sokoldalú és jó munkaadónak ismert. Hasonló eredményt mutatnak a Finn Erdészeti Szövetség által megrendelt ifjúsági barométerek is, amelyek közül a legutóbbi 2022-ben jelent meg.
A fiatalok olyan munkát szeretnének, amelynek van értelme. Az erdészeti ágazatot Finnország számára kulcsfontosságú ágazatnak tekintik, mindenekelőtt gazdasági szempontból, de olyan ágazatnak is, amely globális megoldásokat és utat kínál a jövőbe. “Ebben akarnak részt venni, és ez egyaránt vonatkozik a középiskolásokra és az egyetemi hallgatókra” – mondja Kärkkäinen.
Ezt kiválóan illusztrálja ez a felmérésben rögzített kijelentés, amelyet egy erdészeti gépkezelőnek tanuló fiatal tett: “Nos, én vagyok az, aki eldönti, hogy mely fákat távolítják el, tehát rajtam múlik, hogy az erdő milyen lesz a jövőben.”
Az erdészeti know-how nem csak az erdészeti ágazatban szükséges
A Samassa metsässä felmérés szerint a tanulmányi területükről döntő fiatalok a tanárokat és az iskolai tanulmányi tanácsadókat sorolják fel a legkevésbé hasznos információforrásként az erdészeti ágazatról. Másrészről viszont ismert, hogy ha az erdészeti ágazat felveszi a kapcsolatot a helyi iskolákkal a diákok megnyerése érdekében, akkor általában jó eredményeket ér el.
Kärkkäinen kulcsfontosságúnak tartja, hogy az ágazatról valós képet mutassanak, és az erdészeti ágazat szerencséjére ez a kép pozitív. A legnagyobb téves elképzelés valószínűleg az erdő közepén dolgozó magányos fickóról alkotott kép. “Az erdészeti ágazat minden tekintetben sokrétű egység. Mindenekelőtt emberekkel dolgozunk együtt, szerte Finnországban, folyamatosan új dolgokat fejlesztünk ki az erdők és az erdei természet kezelésére, olyan dolgok előállítására, amelyekre az átlagembereknek szükségük van, és globális megoldásokat keresünk” – mondja Kärkkäinen.
“Az erdészeti adatok gyűjtése például egyre inkább digitális és automatikus. Az emberi hozzájárulás ehhez az adatgyűjtő rendszerek kifejlesztéséből áll, például az erdészeti gépek vagy a távérzékelés számára” – folytatja Kärkkäinen.
Különösen az egyetemek járnának jól, ha meghallgatnák a hallgatók kívánságait a tanulmányok súlypontjával kapcsolatban, amit úgy lehetne jellemezni, hogy “kevesebb láncfűrész és több menedzsment”.
“Az erdészeti ágazatnak viszont nem kellene többé megdöbbennie, ha az erdészhallgatók végül más ágazatban helyezkednek el. Ez csak jót jelenthet az ágazat számára. Talán a területrendezés okozta aggodalmak csökkenthetők lennének, ha a helyi hatóságok és a tanácsadó cégek több olyan embert alkalmaznának, akik értenek az erdőkhöz” – mondja Kärkkäinen. Manner ugyanezen a véleményen van, legalábbis ami az egyetemi diplomával rendelkezőket illeti. Nem vagyok biztos benne, hogy ugyanolyan hasznos-e, ha egy gépkezelő öt év tapasztalat megszerzése után elhagyja a területet – mondja.
Forrás: forest.fi
Írta: Hannes Mäntyranta | angolra fordította: Heli Mäntyranta
Fatájolta: MM
