A szövetségi erdők (Bundesforste) 2023-as erdőmérleget készítenek: A klímaválság továbbra is nyomás alatt tartja az erdőket. A károsodott faanyag aránya kissé az előző évi szint felett – 2030-ig 100 millió euró az erdőfenntartásra – A saját fakitermelési kapacitások további bővítése – Turbulens évzárás a Zoltán vihar miatt.
2023 éghajlati szempontból ismét több rekordot is megdöntött: világszerte a legmelegebb évnek számít, Ausztriában pedig a feljegyzett történelem legmelegebb éve volt, egy szinten 2018-cal. “Az erdei év kezdetét száraz, hószegény tél jellemezte. Szerencsére a hűvös, csapadékos tavasz viszonylag jól indította a vegetációs időszakot, és némileg késleltette a szúszezon kezdetét” – tekint vissza Georg Schöppl, az Osztrák Szövetségi Erdők (ÖBf) vezérigazgatója. “A júniusi és júliusi hőséget augusztus követte, így az erdő rövid szusszanásnyi időt kapott, mielőtt az ősz rekordhőmérsékleteket hozott. Ennek következtében a szú szokatlanul hosszú ideig, helyenként még novemberig aktív volt. Karácsony előtt pedig a Zoltán vihar megmutatta, hogy a kihívások változatlanul folytatódnak” – folytatja Schöppl.
Több mint egymillió köbméter károsodott faanyag
Az éghajlati viszonyok számos következménnyel járnak. A 2023-ban kitermelt mintegy 1,9 millió köbméternyi faanyag több mint 1 millió köbmétere, azaz mintegy 55 %-a volt károsodott faanyag (2022: mintegy 50 %). Ennek több mint kétharmadát, mintegy 730.000 köbmétert a kéregbogár okozta. A regionális gócpontok a karintiai Mölltal völgye körül és Felső-Stájerországban helyezkedtek el, ahol a szú okozta károk mintegy fele néhány erdőrészletre koncentrálódott. A korábbi viharok hosszú távú következményei ott is nyilvánvalóak: a nehezen megközelíthető terep és a biztonsági okokból néha megközelíthetetlen helyek kihívást jelentenek a beavatkozó csapatok számára. Az ÖBf többi régiójában a szú által elpusztított faanyag aránya stabil vagy csökkenő volt. “Míg az 1980-as és 1990-es években a károsodott fa átlagos aránya még alig 30 százalék alatt volt, addig ma már 50 százalék körüli értéket kell normálisnak tekintenünk az éghajlatváltozás következtében” – jelenti Andreas Gruber, az ÖBf erdészetért és természetvédelemért felelős igazgatósági tagja.
Az ÖBf erdőkármérlege – azaz a szú elleni védekezés, az infrastruktúra-károk, a fedezeti hozzájárulás kiesése és a károsodott faanyag tárolási költségei – 2023-ban mintegy 32 millió EUR-t tesz ki (2022: 28 millió EUR). “Nagyon örvendetes, hogy a nagy mennyiségű károsodott faanyag ellenére egész évben stabil faanyagárat tudtunk fenntartani. A Bundesforste megbízható partner, amely képes az olykor igen erős piaci ingadozásoktól függetlenül cselekedni, és hosszú távú ügyfélpartnerségekkel és szerződésekkel biztonságot nyújt” – mondja Gruber.
Továbbra is nagy hangsúlyt fektetnek a kéregbogár elleni védekezésre
Ráadásul az aszályos fák egyre kevésbé képesek védekezni. Ez még fontosabbá teszi az intelligens szú-kezelést – a korai felismeréstől kezdve az átfogó megfigyelésen, a csalogató csapdák használatán és a fák csapdázásán át a törzsek kéregtelenítéséig vagy a fertőzött fák gyors eltávolításáig. “Nagyon jól felkészültünk, és a száraz télnek köszönhetően korán tudtunk kezdeni. A szú elleni védekezésre fordított kiadások 2023-ban valamivel kevesebb, mint 7 millió euróval lényegesen magasabbak voltak, mint a korábbi években” – magyarázza Gruber.
Következetes erdőgazdálkodás mint elővigyázatosság a stabil erdők érdekében
“Az ország legnagyobb természeti terület kezelőjeként különleges felelősséggel tartozunk. Ezért már évek óta mindent megteszünk azért, hogy a “Jövő erdeje” mottó jegyében következetesen előrevigyük az erdőátalakítást, és hogy erdeinket klímaképessé tegyük. A 2023-as évre összesen mintegy 15 millió eurót különítettünk el erdőfenntartási munkálatokra. Erre 2030-ig mintegy 100 millió eurót tervezünk. Ha az előrehaladó éghajlatváltozás még inkább szükségessé teszi, erdeink jövője prioritást élvez számunkra” – mondja Schöppl. Az erdőgazdálkodás legfőbb alapelve továbbra is a fenntarthatóság: nem vágunk ki többet, mint amennyi visszanő. Ugyanakkor több intézkedést kell hozni a stabil és egészséges erdők biztosítása érdekében, mint például az előhasználat. “Mert a kezeletlen erdő a holnap sérült fája” – figyelmeztet Gruber. Egy belső erdészeti felmérés is azt mutatja, hogy a fenntartható gazdálkodás hat: az ÖBf földterületein a fa mennyisége növekszik, és az elmúlt években a kezelt erdők állománya mintegy másfél millió köbméterrel nőtt.
A fakitermelési kapacitások bővítése a nagyobb rugalmasság érdekében
A proaktív erdőátalakítás mellett az éghajlati válság kezelése magában foglalja az erdőfenntartási és fakitermelési kapacitások további bővítését is. Gruber kifejtette: “A munkaerő-piaci munkaerőhiányt a fakitermelő vállalatok is megérzik. Ugyanakkor az éghajlati válság egyre nagyobb rugalmasságot követel tőlünk”. A tervek szerint az ÖBf legfontosabb fakitermelő gépeinek, a kötéldaruknak a számát megduplázzák. Ezzel párhuzamosan lépésről lépésre növelni fogják a helyszínen dolgozó erdészeti szakszemélyzet létszámát. Összességében ez a következő három-öt évben mintegy 4-5 millió eurónyi további beruházási volument jelent.
“Tudjuk, hogy a természet és az éghajlat által felállított kihívások messzemenőek, és nem csökkennek. A Zoltán vihar ezt Karácsony körül ismét nagyon világossá tette számunkra, és mintegy 250.000 bruttó köbméternyi károsodott faanyagot hozott. Ez még fontosabbá teszi a fajgazdag vegyes erdőkre átállást. Mert meggyőződésünk, hogy csak a természetközeli és fenntartható módon kezelt erdő tudja hosszú távon a legjobban teljesíteni azokat az ökológiai, gazdasági és társadalmi igényeket, amelyeket mi, emberek támasztunk vele szemben” – összegezték az elnökségi tagok.
Forrás: bundesforste.at
