Az Erdészeti Bizottság elnöke, Young bárónő a termelő erdőgazdálkodás kiterjesztését helyezte szervezetével kapcsolatos törekvéseinek középpontjába, azzal érvelve, hogy Angliának több fát kell ültetnie a faanyag, a szén-dioxid-megkötés és a biológiai sokféleség érdekében, ahelyett, hogy ezek közül választania kellene.
Az APF-en tartott beszédében, az elnöki tisztségében eltöltött első nyolc hónapjára visszatekintve Young kijelentette, hogy a faanyag-termelés növelésének az erdőgazdálkodás gazdasági, környezeti és társadalmi hozzájárulásának szélesebb körű bővítésének részét kell képeznie.
„Nem arról van szó, hogy a faanyagtermelés, a szén-dioxid-megkötés vagy a biológiai sokféleség érdekében ültessünk-e fákat” – mondta. „Mindenről szó van, és én mindegyikből többet szeretnék.”
Young szerint az erdőgazdálkodás fontos szerepet játszik az ország ellenálló képességében és biztonságában, de arra figyelmeztetett, hogy a döntéshozók gyakran az élelmezésbiztonságra koncentrálnak anélkül, hogy a faanyagot is ugyanolyan fontossággal kezelnék.
„Folyamatosan emlékeztetnünk kell mindenkit arra, hogy a szén-dioxid, a természet és a faanyag szorosan összefügg, és mindegyik elengedhetetlen az ország biztonsága és ellenálló képessége szempontjából” – mondta. „Mindig azonnal az élelmezésbiztonságra gondolnak, nem pedig a faanyag-ellátás biztonságára, és ezt egyszerűen folyamatosan hangsúlyoznunk kell.”
Szerinte ahhoz, hogy több területet vonjanak be az erdőgazdálkodásba, nem csupán a rendelkezésre álló területek felkutatására van szükség, hanem arra is, hogy a földtulajdonosok nagyobb bizalmat, biztonságot és gazdasági ösztönzőket kapjanak.
Young emellett azt is szorgalmazta, hogy az építőiparban több hazai fát használjanak fel, és „szánalmasnak” nevezte, hogy Angliában a jelentések szerint az új házak mindössze 9 százaléka készül favázas szerkezettel, míg Skóciában ez az arány 91 százalék.
„Szükség van egy stratégiára” – mondta. „Nem fog sikerülni, ha nincs cselekvési tervünk az építőiparban történő faanyag-felhasználás javítására.”
A termelés növeléséhez azonban olyan, az éghajlati változásoknak ellenálló erdőkre lesz szükség, amelyek szélesebb faj-, korosztály- és lombkorona-réteg-választékot tartalmaznak, és amelyeket változatos gazdálkodási technikák támogatnak. Young kiemelte továbbá, hogy összehangoltabb megközelítésre van szükség a szürke mókusok visszaszorításában, és a jelenlegi tevékenységeket viszonylag széttagoltnak minősítette.
Elismerte, hogy a faanyag-termelés, a biológiai sokféleség, a szén-dioxid-kibocsátás, a nyilvános hozzáférés és egyéb igények közötti egyensúly megteremtése elkerülhetetlenül nehéz döntésekkel jár majd.
Az Erdészeti Bizottságnak mindazonáltal modernebb szabályozó szervvé kell válnia, amely „kockázatalapú, arányos, hatékony, egyszerűbb és inkább az eredményekre, mint a bürokratikus folyamatokra összpontosít”.
Young szerint elengedhetetlen lenne, hogy a nyilvánosság jobban megértse az aktív erdőgazdálkodást, beleértve a fakitermelést, az újratelepítést, valamint a szarvasok és a mókusok számának szabályozását.
Kiemelte továbbá, hogy az ültetések és a termelés növelése a munkaerőbe beruházást igényelne.
„Ahhoz, hogy több fát ültessünk, több erdészre lesz szükség” – mondta –, „és a szakértelem és a gyakorlati tudás éppoly fontos, mint a magok és a föld.”
(Ez a cikk az APF 2026 sorozatunkból származik. A Forestry Journal az APF-ről széles körű tudósítást fog közölni weboldalunkon, közösségi média oldalainkon és YouTube-csatornánkon.)
Forrás: forestryjournal.co.uk
Írta: John McNee Managing Editor
