A közelmúltban világszerte több mint 200 tanulmányt áttekintve vizsgálták a természetalapú szénmegkötési technológia hatását a mezőgazdasági kibocsátásra. Az eredmények ígéretesek voltak. A természetalapú szénmegkötési technológia különösen sikeres a dinitrogén-oxid-kibocsátás csökkentésében. A bioszén segíthet a gazdálkodóknak elérni az üvegházhatású gázok nettó nulla kibocsátását.
A szerves hulladékból készült bioszén különösen sikeres a dinitrogén-oxid-kibocsátás csökkentésében – idézi az Euronews a The Ohio State University kutatóit. A Journal of Environmental Quality című tudományos folyóiratban megjelent tanulmány a bioszén egyéb előnyeit is kiemeli, többek között a talaj optimalizálására való képességét.
A szerzők remélik, hogy kutatásuk elősegíti a bioszén kereskedelmi célú használatát és alkalmazását a mezőgazdaságban és az erdőgazdálkodásban. A World in Data adatai szerint a mezőgazdaság, az erdőgazdálkodás és a földhasználat a globális üvegházhatást okozó kibocsátások több mint 18 százalékáért felelős, és ennek 3,5 százaléka a növényégetésnek tulajdonítható.
Mi az a bioszén?
A bioszén akkor keletkezik, amikor a biomasszát, például lehullott faágakat és növényi maradványokat 200-400 °C-on, kevés oxigénnel vagy oxigén nélkül hevítik a pirolízisnek nevezett folyamat során. Ennek során a szerves hulladék hővel lebomlik, és egy szilárd szénmaradványt, úgynevezett bioszénné alakul. A szén stabil, szilárd formában való tárolása megakadályozza, hogy lebomoljon. A talajban több száz vagy ezer évig is megmaradhat.
Amikor a gazdálkodók egyszerűen a szántóföldön hagyják a növényi maradványokat lebomlani, a maradék szénnek csak körülbelül 10-20 százaléka kerül vissza a talajba. A bioszénné alakításával és a szántóföldre történő kijuttatásával a maradék mintegy 50 százaléka stabil formában tárolódik.
Ez a folyamat mérsékli az elégetett vagy bomlásra hagyott szerves hulladékból származó kibocsátást, amelyek mindkettő üvegházhatású gázokat termel. A bioszén a növények általi felvétel révén közvetlenül is eltávolíthatja az üvegházhatású gázokat a légkörből.
Ezenkívül talajadalékként is használható a vízelvezetés, a levegőztetés, a növények egészségének, a terméshozamnak, valamint a víz- és tápanyagmegtartás javítására.
A bioszén segíthet a gazdálkodóknak elérni az üvegházhatású gázok nettó nulla kibocsátását. (Fotó: Canva)
Mennyire hatékony a bioszén a mezőgazdasági kibocsátások csökkentésében?
A dinitrogén-oxid, a metán és a szén-dioxid olyan hőcsapdázó gázok, amelyek a Föld légkörének felmelegedését okozzák. A tanulmány szerint a kibocsátások forrásánál történő csökkentésével és az azokat elnyelő szén-dioxid-nyelő – ebben az esetben a talaj szénkészletének – növelésével a gazdálkodók nulla vagy negatív kibocsátást érhetnek el.
A kutatók megállapították, hogy a bioszén használata átlagosan mintegy 18 százalékkal csökkentette a dinitrogén-oxid kibocsátását, a metánét pedig három százalékkal.
Míg a bioszén önmagában nem volt hatékony a szén-dioxid csökkentésében, addig a kereskedelmi nitrogéntrágyával vagy szerves anyagokkal, például trágyával vagy komposzttal kombinálva igen.
A bioszén a talajból származó üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére is alkalmas, de ennek vizsgálatához hosszabb távú munkára van szükség – jegyzi meg a tanulmány.
Milyen akadályai vannak a bioszén bevezetésének?
Jelenleg a bioszén drága – tonnánként 930 és 3065 euró közötti összegbe kerül. A nagyszabású, hosszú távú tanulmányok hiánya miatt az előnyeiről és stabilitásáról is csak korlátozott bizonyítékok állnak rendelkezésre. Ezért még nem ismerik el szén-dioxid-kompenzációs módszerként.
A tanulmány szerzői szerint azonban a bioszén nagy mennyiségű üvegházhatású gáz megkötésére való képessége, valamint a gazdálkodók számára jelentkező további előnyei miatt érdemes újraértékelni, mint az éghajlatváltozás mérséklésének eszközét.
„Ha meg tudjuk győzni a gazdákat arról, hogy a biomassza bioszénné történő átalakítása jót tesz a talajok hosszú távú fenntarthatóságának, a gazdaságnak és a környezetnek, akkor széles körben elterjedhet ez a technológia” – mondja Raj Shrestha, a tanulmány vezető szerzője.
forrás: NRGReport
