Navracsics Tibor új feladatot kapott, hisz az újév második napján megalakult Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium, és a munka már el is kezdődött.
Az önálló minisztériumról az Országgyűlés tavaly december közepi ülésén döntöttek a képviselők.
A döntéssel 2024. január 1-től a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium felelősségi körébe tartozik a területi közigazgatási feladatok (vármegyei kormányhivatalok működtetése) és az önkormányzati szektor koordinációja.
Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter meghallgatásán az európai ügyek bizottságának ülésén az Országház Széll Kálmán termében 2023. december 11-én – Fotó: MTI/Balogh Zoltán
Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter az újonnan létrejött Közigazgatási és Területfejlesztési és Minisztérium kapcsán úgy fogalmazott korábban, nagy lehetőséget lát abban, hogy a két, eltérő logika alapján működő, de mégis egymással szorosan összefüggő rendszer (államigazgatás és önkormányzati igazgatás) között megtalálják a találkozási pontokat.
A vidék szempontjából komoly előrelépésnek tekinthető a mostani átalakulás, hiszen önálló minisztérium felel a területi közigazgatásért és a területfejlesztésért, azaz egy tárcához került most két olyan terület, amelyeket egyébként folyamatosan össze kell hangolni, és közvetlenül befolyásolják a vidéki lakosság életkörülményeit.
A vidéki közszolgáltatások szervezése és fejlesztése egy kézbe kerül, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy vidéki településen például a csapadékvíz-elvezetési vagy bölcsődeépítési beruházás megtervezése és megvalósítása gördülékenyebb lesz, hiszen az önkormányzati, hatósági, közigazgatási és projektmenedzsment feladatokat egyszerűbb lesz összehangolni.
Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter bemutatta a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium hat államtitkárát is:
- Ágostházy Szabolcs európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkár;
- Dukai Miklós önkormányzati államtitkár;
- György István területi közigazgatásért felelős államtitkár;
- Horvát Szilárd közigazgatási államtitkár;
- Latorcai Csaba parlamenti államtitkár, közigazgatási és területfejlesztési miniszterhelyettes,
- Mayer Gábor területfejlesztésért felelős államtitkár.
Az új minisztérium létrehozása mellett szintén fontos lépés, hogy január elsejével hatályossá vált a területfejlesztési törvény (Magyar Közlöny 2023/187. szám, 11026. oldal).
Az eddigi, területfejlesztést érintő jogi szabályozáshoz képest újdonság, hogy létrejön a Területfejlesztési Szolgálat, melynek stratégiai tervezési, programozási, végrehajtási és koordinációs feladatai lesznek. A Területfejlesztési Szolgálat feladatait a területfejlesztésért felelős miniszter tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó gazdasági társaság látja el.
Bekerült a jogszabályba az “együtt kezelendő térség” fogalma, amely a meghatározott módszertan és elvek mentén lehatárolt területfejlesztési szempontból egységet képező, a nagytérségnél kisebb kiterjedésű térség, amelynek egységes tervezéséhez és fejlesztéséhez országos érdek vagy más, jogszabályban meghatározott cél fűződik. Magyarán nem kizárólag vármegyei vagy járási szempontok fognak érvényesülni egy-egy fejlesztés fontosságának mérlegelésekor és annak megvalósításakor.
Mi a helyzet az uniós pénzekkel?
Navracsics Tibor tevékenysége kapcsán a legfontosabb kérdés mégiscsak az már jó ideje, hogy a régóta húzódó vita a kohéziós pénzekről hogyan zárul majd. A hírek jelenleg pozitívak, az alábbi közlemény jelent meg a kormany.hu-n január 2-án:
“Az Európai Bizottság január 2-án átutalta a korábban blokkolt 2021-2027-es kohéziós források első részét, 445 millió eurót. Ezzel elindulhat az új fejlesztési időszak operatív programjainak uniós refinanszírozása.
A fejlesztési programok megvalósítását a kormány már 2021-ben megkezdte, a költségeket eddig hazai forrásból előlegezte meg. Közel 9300 darab támogatási szerződés került megkötésre mintegy 1600 milliárd forint értékben a terület- és településfejlesztési, a digitális, a közlekedés- és gazdaságfejlesztési programokban, a kifizetett támogatások összege pedig meghaladja az 1200 milliárd forintot.
A források kifizetése elől tavaly decemberben hárult el jelentős akadály, amikor az igazságszolgáltatás függetlenségének erősítését célzó vállalások teljesítését elismerte az Európai Bizottság. Ezzel elérhetővé vált mintegy 10 milliárd euró kohéziós forrás Magyarország számára.
A ma érkezett forrásokon kívül Magyarország 2023. december 28-án kapta meg a Helyreállítási Terv (RRF) elfogadott módosításával felvett 3,9 milliárd eurós hitel előlegét, mintegy 780 millió eurót. A REPowerEU csomag részeként megérkezett összeg Magyarország energetikai megújítását és a zöld energiafelhasználás további elterjesztését támogatja.”
forrás: AgroInform
