FATÁJ-online szaklap: események, gazdasági jelenségek a faiparban, bútoriparban, asztalosságban, erdőgazdálkodásban és a kapcsolódó területeken.
Naptár

Közelgő események

Tiszteld a törvényt, szeresd az állatot, becsüld meg vadásztársaidat.

Láng Rudolf a vadászok lelkiismerete és bölcs tanítója, sőt a Nimród vadászújság „szent emberének” is nevezték, utalva ezzel arra a mércére, amelyet munkássága jelentett a tudás és a példaadás, illetve a vadászetika terén – mondta el az író emléktáblájának avató ünnepségén Zambó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért felelős államtitkár, szerdán, Vérteskozmán, ahol a vadászetika legnagyobb magyar képviselője született.

Láng Rudolf, írói nevén „Sólyom” emléktáblájának avató ünnepségén az államtitkár kiemelte, hogy a magyar vadászat és vadászati kultúra történetében az 1881-es esztendő mennyire fontos volt. Ekkor született Kittenberger Kálmán, ekkor alakult meg az Országos Magyar Vadászati Védegylet, de ekkor látta meg a napvilágot Csathó Kálmán, Esterházy Móric és nem utolsósorban Láng Rudolf is.

Az író szívét már gyermekkorában rabul ejtették a Vértes erdei. Írásaiban gyakran tér vissza a szülőföld páratlanul gazdag természeti világához. Az édesapja irányításával dolgozó erdészeti és vadászati személyzet körében nőtt fel, általuk ismerte meg a vidék változatos élővilágát és a vadgazdálkodás mindennapi teendőit. Itt alapozta meg azt az óriási tudást, amelyet a vadgazdálkodással, vadászattal, fegyvertannal, vadászkutyákkal, vadkárral, a vadászat írott és íratlan szabályaival kapcsolatban későbbi írásaiban közkinccsé tett. A múlt század első felében Kittenberger Kálmán Nimród Vadászújságjában „Sólyom” írói néven alkotott maradandót. Az évek során tíz különböző rovatban több mint 500 írása jelent meg, mintegy 1000 oldal terjedelemben.

A szakma és az olvasók elismerése ellenére azonban a második világháborút követő rendszer háttérbe szorította és elhallgattatta. 1948–tól a kommunista-szocialista államrendben hite, értékrendje miatt félreállították, már nem vadászhatott és nem is publikálhatott. 1963. május 25-én, 82 évesen hunyt el. A rendszerváltás után azonban újra felfedezték és Mosonmagyaróváron emléktáblát is állítottak a tiszteletére a piarista gimnázium falán. Emlékére Sólyom Vadászegylet és Sólyom Vadászetikai Társulás alakult. Nevét viseli a „Sólyom” Vándorkupa lövészverseny és a „Sólyom” irodalmi díj is.

A vérteskozmai emléktábla Lebó Ferenc Munkácsy Mihály-díjas érem- és szobrászművész, Magyarország Érdemes Művésze műve. Tardosi vörösmárvány kőből valósította meg, ami az Esterházy-uradalom hivatalos díszítő köve volt. Az államtitkár beszédének zárásában megköszönte Tamás Antalnak az Agrárminisztérium kollégájának fáradhatatlan szervező- és kutatómunkáját, az Erdészek A Vértes Értékeiért Egyesület kitartását és elhivatottságát, amely nélkül az emléktábla avatása nem jöhetett volna létre.

Forrás: AM Sajtóiroda

Előző cikk

Civil tájzöldítők szakmai találkozója

Következő cikk

Faszerkezetű építés tesztközpontja Grazban




(x) hirdetés
Kapcsolódó bejegyzések
Tovább

Új országos főépítész

Szemerey Samu építészeti és magasépítési beruházásokért felelős államtitkárt bízta meg az országos főépítészi feladatok ellátásával Vitézy Dávid közlekedési…
Tovább

Gyászhír – Máthé Károly [80]

Mély fájdalommal tudatjuk, hogy Máthé Károly okleveles közgazdász, az Ipoly Erdő Zrt. megbecsült munkatársa, egykori gazdasági és kontrolling…
Exit mobile version