Az YPEF győztes csapatát látta vendégül a Kemencei Erdészet Domszky Pál Erdészeti Erdei Iskolája. Szálláshelyük az erdei iskola Matracszállásán volt Bernecebarátiban.
S hogy kik is büszkeségeink?
A kaposvári Nagyboldogasszony Római Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola, Kaposvár 12. A. osztályának tanulói: Benkő Júlia, Bujbáczi Fanni, Schlitt Bence Péter. Felkészítő tanáruk: Domokos Éva biológia-kémia szakos tanárnő.
Szállásfoglalásuk, s az ízletes ebéd és frissítő után az erdész négy évszakos munkájával, az erdőgazdálkodás egyes elemeivel ismerkedhettek – eleinte csak egy előadásban, majd az erdészeti rakodón kipróbálhatták az előadásban látott és bemutatott eszközök egy részét: kacort, keresztvágó fűrészt, köböző kalapácsot, stb.
Autóba szállva terepre, a Kalakocs völgyébe indultak. A Bernecebaráti 26/F erdőrészben a szálaló vágással ismerkedtek, a lékek szerepéről is szó esett, s a szórón az automata etető előnyeit is láthatták.
A kalakocsi rakodón megfigyelhették a rakodói rend kialakítását, a vételezés módjaiban is szerezhettek egy kis gyakorlatot: rönk – köbözés, lapkázás, papírfa – máglyázás, tűzifa – sarangolás.
Hazafelé a Bernecei-völgyben a vizes élőhelyek kialakítására, fenntartására, védelmére láthattak példát.
A hosszú, fárasztó nap után jól esett a vacsora, majd az esti csendes elvonulás. Az erdészeti, vadászati témakörökben, és a túra során Pesek Géza kerületvezető erdész, vadász kalauzolta, segítette a gyerekeket.
Szombaton korán kellett kelni. A Kemencei Erdei Múzeumvasút menetrend szerinti járata várta őket 10 órakor. Egy kis vonatozás után máris túra következett. Útjuk során tisztelegtek az Erdész Emlékműnél a munka közben, az erdőn elhunyt emberek emléke előtt, felelevenítették a favágók nehéz munkáját a régmúltban, s napjainkban. A börzsönyi szintezési főalappontnál a tengerszint feletti mérésekről, az újabb mérnöki eredményekről tájékozódtak, a ma már a pontosabb műholdas meghatározás fontossága is elhangzott.
A kisvasúttal visszatérve a kemencei végállomásra, Tóth Gábor tartott ismertetőt a börzsönyi, kiemelten 600 mm-es nyomtávú kemencei erdei kisvasút történetéről, s arról, hogy milyen szerepet játszott a kisvasút az erdei munkákban. Megismerkedtek a Múzeum anyagával, a kovács és bognár mesterséggel, a szerelvénypark járműveivel, s legújabb büszkeségünkkel, a Triglav névre hallgató kis gőzössel.
A délután a vadászat, a vadgazdálkodás témakörében telt. A vadászat jogi feltételeiről, múltjáról, vadászati módokról, hagyományokról, az írott és íratlan szabályokról is esett szó. A vadgazdálkodás témaköre után a Börzsöny nagyvadjai, jelentősebb vadfajai következtek.
Az alkonyat, s a leszálló sötétség a vadlesen találta őket, ahol türelmesen várták, hogy mit pillantanak meg a szórón, vagy épp a réten legelészve. Az élménydús nap után senkit nem kellett altatgatni.
Az utolsó nap délelőttjén az idő rövidségére való tekintettel, egy összevont gyógynövény- és gombaismereti témakör következett, Székelyné Bognár Eszter vezetésével. A gyűjtőtúrán a gyakorlati ismereteken túl, gyógynövényeket és gombát is sikerült begyűjteni egy csokorra ill. kosárra valót. A játékos feladatok, a becsapós teszt sem maradhattak el ebben a témakörben.
Az utolsó nap délutánján fájó szívvel engedtük útjukra őket.
Teljes szívvel, igyekezettel készültek: jegyzeteltek, kérdeztek, fényképeztek rendületlenül. Volt saját kialakult véleményük, tudták és merték elmondani idevágó szakmai kérdésekben. Vannak terveik, elképzeléseik, vágyaik. Lelkesen készültek az európai megmérettetésükre.
Hazatértek, s őket még az érettségi, a felvételi várta.
Rá egy hétre kaptuk a hírt a Domokos Éva tanárnőtől, hogy elmarad az YPEF Európa Bajnokság, a kialakult nemzetközi helyzet miatt. Nagy kár. Megérdemelték volna, hogy ott lehessenek, mert hiszem, hogy méltón képviselték volna hazánkat.
Köszönőlevelüket Bence ittlétük emlékére íródott versének utolsó soraival zárták, mely a börzsönyi látogatás után született:
Ezerarcú világ ez,
őserdők, patakok,
ha kell sziklás gyepek,
tudom, egyszer úgyis visszamegyek.
Éjjeli vadles, páratlan társaság,
életre szóló élmény,
emlék eme utazás.
“Ezerarcú világ ez,
őserdők, patakok,
ha kell sziklás gyepek,
tudom, egyszer úgyis visszamegyek.
Éjjeli vadles, páratlan társaság,
életre szóló élmény,
emlék eme utazás.
Guruló sziklák, ezeréves bükkök,
mérhetetlen tudás,
zsivány erdész-trükkök.
Leírhatatlan érzés,
öröm volt minden perc,
Bármit hozzon a jövő,
ne feledd:
A Börzsöny!
A börzsönyi érintetlen vadregényes táj!
Ez, Ez lesz az,
mi mindig visszavár!”
(Schlitt Bence)
szöveg: Pesek Gézáné – erdei iskola vezető
forrás: Ipoly Erdő Zrt.
