FATÁJ-online szaklap: események, gazdasági jelenségek a faiparban, bútoriparban, asztalosságban, erdőgazdálkodásban és a kapcsolódó területeken.
Naptár

Közelgő események

Vadkárbehajtás várható hatása

Gímszarvas egy kukoricatáblában – fotó: Ángyán Gábor

A vadásztársaságok egy része akár tönkre is mehet, ha a vadkár kifizetését a gazdák szemszögéből hatékonyabban érvényesíti az agrárkamara.

“Jó néhány vadásztársaság le fog térdepelni, ha a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) átvállalja a gazdálkodóktól a vadkárkövetelések behajtását és a korábbinál hatékonyabb eszközökkel lép fel a pénz beszedése érdekében” – írja vadászok véleményére hivatkozva a Népszava.

Mint arra a cikkben rámutatnak: a vadkárok kifizettetése eddig nem volt túlságosan hatékony, a peres ügyek elhúzódtak. Ezért döntött úgy a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, hogy a behajtásra saját céget alapít (erről itt írtunk). Az agrárkamara szerint évente mintegy 21 milliárd forintos vadkár keletkezik Magyarországon, ám ennek csak a töredékét, alig hárommilliárd forintot térítenek meg a vadásztársaságok a gazdálkodóknak. Az elmúlt 20 évben folyamatosan nőtt a vadkárok mértéke, aminek oka leginkább a vadállomány túlszaporodása.

Az elmúlt 50 év alatt a nagyvadak – a gím- és dámszarvasok, az őzek, a vaddisznók, továbbá a muflonok – száma az ötszörösére növekedett, pedig napjainkban már évente átlagosan tizenhétszer több nagyvadat ejtenek el, mint mondjuk, a ’60-as években. Az Országos Vadgazdálkodási Adattár összesítése szerint jelenleg mintegy 800 ezer nagyvad él hazánk területén, melyek évente közel másfél millió tonna szálas, lédús és szemes takarmányt fogyasztanak el. Ennek azonban alig nyolc százalékát – 110 ezer tonnát – juttatják ki az etetőkbe és a szórókra a vadgazdálkodók, ami azt jelenti, hogy a vad az élelem nagyobb hányadát onnét teremti elő, ahonnét tudja: legelőkről, szántóföldekről, zöldségesekből és gyümölcsösökből – vélik a mezőgazdászok.

Számításaik szerint legalább 700 ezer tonnányi termés esik áldozatul minden esztendőben a vadnak, ennek értéke pedig 21 milliárd forint. Azaz: az elszaporodott nagyvadállományt gazdaságok és erdészetek „tartják el”, miközben a vadásztársaságok nem gondoskodnak hatékonyan a vadgyérítésről.

Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke a Nimród Vadászújság megkeresésére azt válaszolta: egyáltalán nem céljuk, hogy egy-egy vadásztársaság csődbe menjen a vadkárok térítése miatt, de fontos, hogy a gazdálkodók se kerüljenek nehéz anyagi helyzetbe.

forrás: AgroInform

Előző cikk

Solidworks Országos Diákverseny 2024

Következő cikk

Az ingatlanfelújítás térnyerésére számít a Velux



Stihl
(x) hirdetés
Kapcsolódó bejegyzések