2024. január 1-jétől várhatóan csak azok a strukturált elektronikus formában kiállított számlák minősülnek majd elektronikus számlának, amelyeket gépi úton – valamilyen elektronikus, számítógépes megoldás által – is fel lehet dolgozni. Szintén 2024-től eltörölnék azt a követelményt, hogy a számla befogadójának bele kell egyeznie az elektronikus számlázásba.
2028. január 1-jétől pedig a számlakiállítási határidő a teljesítéstől számított 2 munkanapra csökkenhet a jelenlegi összesítő jelentést felváltó új elektronikus, közel valós idejű adatszolgáltatási kötelezettség a DDR (Digital Reporting Requirements) teljesíthetősége érdekében. Szintén a DDR miatt 2028-tól kötelezővé válhat az elektronikus számlázás a közösségen belüli ügyletek esetében.
Az Európai Bizottság 2022. decemberében publikálta az úgynevezett VAT in Digital Age (VIDA) javaslatcsomagot, amelynek 3 pillére közül az egyik az elektronikus számlázás kötelezővé tétele a közösségen belüli ügyletek esetében, illetve egy új majdnem valós idejű digitális jelentési rendszer bevezetése szintén ezen ügyletek körében -tájékoztat a Niveus Consulting Group. Antretter Erzsébet, a Niveus Consulting Group adótanácsadási üzletágának vezetője szerint a legutóbb 2023. június 16-án is tárgyalt javaslat – 2023. év végén tervezett – elfogadása jelentős hatással lehet a magyar vállalkozások számlázási lehetőségeire és kötelezettségeire is.
A hatályos szabályozás a papír alapú és elektronikus számlákat egyenrangúnak tekinti és elektronikus számla kiállítására vagy befogadására nincs kötelezettség. Sőt az elektronikus számla kibocsátása a számlát befogadó adóalany beleegyezéséhez kötött. A tagállamok az elektronikus számlázást jelenleg kizárólag derogáció alapján tehetik kötelezővé, amely lehetőséggel Magyarország nem élt.
2024. január 1-jétől azonban módosítanák az elektronikus számla definícióját, melynek következtében elektronikus számlának csak az minősülne, amelyet olyan strukturált elektronikus formátumban állítottak ki, továbbítottak és fogadtak, amely lehetővé teszi annak automatikus és elektronikus feldolgozását. Az olyan számlák tehát, amelyeket nem lehet gépi úton feldolgozni, mint például az elektronikus aláírással ellátott pdf dokumentumok vagy az online számla adatszolgáltatás hash kódjával hitelesített számlák, nem felelnének meg ennek a fogalomnak.
Azzal együtt, hogy 2028. január 1-jétől már alapértelmezett lesz az elektronikus számlázás követelménye (az EN 16931-es európai szabványnak megfelelő számlát 2024-től várhatóan minden EU tagállamban el kell fogadni), ez sok vállalkozásnak jelenthet fejtörést a következő években. A tervek szerint ugyanis papír alapú számlát már csak olyan esetekben lehet majd kiállítani, ahol azt a tagállami szabályozás kifejezetten megengedi. Olyan ügyletek esetében azonban a tagállamok erre nem adhatnak majd engedélyt, amelyek a digitális jelentéstételi kötelezettség hatálya alá tartoznak. A papíralapú számlák ugyanis nem lennének alkalmasak a tervezett automatikus adatszolgáltatás teljesítésére. Azoknak a vállalkozásoknak tehát, amelyeknek van közösségen belüli ügylete a nem a fentieknek megfelelő elektronikus számlák kiállítása gyakorlatilag nem lesz opció 2028-tól.
Érdemes látni, hogy nem csak a számlakiállítói, hanem a számlabefogadói oldal is kihívások elé néz a jövőben, 2024-től ugyanis várhatóan megszűnik a számla befogadó beleegyezésének követelménye, azaz senkinek nem lesz lehetősége mérlegelni, hogy szeretne-e elektronikus számlát befogadni, hanem mindenkinek fel kell készülnie annak feldolgozására.
További változás, amire minden vállalkozásnak számítania kell, a közösségi összesítő jelentést (A60-as nyomtatvány) felváltó majdnem valós idejű adatszolgáltatási kötelezettség (DDR – Digital Reporting Requirements) bevezetése várhatóan 2028. január 1-től. Ez a számla kiállítóját és befogadóját is érintő adatszolgáltatási kötelezettség a Közösségi termékértékesítésekre és a Közösségi termékbeszerzésekre, valamint a külföldön teljesített szolgáltatásokra vonatkozna, a belföldi ügyletek bevonását pedig a javaslat a tagállamok döntésére bízza.
Annak érdekben, hogy a DDR rendszer működni tudjon az érintett ügyletek körében kötelező elektronikus számlázáson kívül további változások is várhatóak a számlázási követelményekben. Például a számla kibocsátásának határideje az adófizetési kötelezettség keletkezésétől számított 2 nap lenne, amelyet követő 2 nap lenne az adatszolgáltatás határideje. A tagállami adóhatóságoknak a számlaszintű digitális adatszolgáltatás keretében így kapott adatokat 1 napon belül kell majd továbbítaniuk a központi VIES rendszerbe. Az ügylet adatai tehát a teljesítéstől számított 5. napon már ott elérhetőek lennének, így valósulna meg a közel valós idejű jelentési rendszer.
Várható az is, hogy a számlázásra vonatkozó minden olyan előírás módosulni fog, ami a DDR hatékony megvalósulását hátráltatja. Emiatt feltételezhetően megszűnik például a valós idejű adatszolgáltatás útjában álló gyűjtőszámlák kiállításának lehetősége az érintett ügyleteknél.
forrás: pénzcentrum
